A BME Kommunikáció és médiatudomány szak blogja

#Konzervtelefon


6 kevésbé ismert, ám annál inspirálóbb tudós

2017. november 17. - Born Réka

Valószínűleg kevesen tudják, hogy november tizenhetedike 1941 óta a diákság világnapja. Ez alkalomból  olyan lelkes diákokból lett tudósokat gyűjtöttünk össze, akik bárki számára inspirációt jelenthetnek: az általános iskola padjaiban ülőknek éppúgy, mint a doktori disszertációjukat íróknak. 

Az Albert Einstein, Stephen Hawking vagy Steve Jobs személyét övező kultusszal mindannyian találkoztunk már - de mi a helyzet a tudomány azon nagy alakjaival, akikről kevésbé, vagy egyáltalán nem hallunk? Egyes nevek szinte teljesen feledésbe merülnek a többségi társadalom számára, hiába alkottak nagy jelentőségű dolgokat. Most 6 olyan tudóst, kutatót és felfedezőt mutatunk be, akik tevékenységükkel jelentősen hozzájárultak a történelem nagy eseményeihez, a tudományos élet fejlődéséhez, vagy egyszerűen csak a világ jobb hellyé tételéhez - és a posztból az is kiderül, hogy milyen (pop)kulturális alkotásokkal kerülhetünk közelebb a munkásságukhoz.

 

shutterstock_292800188--tojpeg_1436282518366_x2.jpg

 

1. Hindu géniusz Cambridge-ben  

Srinivasa Ramanujan indiai matematikus anélkül vált a magasabb rendű (absztrakt) matematika úttörőjévé, hogy valaha tanult volna arról hivatalos formában. 13 éves korától már saját elméleteit állította fel, és egyedülálló matematikai kutatásokat dolgozott ki. Rendkívüli zsenialitását a cambridge-i egyetem egyik professzora, a később mentorává váló G. H. Hardy ismerte fel, és ő invitálta az indiai fiatalembert Angliába, ezzel kiemelve őt az ottani szegénységből. Ramanujan rövid élete alatt közel 4 ezer tételt alkotott önállóan, munkájával hozzájárult az analízis, a számelmélet, a végtelen sorozatok vizsgálatához, valamint számos addig megoldhatatlannak hitt matematikai probléma megoldásához. Eredeti és rendkívül szokatlan ötletei teljesen új területeket nyitottak meg, és számtalan további kutatást indítanak el a mai napig.

srinivasa-ramanujan.jpg

A Ramanujan életéről készült film, a The Man Who Knew Infinity, Robert Kanigel azonos című könyvét vette alapul és a két matematikus, mentor és tanítvány ellentmondásokkal teli viszonyára helyezi a hangsúlyt. 

Hardy megrögzött ateista volt, aki a logikában és értelemben hitt, míg a mélyen vallásos hindu Ramanujan a megérzéseire támaszkodott, és tudását a család istennőjének tulajdonította: együttműködésük mégis megváltoztatta a matematika világát.

2. Játék a matematikával

Ismét egy kiváló matematikus, ezúttal hazai pályáról: bár Péter Rózsa neve itthon sem tartozik az ismertebbek közé, a 20. század egyik legnagyobb, nemzetközileg is jegyzett magyar tudósa volt. Zsidó családba született 1905-ben, ezért élete során rengeteg akadályba ütközött - 1939-ben gettóba is zárták. A nehézségek ellenére megszerezte matematika-fizika szakos diplomáját, majd tanítani kezdett. A háború után megnyíltak előtte a lehetőségek: doktori címet szerzett, az ELTE professzora és az Magyar Tudományos Akadémia tagja lett.

Főképp rekurzióelmélettel foglalkozott, és tudományterületén ma is az ő verzióját használják bizonyos függvényekre. Mégsem erről, inkább oktatói tevékenységéről lett ismert. Elkötelezett célja volt játékos formában terjeszteni a matematikát, minél több emberhez közelebb hozva azt, különös gondot fordítva a humán beállítottságú emberekre. Játék a végtelennel című könyvével is épp ezt a célt akarta szolgálni - sikerült is neki. A ma is helytálló “ismertető” hatalmas sikert aratott, számos nyelvre lefordították. A szerzőről legutóbb a Huffington Post emlékezett meg a Rocket Girls oldal kezdeményezésén keresztül, amely rendszeresen mutat be olyan nőket, akik munkásságukkal hozzájárultak a világ megváltoztatásához.

