A BME Kommunikáció és médiatudomány szak blogja

#Konzervtelefon

Etikus reklámozás: a mesterséges intelligencia dilemmái a marketingben

2017. augusztus 16. - Egres Dorottya

Egyelőre nem egy disztópikus, robotok által irányított világban élünk, viszont egy olyan jövő felé haladunk, melyben az emberek egyre fejlettebb technológiákat alkotnak. Ez alól a marketing sem kivétel: a mesterséges intelligencia ezt a tudományterületet is egyre inkább meghódítja. A cél a vásárló felé történő kommunikáció egyénivé tétele, a kérdés pedig az, hogy mégis meddig mehet el ebben egy reklám. 

Az etika a mesterséges intelligenciával ellentétben nemcsak nullákból és egyesekből áll. A mesterséges intelligencia kutatása területén viszont nem ismeretlenek az etikai dilemmák. Nézzünk egy példát! A júniusban megrendezett Cannes Lions kreatív fesztiválon Tenzin Priyadarshi, az MIT-n (Massachusetts Institue of Technology) a The Dalai Lama Center for Ethics and Transformative Values alapítója és vezetője, egyben a Sanofi gyógyszervállalat beszerzési munkatársa, egy olyan érdekes dilemmát vázolt fel a mesterséges intelligencia kutatásban, mely a kulturális különbségekre világít rá. A kitalált forgatókönyv szerint egy autós balesetet szenved, de előtte eldöntheti, hogy jobbra, vagy balra rántja el a kormányt. Tőle jobbra egy olyan motoros halad, aki a törvénynek megfelelően bukósisakot visel, balra pedig hasonlóképpen egy motoros, csak bukósisak nélkül. A kérdés, hogy autósként merre kormányoznánk.

4_3.jpg

Tenzin Priyadarshi kutatásai szerint az amerikaiak többsége inkább jobb oldali irányba rántaná a kormányt, hiszen a bukósisakot viselő motorosnak nagyobb az esélye a túlélésre. Ezzel szemben az ázsiai kliensek a bal oldali motoros kárára döntöttek, ugyanis ő nem tartotta be a közlekedési szabályokat. Ezek szerint az önműködő autókat másképpen kellene programozni a világ különböző részein?

De mit is adhat a mesterséges intelligencia kutatása a marketingnek? Rengeteg reklámot fogyasztunk nap mint nap, így a marketing célja a személyre szóló tartalom létrehozása, és a vásárlási élmény egyénivé tétele lett, azért, hogy a vásárló úgy érezze, az adott reklám valóban neki és csak neki szól. Az MI abban segít, hogy az üzenet a legmegfelelőbb pillanatban, a legjobb felületen és nyelvezettel érje el a potenciális vásárlót. Gondoljunk csak arra, amikor egy internetes vásárlásnál a honlap megmutatja, miket vettek még azok, akik a kinézett terméket megvették. Egy másik példa a dinamikus árazás: ha egy cég akciósan kínál egy terméket, akkor valóban több vásárlója lesz, de kevesebb bevételt szerez, mintha mindannyian az eredeti áron vásároltak volna. Na már most, ha a vállalat a mesterséges intelligencia segítségével csak azoknak ajánlaná akciósan a terméket, akik különben nem feltétlenül vásárolnák meg, a biztos vevőknek pedig eredeti áron kínálná, akkor végeredményben többet kaszálna. Kezdjük érezni a problémát, ugye?

Képzeljük el, hogy egy luxusautókat forgalmazó vállalat marketingesei vagyunk. Etikusnak tartjuk-e a munkánkat, ha böngészési előzmények, érdeklődési körök, életkörülmények alapján választjuk ki, hogy kiknek szeretnénk a legújabb modellt reklámozni? Ezzel még rendben is lehetnénk, de menjünk tovább! Etikusnak tartjuk-e akkor a munkánkat, ha olyanok számára szeretnénk megjelentetni a legújabb modell hirdetését, akiknek szenvedélyük a vezetés, hajlamosak felelőtlenül költekezni és elbüszkélkedni szerzeményeikkel, de annyira nem állnak jól anyagilag? Ennél az etikai fejtörőnél talán már rezeg a léc.

1_2.jpg

Nézzünk azonban egy veszélyesebb példát: alkohol. Az alkoholról azt mondják, iszunk, ha boldogok vagyunk, és akkor is, ha éppen szomorúak. Reklámozhatunk-e alkoholt annak, akinek születésnapja lesz, évfordulója? Esetleg gimnáziumi ballagása? Vagy azoknak, akiről a mesterséges intelligencia segítségével nagy valószínűséggel megállapíthatjuk, hogy depresszióra hajlamosak? Ezek már nem fekete-fehér kérdések, és ötvennél sokkal több árnyalatuk van.

2_2.jpg

3_2.jpg

A mesterséges intelligencia alkalmazása a marketingben felveti továbbá a vásárlói viselkedés irányításának problémáját is. Ha megjósolható a jövő, akkor alakítható is? El tudjuk érni marketingesként, hogy mire vágyjanak az emberek: mit fogyasszanak, mibe öltözködjenek, hogy nézzenek ki? Persze ez nem egy újkeletű kérdés a reklámok területén, de az MI térhódításával sokkal hangsúlyosabbá válhat.

A két kulcsszó: átláthatóság és beleegyezés. A vásárlóknak tisztában kell lenniük az őket megszólító technológiák működési elveivel, és biztosítani kell számukra az opciót, hogy részesei szeretnének-e lenni az újfajta marketingkommunikációnak. Persze a reklámozók már biztos tudják, milyen döntést hoznánk a kérdésben, hiszen talán már jobban is ismernek minket, mint mi saját magunkat.

 Képek: innen, innen, innen.

Tetszett a bejegyzés, és nem akarsz lemaradni a következőről? Akkor kövesd a Konzervtelefon Blogot, és a BME Kommunikáció és Médiatudomány Facebook oldalt!

Miért gyakoribb sikertényező az érzelmi intelligencia, mint az IQ?

2017. augusztus 09. - somogyi t

A negatív érzelmeknek helyük van a mindennapokban. Nyilván nem azokra a szélsőséges helyzetekre kell gondolni, amikor valaki leüvölti a pénztárost, mert öt forinttal kevesebbet adott vissza, vagy ordítozva nyomja a dudát, ha valaki nem indul el a sárgánál. Az ilyen esetekben nem célravezető, ha ösztönösen, a rossz érzéseinket követve cselekszünk. Viszont az sem feltétlenül kifizetődő, ha túlságosan pozitívan viszonyulunk minden szituációhoz. Így sem, úgy sem… Akkor hogyan?  

Bizonyára hallottuk már, hogy „lépjünk egyet hátra” mielőtt nagyon belelovalnánk magunkat egy vitába, és leszednénk a másik fejét, mert ő más véleményen van. Ugyanakkor teljesen hidegen viszonyulni sem tanácsos egy ilyen helyzethez, sőt valójában talán nem is lehet… Sokféle elv és egymásnak kisebb-nagyobb mértékben ellentmondó elképzelés létezik az érzelmek hatékony kommunikációjával kapcsolatban: a következőkben ezeket járjuk körül.  

Miért ne? Zárjuk csak ki az érzelmeket!

