A Valentin nap után időrendben az év második utálom/imádom napja: eredetéről inkább csak elméletek vannak, de annyi biztos, hogy az emberek régóta használják április első napját arra, hogy kellemetlen vicces pillanatokat szerezzenek ismerőseiknek. A poénkodási vágy a média dolgozóit sem kerüli el, így az utóbbi évtizedekben bővelkedtünk az olyan vicces és kevésbé vicces álhírekben, amiknek egész komoly tömegek dőltek be - ezekből szemezgettünk.
Haladjunk időrendben.
1. Idén ünnepeljük minden idők egyik legnagyobb médiaátverésének 60. évfordulóját, mely a világ első televíziós áprilisi tréfája is egyben: a BBC 1957-ben adta le a ma már klasszikusnak számító beszámolóját a svájci spagettiszüretről. A spagetti útját a begyűjtéstől kezdve egészen a tányérig nyomon követték, és közben olyan dolgok is kiderülnek, hogy Olaszországgal ellentétben Svájcban nincsenek nagy spagetti ültetvények - itt ugyanis kicsi, autentikus családi farmokon termesztik a tésztát. Amint lement az adás, nézők százai telefonáltak be a televízióba, akik a spagettifák neveléséről és a facsemeték beszerzési lehetőségeiről érdeklődtek. Az egész történetben pedig az a legviccesebb, hogy az átverés 8 millió nézője között ott volt a BBC vezérigazgatója, Ian Jacob, aki nem tudott az anyag hátteréről, így őt is megvezették a látottak.
2. 1961-ben az olasz média dobta be magát, amikor a La Notte nevű egykori milánói napilap bejelentette, hogy egy újonnan elfogadott törvény értelmében az utcán közlekedő lovakat rendszámmal és lámpával kell ellátni a jobb azonosíthatóság és biztonságosabb közlekedés érdekében.
3. Szintén tévés klasszikus a következő 1962-es svéd eset, még a fekete-fehér készülékek korából. Svédország akkoriban egyetlen TV csatornájának (SVT) híradójában egy Kjell Stensson nevű szakértő kifejtette, hogy a nézők színessé varázsolhatják a képet, ha a készülék elé nylon harisnyát tesznek, megfelelő távolságba helyezkednek, és óvatosan mozgatják a fejüket. A dolog meggyőző erejét a tudományos felvezetés adhatta, később ugyanis nézők ezrei vallották be, hogy kipróbálták a "módszert".
4. A közlekedés téma 1971-ben is népszerű volt, és a viccelődésből a rádiók sem maradhattak ki: egy francia állami adó azzal etette meg a lakosságot, hogy az új, módosított KRESZ szerint egész Európában át kell térni a bal oldali közlekedésre. Adás után több száz felbőszült francia autóstól kaptak telefonhívást.
5. 1977-ben, a brit Guardian politikai napilap április elseji számához egy 7 oldalas mellékletet csatolt, melyben emelkedett hangvételben írtak a San Serriffe-i köztársaság megalakulásának 10. évfordulójáról. Szó esett a sziget gyarmati éveiről, háborúiról, függetlenedéséről és gazdasági felemelkedéséről is, amit a kőolajnak köszönhetett.Az Indai-óceán közepén található apró fiktív ország főbb földrajzi egységeinek a nevén nem sokat gondolkodtak a lap újságírói. A két fő szigetet Kis- illetve Nagybetűre keresztelték, a városok pedig olyan betűtípusokról kapták a nevüket, melyek a mai napig megtalálhatóak a Microsoft Word-ben. A lap megjelenésének napján, már a hajnali óráktól kezdve foglaltak voltak a vonalak a szerkesztőségben. Az olvasók egész álló nap sziget éghajlatáról kérdezősködtek és arról szerettek volna többet megtudni, hogy nyaralás szempontjából mennyire ideális célpont a trópusi San Serriffe.
6. A '90-es évektől egyre népszerűbbek lettek az online médiában megjelenő átverések. Érdekesség, hogy a netes hírportálok felfutásának hajnalán még gyakran e-mailben terjedtek a hamis információk. Az internetes nagytakarítás napját például először 1996-ban hirdették meg: az üzenetben terjedő álhír szerint az MIT közreműködésével került volna sor a világháló megtisztítására, melynek keretében régebbi honlapok és e-mailek törlődtek volna, az egyszerűbb navigáció érdekében. A lakosságot arra kérték, hogy aznap húzzák ki a modemet, és ha lehet, be se kapcsolják a gépet. Egy évvel "Internet Spring Cleaning" névvel volt hasonló kezdeményezés, szintén üzenetben. A jeles nap meghirdetésével egyébként azóta is évről évre újrapróbálkoznak egyesek, de már inkább a portálokon és a közösségi médiában.
8. A Tesco lehúzott még egy bőrt arról a történetről, miszerint a répa fogyasztása segít megtanulni fütyülni. A kereskedelmi üzletlánc, az Egyesült Királyságban 2002 április első napján, a legolvasottabb brit napilapban, a The Sun-ban fizetett hirdetést tett közzé arról, hogy üzleteikben már hozzáférhető az úgynevezett fütyülős répa. A reklám szerint, a Tesco kutatói (?) genetikailag úgy módosították a sárgarépát, hogy annak oldalán apró, kifelé vékonyodó lyukak legyenek, így mikor megfő, sípoló hangot ad ki magából.A hirdetés marketinges szempontból vérprofin építkezett, tudomány nyelvezete meggyőzően hatott az olvasókra. A reklám megjelenése után nagyjából egy hónapig érdeklődtek a mutáns répa után a vevők az üzletekben.
És te mivel készülsz április elsejére? Ha ötlethiányban szenvedsz, gasztronómiai, irodai, otthoni, stb. tippekből rögtön huszonötöt találsz például itt.