3. Képregényes pszichológia

William Moulton Marston nevét is érdemes megjegyeznünk, az amerikai pszichológus ugyanis nem csak önsegítő könyvek írója, de a hazugságvizsgáló egy korai prototípusának feltalálója is volt - és nem mellesleg ő alkotta meg Wonder Woman alakját (aki idén nyáron kapta meg első egész estés mozifilmjét, amely jelenleg már 821 millió dolláros összbevétellel rendelkezik).

Az 1940-es években a DC Comics képregényeit a szupererővel felruházott férfi karakterek uralták. Marston egy újfajta szuperhős ötletével állt elő, aki nem az öklével vagy fegyverrel hódít, hanem szeretettel. Felesége erre állítólag csak annyit mondott: “Rendben, de akkor nőnek alkosd.” Marston tehát megalkotta Wonder Woman-t, az akkoriban még kevésbé elfogadott, felszabadult, erőteljes modern nő karakterét alapul véve, beleépítve felesége és élettársa személyes tulajdonságait.

dtei1o1ihbkate5rmjqu.png

Az általa írt történeteken keresztül rendre megjelent filozófiája, tanításai - nem véletlenül, hiszen saját elmondása szerint is hatalmas oktatási potenciál volt az egyre népszerűbbé váló képregényekben. Olyan komoly témákat dolgozott fel a csodanő kalandjain keresztül mint az igazság természete, a megbánás és vezeklés jelensége, a dominancia és behódolás érzelmi háttere, illetve mindezek szerepe a civilizációban.

A pszichológus nem mindennapi életéről, és Wonder Woman megalkotásáról szóló film idén ősszel debütált a tengerentúlon (Professor Marston and the Wonder Women).

4. A nő, aki mindenkinél jobban szerette a gorillákat

Jane Goddall-t, aki éveken át tanulmányozta a csimpánzok viselkedését nem kell bemutatni, míg Dian Fossey nevét már kevesebben ismerik - pedig a két etológus munkája sokban hasonlított egymáshoz. Fossey 18 éven keresztül vizsgálta a gorillákat a ruandai hegyekben. Tevékenységének köszönhetően ma már jóval inkább tisztában vagyunk ezeknek az állatoknak a fejlettségével és kommunikációjával, és nem utolsósorban sokat tett a már akkoriban veszélyeztetett fajnak számító hegyi gorillák megmentéséért.


dian-fossey-baby-gorillas-590-590x393.jpg

Elszánt küzdelme egyik lépéseként megírta a Gorillák a ködben című könyvét, amely hatalmas siker lett, az Universal rögtön le is csapott a jogokra, a Sigourney Weaver főszereplésével készült film bemutatóját azonban Fossey már nem élhette meg: 1985. karácsonyán brutálisan meggyilkolták - máig nem tudni pontosan, ki tette és mi okból.

Dian Fossey-t az általa alapított ruandai Karisoke Kutatóközpont területén, fogadott családja, azaz hőn szeretett gorillái mellett helyezték örök nyugalomra. Sírján ez áll: “No one loved gorillas more.”

5. Az energia szolgálatában

Az áram hasznosításához legtöbbünk Edison nevét kapcsolja, ám egy másik tudósnak is kiemelkedő szerepe volt abban, hogy a kiépülő elektromos hálózatoknak köszönhetően a világ városai kivilágosodtak. George Westinghouse amerikai üzletember és mérnök a hadsereg kiszolgálása után számos eszközt (több mint 360-at) szabadalmaztatott, főképp a vasút számára - ilyen volt például a róla elnevezett légfék. Élete során 60 vállalatot hozott lére - ezek közül egy volt az, mely később meghatározta az egész életét.

Az 1880-as években meglátta a lehetőséget a váltakozó áramban egy villamosenergia elosztó rendszer létrehozására, és minden vagyonát befektette ennek fejlesztésébe és értékesítésébe, megalapítva ezzel a Westinghouse Electric & Manufacturing Company-t. Cégével azonban nemcsak az elektromos ipar úttörőjévé, hanem nyíltan Edison üzleti versenytársává is vált. Hogy eldőljön kinek a rendszere fogja erővel felruházni a világot, a két zseniális feltaláló között végzetes versengés kezdődött, melynek drámai történetét szintén feldolgozták: a The Current War várhatóan 2018 februárjában kerül a magyar mozikba.