Az Erőszakmentes Kommunikáció (EMK, eredeti nevén Nonviolent Communication) elve szerint amennyire csak lehet, érdemes kizárni érzéseinket és értékítéleteinket beszélgetéseink során, mert azok torzítják a kapott információ befogadását. Ugyanakkor az EMK az empatikus hozzáállást szorgalmazza mindkét fél esetében. Az elméletet Marshall B. Rosenberg alkotta meg, lényege, hogy a kommunikáció során nem élhetjük bele magunkat érzelmeinkbe, nem cselekedhetünk ezeket követve, ehelyett az érzéseket csak kimondani szabad.

mbr_2006.jpg

Dr. Marshall B. Rosenberg

Az EMK az interakció elemeit is meghatározza, ezek sorrendben:

  1. Megfigyelés: annak felmérése, hogy pontosan milyen helyzetben vagyunk
  2. Érzés: a szituációval kapcsolatos érzések verbális közlése
  3. Szükséglet: meg kell fogalmazni azt, hogy mitől éreznénk jobban magunkat 
  4. Kérés: szükséges kifejezni azt is, hogy mit kérünk a másiktól ebben a helyzetben

Ha ezeket betartjuk, akkor "zsiráfnyelvet" beszélünk, ha viszont maradunk az értékítéletekkel teli, kevésbé empatikus kommunikációnál, akkor a "sakálnyelv" a miénk. Az EMK hívei szerint, ha zsiráfnyelven közöljük gondolatainkat, akkor informatívak tudunk lenni úgy, hogy konfliktusos helyzetben is elkerülhetjük a nem kívánt kiabálásokat, tányértöréseket. Rosenberg például sikerrel használta ezt a módszert az iskolai integrációs programoktól kezdve egészen a háborús béketárgyalásokig. 

zsir_sak_emk.png

Mindezek ellenére az elméletet gyakran éri az a kritika, hogy nem életszerű, hogy nem hagyunk teret a kommunikáció során természetesen kialakuló érzelmeinknek. 

Most akkor érzelmek, vagy racionalitás?

A kérdés sokáig komoly tudományos vita tárgyát képezte. A ’90-es évekig azt gondolták, hogy az érzelmek csak torzítják a gondolatainkat, gondolkodásunkat és akadályoznak a helyes döntés meghozatalában. Aztán a ’90-es évek elején következett be az „affektív forradalom” néven elhíresült korszak, amikor rájöttek, hogy az emóciók nem az ördögtől valók. Kutatásokkal bizonyították, hogy azok az emberek, akik kizárják az érzéseiket, lehet, hogy jól tudják mérlegelni a döntési helyzeteket, mégis a gyakorlatban rossz döntéseket hoznak. „Egy csomó olyan buta helyzetbe hozzák saját magukat, amelyeknél, hogyha figyelnének az érzéseikre, és a környezetből jövő visszacsatolásokra, akkor nem kerülnének bele. Nem véletlen, hogy a sikeres emberek általában azok, akiknek magas az érzelmi intelligenciájuk és nem azok, akiknek magas az IQ-juk” – mondja Dr. Séllei Beatrix pszichológus, a BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék oktatója. Szerinte tehát egy távolságtó magatartás elsajátítható valamilyen szinten, de nem érdemes kizárni az érzéseket a mindennapokból.

A krónikus érzelemmentesen gondolkodók

Az alexitímia nevű betegségben szenvedő emberek nem képesek érzelmeket felismerni és kifejezni, mindig ugyanabban a lelki állapotban vannak. Esetükben kimutatták, hogy nagyon rossz kockázatvállalók, mert nem tudják előzetesen emocionálisan felmérni egy adott helyzet következményeit. Nem tudják, hogy az adott helyzet majd jó lehet-e nekik, mert nem kapcsolódnak hozzá se jó, se rossz érzéseik.  

A negatív érzelem nem feltétlenül rossz

Gyakran hallhatjuk, hogy a negatív érzelmek csak ártanak, el kell engedni őket, és csak a jó dolgokra szabad koncentrálni – de ez csak részben helyes hozzáállás. Jó az, ha igyekszünk a pozitív dolgokra figyelni és meglátni mindenben a szépet, de a negatív érzéseknek is funkciójuk van. „A negatív érzelmeknek ugyanúgy van haszna, mint a pozitívoknak. Például figyelmeztethetnek arra, hogy egy olyan helyzetben vagyok, ami számomra nem jó. Ha egy helyzet örömet okoz, igyekszem fenntartani azt.  De amikor félek, szorongok, dühöt, haragot, vagy feszültséget érzek, az információ arról, hogy ez nekem így nem jó, itt valamit változtatnom kell, és ki kell kerülnöm ebből a helyzetből.” – magyarázza a szakértő. Tehát, ha pozitív érzéseket kapcsolok egy helyzethez, emberhez, dologhoz, akkor ezek felé közeledni fogok, ellenkező esetben pedig távolodni.

Dr. Séllei Beatrix szerint az érzelmeket a munka területéről sem érdemes kizárni. „Ha csak bemegyünk, elvégezzük a feladatunkat, és közben nem figyelünk arra, hogy a körülöttünk lévők milyen érzéseket élnek át, vagy hogyan reagálnak arra, amit mi mondunk vagy csinálunk, akkor egy idő után örömtelenné válik a munkánk, mert csak egy feladatvégzés lesz, amiért pénzt kapunk.” Ha már pénz: az anyagi döntéseknél is figyeljünk az érzéseinkre. Persze nem úgy, hogy azok vezetnek és minden más észérv a háttérben marad: de hallgassunk a benyomásainkra. 

Evidensnek tűnik, hogy az érzéseknek ott a helye a közeli kapcsolatokban – de vannak helyzetek, amikor a másikéról hajlamosak vagyunk megfeledkezni. Erre a következő példát hozza a szakértő: „Megbeszéljük az egyik barátommal, hogy leülünk kávézni, és én tele vagyok pozitív gondolatokkal, mert annyi jó dolog történt velem. Ha csak arra figyelek, hogy ezeket elmondjam, és nem veszem észre, hogy ő teljesen magába van fordulva és valami nyomasztja, mert nem figyelek rá, akkor nem működik az empátia kettőnk között. Ez a társas kapcsolatok elszegényedése. Ha nem figyelünk a másik érzéseire, simán el tudunk menni egymás mellett és elélünk egy kellemes társas magányban.”

Amikor viszont jó, ha nincsenek érzelmek

Mindezek ellenére persze, vannak olyan helyzetek is, ahol a döntést valóban „hideg fejjel” kell meghozni. Lehetnek olyan változások az életünkben, ahol jobb, ha csak a tényekre alapozunk.  Egy munkahelyváltásnál biztos, hogy nagyon sok racionális és érzelmi ok merül fel. Ilyen esetben azt az érzelmi okot, hogy szeretem a kollégámat, nem biztos, hogy bele kell venni a döntésbe. Továbbá sokan vannak, akik nem tudnak lezárni párkapcsolatokat és beleragadnak egy társfüggő szituációba, mert mindig ott van a túlzott érzelmi töltet, a félelem a magánytól, hogy mi lesz velem egyedül, meg hogy annyi jó dolog történt… Sokszor már nem látjuk azt, hogy igen, sok jó dolog történt mondjuk három éve, de az elmúlt egy évben meg csupa rossz. Ilyenkor le kell venni az érzelmi szemüveget.”

A szakértő hozzáteszi, hogy vannak persze olyan negatív érzelmek is, amiket kontrollálni kell – ilyen az agresszió. „Az első kérdés mindig az, hogy az agresszió, amit kivált belőlem a helyzet, arányos-e a helyzet súlyosságával. Tehát, hogyha valaki nagyon felbosszantott és én ezért nagyon dühös leszek, az oké. Viszont, ha ugyanennyire dühös leszek azért, mert valaki tett egy megjegyzést a hajamra, akkor magamba kell néznem, mert biztos, hogy nem erre az emberre vagyok dühös, hanem valami más problémám van.” A nyerő technika ilyenkor az önmegfigyelés –annak felderítése, hogy az adott érzelmi reakció mitől jelenik meg. Amikor túlreagálunk dolgokat, az általában nem az adott személy ellen irányul, hanem más probléma van a háttérben, amit rá vetítünk ki. 

