A BME Kommunikáció és médiatudomány szak blogja

#Konzervtelefon

Beszédes ábrák, képfestő szavak és tapintható ötletek: avagy így tarts emlékezetes előadásokat

2017. május 18. - Király Olívia

A prezentáció fogalmáról alapvetően két nagyon eltérő asszociációnk lehet: egyfelől gondolhatunk a szürke, unalmas PowerPoint diák véget nem érő sorozatára, másfelől eszünkbe juthatnak a TED (Technology, Entertainment, Design) konferenciasorozat inspiráló és meggyőző előadásai. Összeszedtük, hogy mit érdemes végiggondolnod ahhoz, hogy az előadásod az utóbbi kategóriába tartozzon. 

A prezentációd mondanivalójának sikeres átadása több tényezőtől függhet: ezzel kapcsolatban a legígéretesebb tudományos megközelítésekből és TED előadásokból válogattunk össze néhány alapelvet. 

1. A közönség mindkét agyféltekéjét meg kell mozgatni

Gondolataink hatékony átadásához legalább olyan fontos a vizuális kommunikáció, mint a szóbeli meggyőzőképesség, hiszen a prezentáció közben a hallgatóság jobb és bal agyféltekéje is aktív. Seth Godin szerint az előadásról alkotott első benyomás már a diasor elején kialakul, amihez hozzájárulnak az olyan nonverbális jelek, mint a tekintet, a szemkontaktus, a mimika, a gesztusok és a testtartás: ezeket mind a jobb agyfélteke érzékeli. Az értelemre hatás mellett Godin a prezentációk legfontosabb céljának az érzelmek átadását tartja, ehhez pedig hatásos eszközt jelentenek a diák. Ha a kép és a mondanivaló között szoros asszociációs kapcsolat van, akkor azok egymás nélkülözhetetlen kiegészítőjévé válnak: az ábrák az előadó személye, szavai és stílusa nélkül nem mondanak túl sokat, ezekkel együtt viszont emlékezetessé teszik az előadást.

2. Vedd figyelembe a különböző tanulási stílusokat

Tanulási stílusok szerint alapvetően három csoportra oszthatjuk a közönséget: a vizuális, az auditív és az empirikus úton tanulókra. Az emberek körülbelül 40%-a a vizuális tanuló, elengedhetetlen tehát, hogy az üzeneteinket képi úton is hatékonyan adjuk át a hallgatóságunknak. Ráadásul a látásunk fontosabb információforrás, mint bármelyik más érzékszervünk.

Az auditív  tanulók elsősorban a verbális ingerekre fogékonyak, számukra a történetek és az érzékletes példák jelentik a kulcsot az üzenet memorizálásához. Audioingerekkel is nagy érzelmi hatást tudunk gyakorolni a közönségre: erre a legjobb példa Lisa Kristine Fényképek a modernkori rabszolgaságról című előadása a 2012-es TEDxMaui konferencián. 

Amellett, hogy a Kristine által használt fényképek erősen hatottak, az előadás a „képfestő” szavak által vált rendkívülivé: Dr. Pascale Michelon ezt „vizuális bevésésnek” nevezi. A neurológusok kimutatták, hogy az agy elsődleges látókérge nem képes a képzelet és valóság közötti különbségtételre: tehát ugyanazok az agyi területek mutatnak aktivitást akkor, hogyha elképzelünk egy képet, mint amikor ténylegesen látjuk is azt. Ezért Michelon azt javasolja, hogy ne csak igazi képeket használjunk, hanem próbálkozzunk a verbális információk vizuálissá alakításával is: ezt megtehetjük metaforákkal, hasonlatokkal, és olyan példákkal, amikkel „képet festünk a nézők lelki szemei elé.”

Az empirikus úton tanulóknak a tapintás, a mozgás és a cselekvés segít abban, hogy emlékezzenek az előadásra, bevonásuk tehát a prezentáció tárgyának megérintésén, kipróbálásán keresztül valósulhat meg. Ám a kinesztetikus érzékelést, vagyis a tapintást nehéz beépíteni a prezentációba, különösen akkor, ha nem egy kézzelfogható termékről van szó, hanem egy ötletről vagy gondolatról. A probléma azonban áthidalható, ahogyan ezt Elliot Krane, a stanfordi Packard Gyermekkórház fájdalomkezeléssel foglalkozó specialistája bebizonyította 2011-es TED-előadásában.