 

6. A BME-ről a Holdra

Végezetül jöjjön egy újabb magyar név, amit nem árt ismernünk, sőt. A 89 éves Pavlics Ferenc ugyanis nem kevesebbet adott a világnak, mint a hold felszínét kutató járművet, a holdjárót. A Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett gépészmérnöki diplomát, majd gyárak tervezésénél, azok termélési folyamatainak kialakításánál működött közre, mindeközben folyamatosan tanított a Műegyetemen. Az '56-os eseményeket követően azonban családjával együtt elhagyta Magyarországot, és az USA-ba települtek. Hamarosan Detroit-ban, a General Motors kutató részlegén kapott munkát, így elkezdődött kinti mérnöki pályafutása. Kezdetben a hadsereg számára fejlesztett nagy mozgékonyságú terepjáró járműveket, folytatva mellette tanulmányait a Michigani Egyetem posztgraduális képzésén.

holdjaro.jpg

John F. Kennedy 1961-ben meghirdeti az Apollo-programot, Pavlics ekkor kerül az űrkutatás közelébe. Hamarosan már a NASA által rendelt holdbázisú terepjáró kocsi főkonstruktőre, ami rengeteg vizsgálattal, teszteléssel és kutatással jár. Végül négy ilyen gépezetet hoznak létre (Lunar Roving Vehicle), melyek tervezéséért és kivitelezésért mint műszaki igazgató felelős. Évekkel később, idős kora ellenére még a Marsra küldött járművek kialakításában is részt vett.

pavlics2.jpg

A holdjárók a világ első Földön kívüli, és egyben valaha volt legdrágább autói voltak, különösen, mert csupán három napon keresztül voltak képesek működni. A négyből három ma is a Holdon található, az elsőt múzeumban őrzik. Pavlics életművével egy magyar dokumentumfilm sorozat, a Határtalan emberek egyik epizódja is foglalkozik, és bár ma is az Egyesült Államokban él, gyakran hazalátogat - ilyenkor szívesen tesz eleget hivatalos meghívásoknak, vagy interjúfelkéréseknek

kep_1.png

 Az ő történeteik is bizonyítják: tanulni mindig érdemes.

Képek: innen, innen, innen, innen, innen és innen.

Halloween-szezon: ijesztgetési mánia és 5+1 film a popkultúra pókhálójából

2017. október 31. - Born Réka

A Halloween eredetileg angolszász ünnep, de nálunk is egyre elterjedtebb. Mit tudunk róla, és mit árul el a köré szőtt popkulturális pókháló az amerikaiakról? A kelta druidáktól az ikonikus filmekig összegyűjtöttük a Halloween-jelenség legjavát. 

A Halloween Magyarországon nagyjából hasonló megítélésű, mint a Valentin nap; vannak akik elutasítóak vele szemben, mások értetlenül állnak a töklámpások és ijesztő jelmezek előtt, mondván, ez nem a mi ünnepünk. Ugyanakkor évről évre egyre többen – nem meglepően főleg a fiatalabb korosztály tagjai közül – vetik bele magukat az angolszász Halloween hagyományaiba és hangulatába.

 

hanging-pumpkins-for-halloween_1085-543_1.jpgEgy kis történelem

Na de honnan is ered ez a borzongató ünnep? Október 31-e a kelta hagyományok szerint a szellemek, démonok, boszorkányok napja volt, hiszen ezek a sötét lények és a holtak lelkei ezen a napon kiszabadultak az alvilágból, hogy látogatást tegyenek az élőknél. Az emberek pedig félelmetes maszkokkal igyekeztek távol tartani őket – innen a beöltözés szokása.
Az sem véletlen, hogy a Halloween időpontja szinte egybeesik az általunk ismert Mindenszentekkel, illetve a Halottak napjával. A keresztény egyház ugyanis inkább a már meglévő, de pogány ünnephez igazította a saját ünnepét (mint tették azt a karácsonnyal is), lévén könnyebb átalakítani, mint betiltani az ősi hagyományokat.
A kereszténység elterjedésével a mélyen vallásos ír területeken jött létre végül a ma általunk ismert Halloween tényleges elődje: itt a Mindenszenteket megelőző éjszaka a All Hallow’s Eve nevet (Minden Szentek Estéje) kapta. A katolikus írek 19. század folyamán aztán nagy számban vándoroltak ki az USA-ba, és honosították meg az ünnepet az ottani területeken. Így vált hamisítatlan amerikai kultúr- és exportcikké a Halloween.