A helyes kommunikáció kulcsa tehát az önmegfigyelés által szerzett önismeret, ha ezt felismerjük, a pizza sem kerülhet a tetőre:

Énközpontú közlés és az aktív, konstruktív figyelem

Konfliktusos helyzetben a Thomas Gordon-féle én-üzenetek (I-Messages) azért jók, mert ha saját magamról és a gondolataimról beszélek, akkor nagyobb esélyem van empátiát elérni a másik félnél. „Ha valamit én-üzenet formájában mondok, akkor kognitívan keretezem az érzelmeket. Engem nagyon bánt, hogy te ezt csinálod, mert ez engem zavar a munkámban stb. és felsorolom az okokat.” Dr. Séllei Beatrix kiemeli, hogy az értékítéleteket viszont érdemes kizárni itt is, vagy legalábbis lecsökkenteni azokat, mert gátolják a helyzet kellő távolságtartartással való kezelését, elnyomják a közölni kívánt információt, és tévútra terelhetik a vitát. Ez az elmélet kevésbé korlátozza az érzelmeket a kommunikációban, mint az EMK, a szakértő szerint a gyakorlatban könnyebben is alkalmazható.

 

training_assertive_communication.png

Az asszertív hozzáállás elősegítheti a konszenzus, egyesség megszületését egy vita végén. Akkor vagyunk asszertívak, ha igyekszünk megoldást találni egy adott problémára, meghallgatjuk a másikat és kompromisszumra törekszünk. Az aktív és konstruktív figyelem ennek a továbbfejlesztett változata, abban különbözik az asszertív gondolkodástól, hogy itt folyamatosan azon vagyunk, hogy konstruktívan, építő módon tovább vigyük a beszélgetést. „Hazamegy az ember a munkából a párjához, aki éppen mosogat, és azt mondja neki: ’De jó napom volt!’. Ha másik erre azt mondja, hogy ’kit érdekel?’, az destruktív. Konstruktív válasz az, ha azt mondja, hogy ’De jó neked!’. De ez még mindig nem elég. Itt várjuk a további aktivitást: ’De jó neked! És mi volt?’” 

Mindezekre tudatosan odafigyelhetünk, tréningezhetjük magunkat, ami nagyban megnövelheti az asszertivitásunkat, ezáltal pedig hatékonyabban és feszültségmentesebben menedzselhetjük konfliktusainkat.

képek: innen; innen; innen és innen

Az egyenruha hatalma: manipuláció és befolyásolás a tekintély egyik szimbólumának erejével

2017. augusztus 02. - Király Olívia

Hat éve történt az egész világot megrázó norvégiai tömegmészárlás, melyet 2011. július 22-én hajtott végre a rendőri egyenruhát öltött Anders Behring Breivik. Azonban nem Breivik volt az egyetlen, aki a kihasználta ennek manipulatív hatását. A legtöbb esetben kompetensnek, megbízhatónak, nagy tekintéllyel rendelkezőnek tartjuk az uniformis viselőjét. De mi áll ennek pszichológiai hátterében?

A tekintély és az engedelmesség

A meggyőzés tudományával foglalkozó kutatók régóta tanulmányozzák, milyen viszonyban áll a tekintély és az együttműködési hajlandóság. Robert B. Cialdini, a meggyőzés, a befolyásolás és a tárgyalás területének nemzetközi hírű szakértője a Hatás – A befolyásolás pszichológiája című könyvében az ötödik alapelvként tartja számon a vélt vagy valós tekintélynek való engedelmesség ökölszabályát. Ahogyan a Milgram-féle kísérlet is bebizonyította, ez akkor érzékelhető a leginkább, amikor valamilyen oknál fogva nincs lehetőségünk a döntési opciók szisztematikus értékelésére, ezért a heurisztikákat hívjuk segítségül.

Az alábbiakban bemutatunk néhány kísérletet ennek alátámasztásául.

Az egyenruha befolyásoló ereje

A tekintélyelvhez kapcsolódó státuszszimbólumok egyik nagyhatású fajtája, a címek és rangok mellett, az öltözködés. Leonard Bickman szociálpszichológus legismertebb kutatásait a ’jólöltözöttség hatalmának’ szentelte. Vizsgálatsorozatában számos kísérlet bizonyította, hogy a tekintélyt parancsoló öltözéket viselő személyek kéréseire milyen nehéz nemet mondani. Ezeket járókelők megállításával végezte: a hozzájuk intézett kérések között volt, ami eldobott szemét felszedését kívánta, buszmegállóban való helyváltoztatásra irányult, de az is előfordult, hogy a kérést prezentáló személy aprópénzt kért a parkolóautomatához.

Bickman minden egyes kísérletben végrehajtott egy minimális változtatást. A beépített személy ugyanaz maradt, azonban mindig másmilyen öltözékben fordult a járókelőkhöz. Volt, amikor egyszerű, kényelmes ruhákban jelent meg, máskor viszont biztonsági őri egyenruhában tette próbára a megállítottak együttműködési készségét.

1_1.png

A kísérletet megelőzően végzett felmérésben a legtöbb válaszadó nagymértékben alábecsülte, mekkora hatást gyakorol az egyenruhát viselő személy a megszólítottak együttműködési hajlandóságára, ugyanis Bickman kutatásának eredményei szerint a biztonsági őri egyenruha kétszer annyi járókelőt bírt rá a kérések teljesítésére.

Más kísérletek is hasonló következtetéseket vontak le az öltözék, kinézet befolyásoló hatását illetően. Például a páciensek jobban emlékeztek az orvos által mondottakra, amennyiben annak sztetoszkóp volt a nyakában. Egy másik kísérlet arról számolt be, hogy az elegáns öltönyt viselő beavatott személy piros lámpánál történő átkelése egy nagy forgalmú úton 350%-kal több követőt vonzott, mint amikor az illető hétköznapi, egyszerű viseletben szabálytalankodott.

2_1.png

A bemutatott kísérletekben az öltözék láthatóan nagymértékben befolyásolta a beavatott személyekkel szemben tanúsított viselkedést. Mi a magyarázat? Egyszerű: a beépített emberek szakértelméről, tekintélyéről semmilyen más ismerettel nem rendelkeztek a kísérletben öntudatlanul részt vevő egyének, csupán vizuális információk álltak rendelkezésükre.

Nem csak felnőtteknél, gyerekeknél is működik az egyenruha ereje

Durkin és Jefferey tanulmányában olvasható, 5-9 éves gyerekekkel végzett kísérlet alapján megállapítható, hogy számukra az erő ténylegesen az egyenruhában lakozik. Megkérték őket ugyanis, hogy válasszák ki három alternatíva közül azt a személyt, aki letartóztatást végezhet, vagyis felhatalmazása van erre a cselekedetre. A választás egy civil ruhát viselő, illetve egy egyenruhás rendőr, valamint egy rendőri egyenruhát viselő civil közül történt. Többségük a harmadik személyt választotta, vagyis az egyenruha legitimálta a hatalmat.

3.png

Milyen tanulsággal bír ez a jelenség a mindennapi életünkben?

Annak jelentősége, hogy a tekintélynek kézzelfogható szimbólumokat tulajdonítunk, krízishelyzetben mérhető leginkább – rögtön tudjuk, kihez kell fordulnunk segítségért. Ugyanakkor azt is észben kell tartanunk, hogy az automatikus engedelmesség a tekintély szimbólumainak hatására, sok esetben veszélyes is lehet, ezért nem árt, ha azonosítást kérünk az egyenruhát viselő illetőtől.

 

képek: innen, innen és innen

A kommunikáció rejtett dimenziói - avagy hogyan titkolózzunk nyilvánosan

2017. július 25. - Lehofer Anna

Azt gondolnánk, hogy a 21. századra már minden régi, titkosított levelet megfejtettünk. Pedig ez tévedés. Ebben a bejegyzésben egy kis történeti felvezetést követően rövid módszertani ízelítőt adunk olyan kora újkori titkosítási módszerekből, melyek egyes esetekben még ma is rendületlenül őrzik a velük kódolt régi üzenetek tartalmát.

A ma emberével gyakran megesik, hogy titkosított, kódolt üzenetekbe vagy adatcsomagokba botlik. Legyen szó egy bináris adatsorról vagy egy egyszerű vonalkódról, ezek a dolgok mára átszövik a hétköznapi ember mindennapjait.

