A Földön jelenleg körülbelül 7000 nyelvet beszélnek, de bizonyos becslések szerint ez a szám 2100-ra akár a felére is visszaeshet. Az összes nyelv több mint 75%-át kizárólag őslakosok és törzsi népek beszélik - ezek hallhatósága és lejegyezhetősége pedig rohamos ütemben romlik. Vajon megállítható bolygónk szókincsének pusztulása? Meghallják a globális hatalmi szereplők a kihaló kultúrák utolsó segélykiáltásait?
Az ENSZ a 20. század második felétől a kulturális sokféleség védelme érdekében növekvő figyelmet szentel az őslakos és törzsi népeknek, különösen vallásuk, ismereteik és nyelvük megőrzése szempontjából. Nyilatkozatot fogadtak el az őslakos népek jogairól, rendszeres nemzetközi fórumot hoztak létre ügyeik tárgyalására, és speciális rapporteurt és szakértői mechanizmust alkottak jogaik védelmére. A látványos nemzetközi szakpolitikai előrelépés azonban nem adott kielégítő választ arra, hogy a sokszor a földrajzi és társadalmi értelemben is periférián élő emberek hogyan tudnak egy globális érdekérvényesítő mechanizmushoz csatlakozni.
Hulu nyelven beszélő őslakos (Pápua Új-Guinea)
Az intézkedések kétségkívül pozitív hozadéka az, hogy a nemzetközi közösség végre elkezdte részletesen feltérképezni bolygónk kihaló félben lévő nyelveit, és ezzel a kulturális heterogenitás eltűnésének egy vetületét.
A veszélyeztetett nyelvek térképe
Jó hír az is, hogy az ENSZ mellett egyre több kezdeményezés foglalkozik az őslakos és törzsi népek nyelvének, kultúrájának megőrzésével. A National Geographic Enduring Voice projektje a Living Tongues Institute for Endangered Languages szervezettel karöltve például nemrég arra vállalkozott, hogy feltérképezze a nyelvileg leginkább veszélyeztetett földrajzi régiókat, mely így néz ki:
Mit jelentenek a színek?
- A súlyosan veszélyeztetett (piros) régiókban számos őshonos nyelvet kizárólag 60 év felettiek beszélnek, akik tudásukat már nem tudják átadni a közösség fiatalabb tagjainak, mert azok vagy elvándoroltak, vagy más kulturális és nyelvi közösségbe olvadtak be.
- A nagyon veszélyeztetett (narancssárga) régiók nyelveinek többségét 40 év felettiek beszélik, és fiatalok hiányában nekik sincs módjuk nyelvük átörökítésére.
- A gyermekek már egyáltalán nem beszélik a közepesen veszélyeztetett régiók (citromsárga) nyelveinek többségét.
- Az alacsonyan veszélyeztetett (világosbarna) régiókban olyan fontos társadalmi változások zajlanak, melyek a közeljövőben károsan érinthetik az egyelőre még több generáció által beszélt nyelveket.
A térkép a politikai döntéshozók számára rávilágít arra, hogy hová érdemes minél előbb anyagi és szellemi erőforrásokat összepontosítani, még mielőtt még túl késő lenne.
Songe Nimasow és Khandu Degio rögtönzött rap előadása például az indiai Arunachal Pradesh tartományban lett felvéve, és a veszélyeztetett aka nyelven szól:
A kutatás jelenleg Kelet-Indiára, Malajziára és Melanéziára összpontosul, különlegessége, hogy hangosszótárak létrehozásával próbálják felhívni a figyelmet a veszélyeztetett nyelvekre. A folyamatosan bővülő nyelvi kincsestárban jelenleg 15 latin-amerikai, 3 indiai, 1 pápua-új-guineai, 1 észak-amerikai, és 1 szibériai nyelvbe hallgathatunk bele.
Láthatóság + Hallhatóság < Fennmaradás
Hiába a több évtizedes nemzetközi jogfejlődés, az egyre jelentősebb tudományos kutatások (vagyis a láthatóság növekedése) és a digitális technológiának köszönhető globális szintű hallhatóság, az őslakos és törzsi népek által beszélt nyelvek száma és gazdagsága rohamos ütemben csökken. Egyes becslések szerint a problémát csak széleskörű összefogással lehetne megoldani, amire a főbb hatalmi szereplők nem tudnak vagy nem akarnak megfelelő erőforrásokat biztosítani.
A közös nyelven való megnyilvánulás lehetősége bizonyos értelemben hatalmat - tehát befolyást és érdekérvényesítő képességet - biztosít. Fordítva pedig, a hatalom lehetőséget adhat arra, hogy az általunk kívánt formában - nyelven - fejezhessük ki gondolatainkat. Mivel a Föld nyelveinek többségét beszélő őslakos és törzsi népek a "fejlett"világ szemében csekély hatalommal rendelkeznek, így hiába emelik fel szavukat, az szinte kivétel nélkül következmények nélkül marad. Egyelőre tehát ezeknek az embereknek nem maradt más választása, mint a globális intézményrendszer számukra idegen jogi és politikai dzsungelében reménytelennek tűnő harcot vívni kulturális fennmaradásukért. Sajnos még mindig túl kevesen látják be, hogy bolygónk kulturális és nyelvi sokszínűsége mindannyiunk érdeke. Az idő pereg. A szó pedig szót, mondatokat, és teljes nyelveket követ - a feledésbe.
Ábrák: Bíró Gábor István