Krane mondanivalója az volt, hogy a fájdalom általában csak tünet, de vannak esetek, amikor a krónikus fájdalom maga a betegség. Ahhoz, hogy a közönség megértse ezt, segítségül vett egy madártollat és egy mini lángszórót. Az alkarját előbb a tollal simította végig, és arra kérte nézőit, képzeljék el, hogy az ő karjukat érinti meg éppen. Majd ugyanezt kérte tőlük, amikor bekapcsolta és karjához emelte a lángszórót... A demonstrációval arra mutatott rá, hogy a krónikus fájdalomban szenvedő betegek agya a madártoll érintésére azt üzeni, hogy lángszóró égeti őket.

Összefoglalva: a különböző tanulási stílusok miatt, ha az előadó képekkel, történetekkel és kellékekkel egyszerre több érzékszervre hat, akkor az emberek sokkal élénkebben emlékeznek majd a mondanivalójára. 

3. Fordítsd előnyödre a kettős kódolás elvét!

Az agy másképp dolgozza fel a képi információkat, mint az írott vagy hallott szöveget - ezt a jelenséget multimodális tanulásnak nevezik a tudósok. A "kettős kódolás" elvét Allan Paivio, a Nyugat-ontariói Egyetem pszichológia tanára alkotta meg: lényege, hogy míg a képi információkat vizuális és verbális elemként is kódolja az agy, addig a szavakat csak verbális elemként, ezért sokkal könnyebb felidézni a képeket, mint a hallottakat. Erre a jelenségre a multimédia-elv kifejezést is előszeretettel alkalmazzák a kutatók. 

Dr. Richard Mayer, a Santa Barbara-i Kaliforniai Egyetem nevelés- és oktatáspszichológia tanára 1991 óta folytat empirikus kutatást a multimédiás tanulásról, melynek eredményeit az "A Cognitive Theory of Multimedia Learning" című tanulmányában publikálta. Azt állítja, hogy bonyolult fogalmak elmagyarázása sokkal hatékonyabb, ha egyszerre többféle érzékszervi (audio-, vizuális és kinesztetikus) hatást működtetünk.

Carmine Gallo szerint a multimédiás előadás esetében az összetartozó képeket és szavakat együtt érdemes szerepeltetni, nem pedig egymástól elválasztva. Továbbá, kevés olyan szöveget és képet használjunk, amik nem kapcsolódnak a tárgyhoz, hiszen a rövidebb, ám sok releváns információt tartalmazó előadások hatékonyabbak. 

4. Végül egy példa arra, amikor az igazán jó prezentációból film készül

A multimédiás prezentáció mozgalmának kiemelkedő egyénisége, Al Gore, az USA egykori alelnöke, 2006-ban volt előadója a montereyi TED konferenciának. Az egy évvel később a globális felmelegedés területén végzett munkájáért Nobel-békedíjjal jutalmazott Gore az Oscar-díjas Kellemetlen igazság (An Inconvenient Truth, 2006) című, pár hónappal később bemutatott dokumentumfilmben szereplő képeket használta az előadásában. Keynote-tal készített diasorozata tökéletes példa arra, hogy milyen erővel tudja az információ vizuális megjelenítése cselekvésre ösztönözni az embereket. 

A film producere, Laurie David, miután először látta Gore prezentációját, küldetésének tekintette megosztani azt mindenkivel. A diaképek nélkül az egykori alelnök nem tudott volna akkora hatást gyakorolni Davidre, hogy az filmet forgasson az anyagból: a multimédiás élmények miatt az előadás jobban hasonlított egy filmre, mint egy prezentációra. Enélkül az üzenet valószínűleg csak azokhoz jutott volna el, akik eleve érdeklődnek a téma iránt, így viszont könnyen befogadhatóvá vált a probléma mindenkinek. Gore előadása kiválóan alkalmazta az egyszerűség elvét, a komplex információk átadását hatásos, egyértelmű képi anyaggal segítette, melyet Nancy Duarte, a világ egyik legismertebb prezentációtervező irodájának vezetője készített.  

Egyetlen gondolat is képes lavinát elindítani, egyetlen ötlet is lehet egy mozgalom gyújtópontja, egyetlen gondolat is átírhatja a jövőnket. De minden gondolat erőtlen, ha bennünk ragad. (...) Ha azonban képesek vagyunk azt úgy kommunikálni, hogy attól másokban is megmozdul valami, változásokat indíthatunk el. /Nancy Duarte/

Összességében elmondható, hogy a TED konferenciákkal új korszak kezdődött a prezentáció dizájn világában: míg egy átlagos ppt-n 40 szó áll, a TED előadások diái között nehéz olyat találni, ami szöveggel van telezsúfolva...Mégis a világ legjobb prezentációi közé tartoznak.

képek: inneninneninnen, inneninnen és innen

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

http://konzervtelefon.blog.hu/api/trackback/id/tr812453071

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.