Természetesen nem új keletű dolog titkolózni, információt titkosítva továbbítani. A titkosírások egyszerűbb változatait már a 16. századi Európában is gyakran használták. Számtalan titkosított üzenet, feljegyzés maradt ránk szerelmesek levélváltásaiból, katonai, diplomáciai ügyek folyományaként, találmányok, kutatások elrejtése kapcsán.

A 21. század kódolási módszerei már nagyon mély matematikai, informatikai felkészültséget kívánnak, de ezek mellett számos korábbi, még klasszikus módszerekkel titkosított forrásanyag várakozik különböző levéltárak, múzeumok, gyűjtemények polcain máig megfejtetlenül arra, hogy titkát valaki felfedje.

Hogyan kódolt Wesselényi és Rákóczi?

Nem is kell messzire mennünk, elég, ha a kora újkori magyar levéltári anyagokba belenézünk, és számos kódolt levélre bukkanunk a Wesselényi szervezkedés, a Rákóczi szabadságharc idejéből. Ekkor még jellemzően monoalfabetikus és homofonikus titkosítási módszereket alkalmaztak a kódolók, amelyek használata a gyakorlatban pusztán egy kódábécé ismeretéhez kötődött. A monoalfabetikus és az egyszerűbb típusú homofón titkosírások feltöréséhez - egy kis szerencsén túl - elegendő lehet, ha az ember papírt és ceruzát ragad.

A monoalfabetikus titkosírások ugyanis minden nyílt ábécébeli betűhöz egyetlen kódkaraktert (másik betűt, számot, szimbólumot) rendelnek, így például egy 26 karakteres nyílt ábécét egy 26 karakteres kódábácével helyettesítenek be. Egy így előálló szöveg megfejtéséhez (ha a szöveg elég hosszú) elegendő lehet a karakterek gyakoriságát megvizsgálni, ez ugyanis szépen kirajzolhatja a leggyakrabban használt karakterektől a legritkábbakig a kódábécé karaktereinek eloszlását. A kódfejtő pedig, ha ismeri a titkosított szöveg eredeti nyelvét, az adott nyelv betűgyakoriságai alapján jó eséllyel megfeleltetheti a nyílt- és kódkaraktereket egymásnak.

Ez így nézett ki a gyakorlatban:

monoalfabetikus_kulcs.png

Aki szívesen kipróbálná, meg tud-e fejteni egy ilyen titkosított üzenetet, nézze meg ezt az egyszerű példát:

kepeslap_karoly.png 

Persze ennél nehezebb feladványok is elérhetők a lelkes próbálkozni vágyók számára. A kripto.blog.hu egy egész rejtvénysorozattal szórakoztatta olvasóit a közelmúltban, amihez a megoldások is elérhetők a blog későbbi bejegyzéseiben.

A monoalfabetikus titkosírás újragondolása

A régi idők kódolói idővel felismerték a monoalfabetikus titkosírás sebezhetőségét. A módszert úgy próbálták meg tökéletesíteni, hogy a gyakrabban előforduló nyílt betűkhöz több kódkaraktert rendeltek, vagy akár minden nyílt karakter több kódkaraktert kapott. 

Íme egy példa: 

homofon_kulcs.png

 

A leggyakoribb betűknél a többféle kódkaraktert felváltva használva a gyakoriságelemzés már nem hozott kiugróan gyakori karaktereket, hanem szép egyenletes eloszlást mutatott. Ezt nevezzük homofonikus, vagyis ugyanazt a hangot több kódkarakterrel behelyettesítő titkosírásnak. Ennek létezik egyszerűbb (lusta) és összetettebb (fejlett) változata is. Hogy ki melyiket alkalmazta, függött az illető személytől, a téma komolyságától, a keletkezés időpontjától is. E rejtjelezési módszer igen megbízhatónak bizonyult, számos homofón titkosírást ugyanis a mai napig nem tudtak feltörni, de akad megfejtetetlen üzenet a monoalfabetikus módszerrel kódoltak között is szép számmal.

Akit érdekelnek további titkosítási módszerek, rejtélyes megfejtetlen múltbéli üzenetek, látogasson el a kripto.blog.hu oldalra!

A bejegyzés szerzője történész, titkosírás kutató, a BME Tudományfilozófia és Tudománytörténet Doktori iskola doktorandusza.

 

 

8 tipp azoknak, akiknek a Netflix nem elég

2017. július 19. - B. Barbara

Összeállítottunk egy listát azoknak, akik már az összes érdekesnek tűnő filmet és sorozatot megnéztek a Netflixen. De olvass tovább akkor is, ha a mainstream popkultúra nem a te világod, mert itt biztos találsz majd kedvedre valót. 

A lehetséges igényeket négy kategóriára bontottuk: ezeken belül 2-2 ajánlatot kaptok. 

1. A független művészfilmek kedvelőinek

A Mubi olyan gyöngyszemeket kínál, amiket szinte már sehol sem lehet megtalálni. Szakértők által kiválasztott független, díjnyertes, különböző időszakokban készült filmek eredeti nyelven tekinthetőek meg az oldalon. Ha találsz valami érdekeset, ne halogasd a mozizást, mert a feltöltött művészfilmek megnézésére csak egy hónapod van. 

15367070534_f03842cf8b_b.jpg

A Fandor koncepciója hasonló Mubiéhoz, főleg a független művészfilmek vannak túlsúlyban, de kínálatukban az egyéb kategóriák  közül is bőven válogathatunk, vannak például avant-garde, klasszikus, rövid és néma filmek is. 

fandor_queue_on_roku.jpg

 

2. Akik a fikciók helyett inkább a dokumentumfilmekre szavaznak

Néznivaló számukra is akad bőven: a Documentary Storm rengeteg ingyenes néznivalót kínál. A site célja az ismeretterjesztés és a szórakoztatás: szerintük a jó dokumentumfilm félig a hollywoodi lövöldözés és félig Ivy League Education között helyezkedik el.

eb6a35_7bda145c65e643f8aaf276dfc4540e8c_mv2_jpg_srz_1366_768_85_22_0_50_1_20_0_00_jpg_srz.jpg

 

Dokumentumfilmekből az ARTE kínálatában sincs hiány: műsoraik francia és német nyelven érhető el, spanyol, lengyel, angol és hamarosan olasz nyelvű feliratokkal. A kezdeményezést 2015 óta támogatja őket az Európai Unió, mert ahogy írják "azzal segítik elő az EU integrációját a kultúrán keresztül, hogy a kiválasztott televíziós műsorok új feliratos változatait kínálják Európa szerte".

ob_ba4b0d_arte.jpg

3. Az ázsiai műsorok iránt érdeklődőknek

A Crunchyroll több mint 15 000 órányi hivatalosan engedélyezett tartalmat közvetít: ebben vannak vezető ázsiai médiatermékek, televízióműsorok és animék is, több nyelven is.


3de6b125200e274d7ce26cb70d06d99b1383852535_full.png

Az ázsiai filmek rajongóinak remek választás a Viki is, melynek neve a "video" és a "wiki" szavakból áll össze, és arra utal, hogy a feliratokat önkéntes rajongók készítik, és osztják meg a felhasználókkal. Nekik köszönhetően több mint 200 nyelven elérhetőek el műsorok az oldalon - a Viki arra törekszik, hogy a rajongókat ne akadályozza kedvenc műsoraik megtekintésében a nyelvi akadályok.

4. A klasszikusok szerelmeseinek

A Classic Cinema Online sok régi filmet kínál, bár ezek közül nem mindegyik olyan jó minőségű, mint a korábban felsorolt oldalak tartalmai, ezeknél a filmeknél talán nem is ez az elsődleges szempont. 

18iy45nybta46png.png

Aki még így sem tud betelni a régi idők műsoraival, azoknak a régi sorozatokat közzétevő Classic Television Online nyerő választás.  

Képek: innen, innen, innen, innen, innen, és innen

Ipar 4.0 avagy beléptünk a jövőbe – 5 fogalom, ami segít az eligazodásban

A nyugati világ eddigi három ipari forradalma után világszerte újabb korszakváltást emlegetnek, mely az "ipar 4.0" nevet kapta. Milyen fogalmakat kell ismernünk, hogy megértsük ezt a jelenséget? Elképzelhető, hogy a fejlődés oda vezet, hogy a robotok elveszik a munkát az emberektől? A bejegyzésből kiderül. 

Az ipar 4.0-hoz kapcsolódó kérdések az "IVSZ - Szövetség a digitális gazdaságért" nevű szervezet nemrégiben lezajlott Vállalati innováció konferenciáján több előadásban is előkerültek. De mi is az új korszak legfontosabb sajátossága? Röviden összefoglalva az, hogy a fizikai gépek, tárgyak egy információs hálózatba kapcsolódnak, a termékeket és szolgáltatásokat pedig sok esetben szoftverek állítják elő emberi erőforrás helyett. Emiatt egyrészt munkahelyek szűnnek meg (azok, amik kiválthatóak nem humán munkaerővel), de újak is keletkezhetnek (hiszen az új rendszereket valakiknek létre kell hozni, meg kell építeni, karban kell tartani, stb.). Hogyan is jutottunk el idáig?

Az alábbi ábra mutatja, melyek voltak az ipar fejlődésének kulcsfontosságú stádiumai:

 

ke_p1_2.png

Az ipar 4.0 hatásait már mindennapjainkban is tapasztalhatjuk: az applikációk, az okos gépek, sőt okos otthonok világa megérkezett. Egy új kihívás, új lehetőség arra, hogy fejlődjünk, munkavégzésünk és életvitelünk hatékonyabb legyen, valamint még jobb szolgáltatásokat vehessünk igénybe és biztosítsunk más embereknek. Ha jobban belegondolunk, a fogalom ki is terjeszthető: nem csupán az ipar robbanásszerű fejlődéséről van szó, hanem a teljes gazdaság digitalizációjáról, mely az egész társadalmat átfogja. De ahhoz, hogy ki tudjuk használni az új korszak előnyeit, gondolkodásbeli váltásra van szükség. 

ke_p2_2.png

Big Data, IoT, cloud computing és társaik – egyre gyakrabban találkozunk ezekkel a fogalmakkal, de nem biztos, hogy tisztában vagyunk azzal, mit is takarnak ezek a kifejezések. Észrevétlenül válnak mindennapi szókincsünk részévé a technológiai fejlődés alapfogalmai, és a gyors terjedésük miatt fennáll a veszélye, hogy sokféleképp definiáljuk őket.

Itt az ideje tehát, hogy közös alapra hozzuk az ipar 4.0-val kapcsolatos ismereteinket! Összegyűjtöttünk öt fogalmat, amikkel mindenképp érdemes képben lenni. 

1. Kiber-fizikai rendszerek

Az IT-rendszerek és a fizikai világ szoros összefonódásával komplex kiber-fizikai rendszerek alakulnak ki, melyekkel valós időben lehet irányítani a termelést. Lehetővé válik az egyedi sorozatgyártás is: ez azt jelenti, hogy olyan személyre szabott termékeket lehet létrehozni, amilyenekre korábban nem volt példa. Ez az új lehetőség válasz az egyre konkrétabb ügyféligényekre, de a gyártási technológia változásának köszönhetően nem csak új termékek jönnek létre, hanem olyan platformok, ahol az ügyfél még részletesen kifejtheti elvárásait a gyártó felé.

2. A dolgok internete

A M2M (machine to machine) kapcsolatok megvalósulása egy speciális információs csatorna meglétét feltételezik. A dolgok internete (Internet of Things = IoT) olyan hálózatot jelent konkrét dolgok, vagy környezetek között, melyek digitálisan beágyazottak, és egymással emberi beavatkozás nélkül képesek adatcserét folytatni. Szenzorok, mikrochipek, digitális eszközök, szoftverek egymás közötti kommunikációjáról van tehát szó, melyek monitoroznak, menedzselnek és összekapcsolnak folyamatokat.

ke_p3_2.png

3. Big Data

A már-már kezelhetetlen méretű adathalmaz, a Big Data a gyártási folyamatok digitalizációja révén, robbanásszerűen jött létre. Egyes becslések szerint a Földön jelenleg tárolt adatok összmennyisége már most sok ezer exabyte-ban mérhető (1 exabyte 1 milliárd gigabyte-nak felel meg). Ennek az elemzése speciális tudást igényel, és egyre növekszik a szerepe a döntéshozatalban: ez a versenyképesség kérdését is meghatározza, hiszen az óriási adathalmaz előnyeit egyelőre nem sokan használják ki. 

ke_p4_2.png

4. Felhő

A felhő alapú szolgáltatások ma már nagyon elterjedtek, nem csak az egyéni felhasználók, hanem a vállalatok is nyitnak az új lehetőségek felé. Az összekapcsoltság kulcsaként aposztrofált, angol elnevezéssel élve „cloud computing” lehetővé teszi a távoli szerverekről történő elérést, kezelést vagy beavatkozást. Az utóbbi időben az IT-óriások, mint az Amazon, a Google, a Microsoft és társaik közötti kiélezett verseny fókuszában elsősorban a felhőalapú számítástechnika állt, melyből az Amazon került ki egyértelmű győztesként.

ke_p5_2.png

5. Robotok a munka frontján

A munkaerőhiány Magyarországon egyre nagyobb méreteket ölt, elsősorban a mérnök és informatikus végzettségű szakembereket tekintve, ami azt jelenti, hogy nincs elég munkaerő a digitális átalakulás végrehajtásához. A robotok a monoton munkaköröket veszik át, vagyis a jövőben a munkavállalók fizikai terhelése automatizálással váltható ki – de természetesen nem minden esetben. A leginkább érintett szektorok közé tartozik az autóipar, az elektronikai összeszerelő ipar, a fémipar, illetve a gyógyszeripar. A robotok és önkiszolgáló technológiák felőrlik az alacsony bérezésű állásokat, az egyre intelligensebb algoritmusok a magasabb képzettséget igénylő állásokat fenyegetik. 

A Universal Robots közép-kelet európai vezérigazgatója, Slavoj Musilek így nyilatkozott arról a kérdésről, hogy vajon a jövőben minden feladatot át tudnak-e venni az emberektől a robotok:

Egy biztos, a robotok sosem tudják helyettesíteni az emberi kreativitást, érzékeket, intelligenciát, vagy a döntéshozatali képességeket. Ezeknek mindig jelentős szerepe lesz az ipari termelésben, így valószínűleg a teljes automatizáció sosem fog megvalósulni.

ke_p6_1.png

A szakértők szerint Magyarországnak nyitottnak kell lennie a változásokra. A legnagyobb kihívást az jelenti, hogy a kis- és középvállalatok rálépjenek a digitális átállás útjára, hiszen amennyiben nem tudnak lépést tartani, a negyedik ipari forradalom versenyéből vesztesen fognak kikerülni.

képek: innen, innen, innen, innen, innen, innen és innen

10 valós egyetemi kurzus Harry Potter rajongóknak

2017. július 04. - konzervtelefon

Júniusban ünnepelte 20. születésnapját a Harry Potter-széria első kötete. Ezt olvasva, vagy a filmadaptációt nézve ki ne vágyott volna azokra a különös és izgalmas órákra, amik Roxfortban voltak? Erre az igényre az egyetemi vezetők is rájöttek világszerte, de mivel a felsőoktatást mégsem lehet egy roxforti rendszerré alakítani, így Harry Potter tematikájú kurzusokkal igyekeznek becsalogatni a hallgatókat. 

Kiválogattunk tízet a kedvenceink közül:

  1. A Harry Potter tudománya

A Frostburg University Maryland államban (USA) a természettudományok iránt érdeklődőket szólítja meg: a fizika törvényeit kviddicsen keresztül tanítja meg nekik, a genetikát pedig a roxforti legendás lények vizsgálatával.

1_1.jpg

  1. Harry Potter és az illúzió kora

Az angliai Durhamban az egyetemisták oktatási és társadalmi szempontból vizsgálják meg a széria köteteit: egyrészt Roxfort működését analizálják, másrészt a sorozat oktatási rendszerre tett hatását elemzik. Érintik a bullying és a beilleszkedés problémáját, valamint az iskolai egyenruha, illetve a jó oktatás elérhetőségének kérdését.

2_1.jpg

  1. Találd meg a patrónusod!

A patrónus-bűbáj, mint azt a regényekből tudjuk, a varázslók védelmező mágiájának kivetülése egy állat alakjában. Harryé egy szarvas, Hermione patrónusa egy vidra, Roné pedig egy Jack Russell terrier volt. Ezt a gondolatmenetet ragadja meg az Oregon State University elsőéves kurzusa, mely a hallgatók orientációját és beilleszkedését segíti elő: felfedezteti velük a campust, valamint tanulásmódszertani tippekkel, vezetői és interperszonális skillekkel látja el őket. 

3_1.jpg

  1. Harry Potter és a középkori kultúra

A Wilfrid Laurier University (Kanada) diákjai ezen a kurzuson megtanulhatják, hogyan jelenik meg a középkori kultúra Harry Potter világában, milyen középkori tárgyak, gyakorlatok és gondolkodásmódok fedezhetők fel a szériában. Továbbá azt is megvitatják, miként alakították át ezek a regények a „sötét középkorhoz” való hozzáállásunkat.

4_2.jpg

  1. A Harry Potter retorikája

A retorika az ékesszólás és a meggyőzés tudománya, a regények szereplői pedig rengeteg retorikai szempontból is vizsgálható meggyőző beszédet adnak elő. Az austini University of Texas hallgatói nemcsak elemzik a szövegeket, hanem politikai és társadalmi szempontból is megvitatják azokat, olyan témákat érintve, mint a propaganda és az erőszak.

5.gif

  1. Muglik, sellők és metaforák – fajok és rasszok a Harry Potterben

Hogyan tükrözi a varázslók és a muglik ellentéte, vagy az aranyvérűek és a sárvérűek konfrontálódása a való világ társadalmi konfliktusait? Hogyan alakította a rajongók rasszról és etnikumról alkotott véleménye Harry Potter világát? És ehhez kapcsolódóan: hogyan járulhat hozzá a szépirodalom a társadalmi változáshoz? Az angliai Stanfordban ezeket a releváns kérdéseket tárgyalják meg.

5_1.jpg

  1. Etikus vezetés a varázslóvilágban

Egy jó vezető még a legszörnyűbb szituációkban (Voldemorttal szemben) is képes jó döntést hozni. Az Iowa államban lévő Drake-en a hallgatók döntéselméletet tanulnak, etikai és morális problémákról vitáznak, különösen, ha a Mágiaügyi Minisztérium működését kritizálják.

7_1.jpg

  1. Sötét varázslatok kivédése

Igen, a massachussettsi College of the Holy Cross kurzusának a neve megegyezik a híres roxforti tantárgyéval. Természetesen itt nem azt tanulják a hallgatók, hogyan vértezhetik fel magukat átkok és rontások, veszélyes bűbájok ellen, hanem a hit és fikció találkozásáról beszélnek. Miben hasonlít egy rajongó és egy vallásos ember? Miért fogadják el egyesek a csodákat, de a fantázia birodalmát nem? Hogyan különböztetjük meg, hogy mi valós és mi nem? Hogyan védhetjük meg elménket a dementoroktól, azaz a spirituális sötétségtől? Csak néhány azokból a kérdésekből, amikről biztos szó esik a szemeszter során. 

8.jpg

  1. Keresztény teológia és Harry Potter

Ez a kurzus nem máshol érhető el, mint a híres Yale-en. A Harry Potter-szériát ugyan sok keresztény elutasította, bár a regényekben több keresztény gondolat és érték helyet kapott. A hallgatók megvitatják a megbocsátás, az üdvözülés és a hála kérdéseit, illetve az Istenhez és Jézushoz hasonló alakok létezését.

9.jpg

  1. Harry Potter ezer arca

A Western Ontario-n a hallgatók más műfajokra alakíthatják át a regényeket: Harry detektívvé változhat, vagy éppen egy disztópikus világ ifjú vezetőjévé, a történet pedig lehet gótikus vagy akár tündérmese. Persze az is napirendre kerül, hogy a filmes adaptációk kielégítők-e a széria rajongói számára.

10.jpg

Itthon milyen egyetemi kurzusokat tudnátok elképzelni Harry Potter-témában?

Képek: innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen.

A disztópikus szolgálólányok már az amerikai törvényhozóknál tiltakoznak

2017. június 27. - Egres Dorottya

A szolgálólány meséje című sorozat áprilisi premierje óta tartja lázban a nyugati világot. A sorozat Margaret Atwood 1984-es regényének legújabb feldolgozása, mely egy disztópikus amerikai teokrácia történetét meséli el. Az írónő szerint a műben leírtak mind megestek már valamelyik országban, kultúrában: a fikciót tehát az élet inspirálta. Mostanában azonban a fikció ad ihletet valós eseményekhez: az USA-ban szolgálólányoknak öltözött nők tiltakoznak a nők jogait érintő törvényi megszorítások ellen. 

A vörösköpenyes szolgálólányoknak öltözött nők felbukkanása Amerika utcáin egy ötletes marketingkampánnyal kezdődött még márciusban: a sorozatot gyártó Hulu így reklámozta a következő hónapban debütáló televíziós produkcióját, A szolgálólány meséjét (The Handmaid's Tale). Talán nem is gondolták, hogy az öltözet hamarosan a női elnyomás elleni küzdelem szimbólumává válik majd. 

tht0.jpg

A sorozat, illetve a regény a főszereplő, Offred (Elizabeth Moss) szemén keresztül mutatja be az Egyesült Államokból létrejött Gilead működését. Nevének szó szerinti jelentése "Fredé" - ami arra utal, hogy a szolgálólányként ő gazdája, Frederick Waterford (Joseph Fiennes) tulajdona. A történet szerint a női termékenységi ráta aggasztó mértékű csökkenése miatt egy szélsőséges vallási nézeteket képviselő csoport tör hatalomra az ország megmentése érdekében. Az új társadalmi berendezkedésben a termékeny nőket brutális testi fenyítésekkel kényszerítik rá arra, hogy a tehetős családokat szolgálják, és mint egy tenyészállat, essenek teherbe a férj havi szexuális erőszaktételének hatására. A nők elnyomása és a patriarchátus azonban közel sem ennyire egyértelmű, hiszen a férfiak között is kasztok vannak: ennek következtében a tehetős családok nő tagjai magasabb rangban vannak, mint a ház körüli szolgálatot teljesítő férfiak. 

tht01.jpg

A sorozat nem könnyen emészthető, testi csonkításokból és durva pszichológiai megaláztatásokból mindegyik epizódba jut. A széria példátlan népszerűségnek örvend Amerikában, a történet alapjául szolgáló könyv ismét az eladási listák élén áll. Viszont ne gondoljuk, hogy a sorozat elkészítésének a női egyenjogúságot kritizálható módon felfogó Trump győzelme adta meg a kezdő lökést, az adaptáció ötlete ugyanis már Barack Obama elnökségének idején felmerült. Sokan azt mondják, a sorozat elképesztően aktuális a jelenlegi amerikai politika ismeretében, ezzel is hangot adva Trump elleni tiltakozásuknak. Sokan azonban túlzónak tartják, hogy a szolgálólány meséjének vádjával illessük a szabadság földjét, a bátrak hazáját, és helyette vigyázó szemünket Keletre vessük.

tht02.jpg

Érdekes azonban, hogy a regény és a sorozat nem egy elmaradott vagy kizsákmányoló ország képét festi le -  legalábbis a főszereplők visszaemlékezéseiben nem. Gilead és a szolgálólányok életének történéseit ugyanis visszaemlékezések szakítják meg, amikben a jelenlegi amerikai politikára fölöttébb hasonlító társadalmi berendezkedést láthatunk. A nők dolgoznak, buliznak, a reggeli futás után kávét vásárolnak a pékségben. És amúgy egymással is házasodhatnak. Egyik napról a másikra azonban kirúgják őket munkahelyükről, bankkártyáikat letiltják, az utcán megjelenő fegyveresek figyelik minden lépésüket. A szolgálólány meséjének ez az egyik tanulsága: ne gondoljuk, hogy megszerzett jogaink garantáltak, azokat soha nem vehetik vissza tőlünk.

tht03.jpg

A nők jogaival kapcsolatos törvények megszigorítása több államban is a felszólalásra késztette a történetet ismerő nőket. Először márciusban, a texasi törvényalkotás termében vörösbe öltözött szolgálólányok egy csoportja nézte végig némán, ahogy a többségében férfi törvényhozók arról szavaztak, hogy a nőknek nehezebb legyen abortuszt elvégeztetni. A 415-ös számú törvény megakadályozta volna, hogy a nők biztonságos és rutinszerű abortuszban részesülhessenek a terhesség második trimeszterében (4-6. hónapig). A 25-ös számú törvény pedig engedélyt adott volna az orvosoknak, hogy hazudjanak a szülőknek, amennyiben a magzatnál olyan betegséget észlelnek, amely miatt esetleg az abortuszt választanák. A szolgálólányok némán hallgatták végig, ahogy a 415-ös törvény elfogadják, a 25-ös megszavazására pedig egy későbbi időpontot tűznek ki.

tht2.jpg

Májusban már Missouri államban jelentek meg a jellegzetes vörös köpenyt és fehér szemellenzőt viselő nők, akik az ellen tiltakoztak, hogy a családi tanácsadást végző szervezetektől megvonják az állami támogatást. Természetesen olyan szervezetekről volt szó, akik az abortuszról mint opcióról is tájékoztatták a hozzájuk segítéségért fordulókat. A törvényhozók elleni demonstráció itt már kevésbé zajlott gördülékenyen, a nőkkel ugyanis levetették arcukat takaró kalapjukat.

tht1.PNG

Júniusban Ohio államban tiltakoztak. Aztán Texasban az események nem várt fordulatot vettek. A szolgálólányok viselkedése ugyanis a sorozatban nagyrészt szótlan és szervilis tűrésből áll. Csoportos jelenlétük erejét nemcsak a sorozatban, de a korábbi hónapok tüntetésein is hangtalanságuk adta. Júniusban azonban a texasi törvényhozók elleni küzdelemben a szolgálólányok együtt kezdték kántálni a szégyen szót. Majd nyolc percen keresztül folytatták.

A nők gyermekvállalási jogai azonban nem az egyetlen olyan pont a történetben, amelyhez társadalmi mozgalmak kapcsolódnak. Margaret Atwood regényében a homoszexualitást halállal büntetik. A mű egyik szereplőjéről, a szolgálólány Ofglenről (Alexis Bledel) megtudjuk, hogy Gilead létrejötte előtt akadémikusként dolgozott, otthon pedig felesége és fia várta. A sorozatban láthatjuk, amint a szolgálólányok szexualitásukért halált érdemlő felkötött emberek hullái mellett sétálnak el. A kivégzetteken a náci koncentrációs táborokra emlékeztető rózsaszín háromszögeket vehetünk észre. A homoszexuálisok "átnevelése" a mai napig legális a világ liberálisnak nevezhető részein is. A sorozatban Ofglent szexuális irányultságáért olyan horrorisztikus módon büntetik, amely úgyszintén szokás a világ bizonyos részein. "Így nem akarhatja majd azt, amit nem kaphat meg" - szólt a magyarázat, amit nemcsak a szexuális vágyakra érthetünk, hanem bármilyen szabadságjogunk iránti vágyakozásra.

tht05.jpg

A sorozat második évadja már készülőben van, és érdekes lesz látni, hogy az alkotók mihez kezdenek a könyv útmutatása nélkül. Offred története ugyanis a regényben ott zárult le, ahol az első évad véget ért. Addig is szórakoztathatjuk magunkat ezzel a játékkal, ahol idézetekről kell megállapítanunk, hogy azokat a könyvben olvashatjuk vagy amerikai politikusok nyilatkozataiban.

Képek: innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen.

Illatok, ajándékutak, váratlan fordulatok: turisztikai reklámok, melyek többet adnak a tájképeknél

2017. június 20. - B. Barbara

Itt a nyár, az utazós reklámok csúcsszezonja. Ha már unod azokat a hirdetéseket, amikben tökéletes családok játszanak a tengerparton, álompárok túráznak nevetve a naplemenetében, vagy éppen csinos barátnők koccintanak valami túlságosan is exkluzív helyen, akkor ezt a válogatást neked találták ki. 

Vannak olyan turisztikai reklámok, amik többet adnak, mint a szokásos, szemet gyönyörködtető képeket és elcsépelt hangzatos szlogeneket: kreatív megoldásokat, elgondolkodtató üzeneteket, és bizonyítékokat arra, hogy egy-egy utazás valóban nagy hatással tud lenni az ember életére.

A város illatai

Gondolnád, hogy ez a reklám a vonatozásról szól?

A Thalys vasúti cég Franciaország, Németország és Belgium területén üzemeltet nagysebességű vonatokat - új, "Scents of the City" című hirdetésükkel az orrukon keresztül szeretnék megfogni a közönséget. Az utazások hangulatát az egyes városokhoz társított jellegzetes illatokon keresztül idézik meg: arra játszanak, hogy sokan Amszterdamhoz a tulipánok, Brüsszelhez a csokoládé, Párizshoz pedig a meleg croissant illatát kötik 

rosapark-thalys-scents-of-the-city-5.png

A reklámhoz a Rosa Park Agency egy installációt is készített, melyet Brüsszelben, Párizsban, Amszterdamban és Kölnben lehetett kipróbálni: képek nem voltak, csak illatot, melyek emléke sokunk emlékezetében mélyen ott gyökerezik. 

 

thalys7-1.jpg

 

Egy ingyen út Dubajba?

Képzeld el, hogy egy szörnyű nap után fáradtan beülsz egy taxiba, a sofőr végighallgatja a sztoridat, majd azt mondja: nyertél egy utat Dubajba... Az Atlantis the Palm Hotel jóvoltából pontosan ez történt néhány gyanútlan londoni lakossal. 

A szerencsés utasok boldogságát látva szinte el is felejtünk figyelni arra, hogy a nyaralásukat bemutató boldog képsorok valójában az ötcsillagos szálloda szolgáltatásait mutatják be, boldog történeten keresztül. 

atlantis_palm.png

Ehhez hasonló szolgáltatás népszerűsítést már láthattunk az Easyjet reklámjában is: ők olyan gyerekeket ajándékoztak meg egy-egy úttal, akik korábban még sosem ültek repülőn. 

Ha félsz a repüléstől...

Az első pillanatokban úgy tűnik, hogy ezt a hirdetést tényleg azoknak szánták, akik a szokásos dolgoktól félnek repülés közben, de hamar kiderül, hogy másról lesz szó: azokról az emberekről, akiktől az utasok közül sokan rettegnek. 

A Royal Jordanian Airlines hirdetése a légiközlekedés során történő diszkriminációra hívja fel a figyelmet, mely gyakran szavak nélkül történik, és szinte észrevehetetlen azok számára, akiket nem érint. Egy részlet a főszereplő monológjából, és egy azok közül a tekintetek közül, amelyeket a reklám arab származású férfi főszereplője kap: 

3.gif

A diszkriminációnak erre a fajtájára még sürgetőbbé vált felhívni a figyelmet Trump utazási tilalmának bevezetése óta: ennek értelmében az USA-ba tartó repülőgépeken laptoptilalmat vezettek be a Közel-keletről és Észak-Afrikából érkező járatokon. Válaszként a légitársaság ilyen üzenetekkel próbálta meg oldani a feszültséget utasaiban: 

4_1.jpg

Egy utazás, ami megváltoztat

A hosszú vonatozásról nem mindenkinek a sorsfordító beszélgetések jutnak eszébe, ez a reklám viszont eljátszik a gondolattal, hogy milyen lehetőségeket és inspirációt kapnak azok, akik nyitott szemmel és füllel járnak:  

Az Expedia reklámja a társadalmi felelősségvállalás fontosságára hívja fel a figyelmet. A főszereplő a Transzszibériai vasútvonalon találkozik egy idős úrral, akinek a gondolatai megváltoztatják a lány további életét. 

5.png

A verbális tartalom mellett nem érdemes kiemelni a reklám erős képi világát: az egyik legemlékezetesebb ezek közül a háború elől menekülő, gyermekét mentő apa. 

10_1.png

A reklámspotot bemutatásának időpontja is beszédes: Trump beiktatásának napján, a ceremónia közvetítése közben volt először látható a képernyőn. Ebben a kontextusban a reklám azt az üzenetet is közvetítette, hogy fontos a nyitottság, és az elnökkel ellentétben arra buzdította a nézőket, hogy nézzék meg a kerítés másik oldalát is - utalva ezzel az amerikai-mexikói határ megépülésére. 

6.png

Mindezek az üzenetek talán túlmutatnak a cég népszerűsítésére irányuló törekvéseken. 

És te milyen jó utazási reklámokat láttál? 

Képek: innen, innen, inneninnen, innen és innen  

 

 

Szupererő a munkaerőpiacon – avagy az érzelmi intelligencia fontosabb, mint gondolnád

Ha azt gondolod, hogy az állásinterjún elsősorban a szakmai tapasztalatod vagy az IQ-d alapján ítélnek meg, tévedsz. Az érzelmi intelligencia (E.I.) 2020-ra a legfontosabb 10 készség egyikévé avanzsál a munkaerőpiacon. Mi különbözteti meg a fejlett E.I.-vel rendelkező embereket a többiektől? Hogyan függ össze az E.I. a szakmai sikerrel? Dióhéjban összeszedtünk mindent, amit a (közel)jövő munkaerőpiaci elvárásairól tudnod kell. 

A Világgazdasági Fórum 2016-ban kiadta az ipar 4.0 lendületében átalakuló munkaerőpiac jövőjéről szóló jelentését, mely a foglalkoztatást, a készségeket és a HR stratégiákat állította a középpontba. Az érzelmi intelligencia szakértői szerint a munkahelyi sikerek nem csak a szakmai kvalitásokból következnek, hanem azokat az E.I. mértéke is előrevetíti.

info1.png

A fejlődő robotika és mesterséges intelligencia megváltoztatja az emberi munkaerővel szemben támasztott elvárásokat. Ahhoz, hogy lássuk a tendenciát, nézzük meg ezt az összehasonlítást a 2015-ben legszükségesebb készségek és a 2020-ban várható top10-es lista között. 

ke_p2_1.png

Látható, hogy a kreativitás például még értékesebb készséggé válik: várhatóan a korábbi 10. helyről a dobogó 3. fokára ugrik majd, hiszen elengedhetetlen ahhoz, hogy a munkavállalók lépést tudjanak tartani a technológiai fejlődés által okozott változásokkal. Emellett szintén nagyra értékelik majd a problémamegoldás, a kreatív gondolkodás, az együttműködés, a kognitív rugalmasság és a döntéshozatal képességét. A minőségszabályozás és az aktív figyelem kikerült a 2020-as top10-ből, újoncként viszont feltűnik az érzelmi intelligencia.

De mit is jelent pontosan az utóbbi fogalom, és mit várnak el a munkáltatók ezzel kapcsolatban? Röviden azt, hogy mielőtt belevetjük magunkat egy probléma megoldásába, tartsunk egy kis szünetet, vizsgáljuk meg a helyzetet egy emberközpontú perspektívából, és fedjük fel az igazi igényeket és szükségleteket.

Az E.I. tehát az a képesség, amivel saját és embertársaink érzelmeit felismerjük, megértjük és kezeljük.

ke_p3.jpg

Harvey Deutschendorf, E.I. szakértő a Carrier Management oldalon olvasható cikkében írja, hogy egy 2011-ben végzett CareerBuilder kutatás szerint a megkérdezett 2600 HR szakember: 

  • 71%-a többre értékeli az érzelmi intelligenciát az IQ-nál.
  • 75%-a inkább a magas érzelmi intelligenciával rendelkező dolgozókat támogatja.
  • 59%-a állítja, hogy nem alkalmazna magas IQ-val rendelkező munkavállalót, amennyiben annak alacsony az E.I. szintje.

A toborzásban egyre fontosabb feltétellé válik a magas érzelmi intelligencia, hiszen a vállalatok versenyelőnyét növelheti a magas E.I.-vel rendelkező munkatársak alkalmazása, a rájuk jellemző nagyobb motiváció és jobb teljesítmény miatt. 

ke_p4_1.png

Mit tudnak azok, akik magas érzelmi intelligenciával rendelkeznek?

Az E.I. elsősorban öt kulcsfontosságú magatartásformában érhető tetten, melyek a következők: az éntudatosság, az önszabályozás, a motiváció, az empátia és a szociális készségek. Lássunk néhány példát arra, mi jellemzi a magas érzelmi intelligenciával bíró embereket!

  • Maszkok nélkül élnek

A transzparencia az egyik legfontosabb árucikk a kapcsolatok gazdaságában. A munkavállalók és munkáltatók is hajlamosak arra, hogy elrejtsék valódi arcukat egymás elől, és maszkok mögé bújva próbálnak helytállni, a konfliktusok elkerülése érdekében. Ez a stratégia azonban hosszú távon nem célravezető, hiszen előfordulhat olyan szituáció, amikor akaratlanul is megmutatkozik az igazi "én", ami ha nem egyezik az addig láttatott képpel, arculatvesztéshez vezethet. Az E.I. szupererejével rendelkezők viszont önmagukat adják minden helyzetben, önazonosak és hitelesek tudnak lenni, illetve nyitottak a folyamatos visszacsatolásokra.

ke_p5_1.png

  • Rugalmasak és tudnak alkalmazkodni

A változásokat sokan nem szeretik, az E.I. birtokában lévő emberek viszont képesek rugalmasak maradni váratlan, kiszámíthatatlan helyzetekben is. El tudnak szakadni a múlttól, és az ’itt-és-most’-ban léteznek. Távol tartják maguktól az olyanokat, akik akadályozzák őket menetrendjük, céljaik követésében, és nem veszik fel azt a bizonyos inget, ha semmi közük nincs hozzá – tudják, hogy nem felelősek mások hibáiért.

ke_p6.png

  • Jobban kezelik az érzelmeiket, mint a többség

A hatékony csapatokban nagy valószínűséggel kimutatható az önszabályozás mint fontos személyes kompetencia. Hogy mit is jelent ez pontosan? Egy egyszerű kérdést kell feltennünk, hogy kiderítsük, megvan-e bennünk ez a képesség: „Tudom-e úgy menedzselni az érzéseimet és viselkedésemet, hogy lépéseimnek mindig pozitív kimenetele legyen?” Daniel Goleman bestseller szerző szerint akiknél ez megvalósul, a "dráma" kevésbé van jelen a mindennapokban. 

ke_p7.png

  • Empatikusak

Az empátiára való képesség szinte elengedhetetlen a sikeres és jó munkakapcsolatok kialakításához. A jól működő csapatokban a személyes kontaktusok minősége meghatározó: ha megértik a tagok egymás frusztrációit, nehézségeit és tudják, hogy ezek az érzések valódiak, az együttműködés is hatékonyabb lesz.

ke_p8.png

Az érzelmi intelligencia fontossága vitathatatlan – hiszen nem csak az emberi kapcsolataink minőségére van nagy hatással, hanem ahogyan azt a HR szakemberek is mondják, a munkahelyi eredményességet is nagymértékben befolyásolja.

info3.png

képek: innen, innen, innen, innen, innen, innen, és innen, a teljes infografikát pedig itt tudod megtekinteni