creepy-halloween-56a6edde3df78cf77291043d.jpg

Halloween hava

Ma az USA-ban kétségkívül a Halloween az egyik legkedveltebb ünnep, népszerűsége simán vetekszik a karácsonyéval. Ez tetten érhető abban is, hogy valójában a teljes Október a tökfaragás, a minél ötletesebb kosztümök megtalálása és a kísérteties hangulat megteremtésének jegyében telik. A közösségi oldalokon már október elsején nem egy „Happy Halloween!” felirat jöhet velünk szembe, emlékeztetve minket, mi is vár ránk úgy egy hónap múlva, és az sem ritka hogy az októbert a „Halloween hónap” névvel illetik. A megszállottság okaira pszichológusok, kutatók is keresik a magyarázatot, egyelőre több-kevesebb sikerrel.

129894-hello-october.jpg

Az elvakultság ugyanis ténylegesen, számokban is megmutatkozik; az emberek félelmetesen sok pénzt költenek az ünnep alkalmából az Államokban. Felmérések szerint a fogyasztók idén rekordösszeget, 9,1 milliárd dollárt fognak összesen a Halloween-ra áldozni – ez a szám 2016-ban még csak 8,4 miliárd volt.

De mire is megy el ez a rengeteg pénz?

  1. Dekorra:

Egy átlag amerikai számára nem csak az Instagram és Pinterest hangulatképei, de valami sokkal hétköznapibb és kézzel foghatóbb dolog is gondoskodik a korai ráhangolódásról. A (kert)városokban ugyanis szeptember végétől megkezdődik a karácsonykor is jellemző mértéktelen dekorálás, a házakat kívül-belül pókhálók, óriás pókok, denevérek, csontvázak és persze az elmaradhatatlan töklámpások díszítik. Legyen minél nagyobb, ötletesebb, ijesztőbb – kimondatlanul mindenki „Az utca legijesztőbb háza” címért vetekszik. Persze ez akár könnyen a visszájára fordulhat.

 

decoration-halloween-maison-usa-1.jpg

v35u6qrcfrfa54rvfc_b4tifoho7shqtx39rlknsymo.jpg

p1000721.jpg

  1. Finomságokra:

Természetesen a gasztronómia sem maradhatott ki a sorból: a Halloween-nak ugyanúgy megvannak a jellegzetes ételei, fogásai, mint a hálaadásnak vagy karácsonynak. A különbség annyi, hogy itt a hangsúly a harapnivalók megjelenésén, külsején van, mivel elsősorban azok is az ünnep rémséges hangulatának visszaadására szolgálnak. És persze ott van az a rengeteg bolti csokoládé, cukorka és egyéb édesség, amelyekkel – hacsak nem akarunk ünneprontóak lenni - kötelező a házakhoz bekopogtató gyereksereget várni.

halloween-chili-buffet-bar-how-to-style-decor-food-kids-600x410.jpg
5745ddbfb681a43296b95c0c460a3f1cf011dc01601689a570f679e4510dc743.jpg

childrens-halloween-party-table-layout.jpg

  1. És persze: jelmezekre

A már említett Halloween-I büdzséből ugyanis a mindenféle maskarára költik a legtöbbet. Míg a Halloween-t régebben inkább a gyerekek ünnepének tartották, ma már ez egyáltalán nem érvényes, így a beöltözés sem csak a gyerekek kiváltsága. Sőt, igen közkedvelt megoldás például ha az egész család egy határozott koncepció szerinti, összeillő jelmezekben feszít – akár a házikedvencekkel együtt. A Halloweeni kosztümöknek is saját divatja van, valóságos trendkek jöttek létre. A klasszikus vonal (szellem, boszorkány, csontváz, vámpír, zombi, stb.) mellett leginkább a (legújabb) horror és szuperhős filmek szereplőinek bőrébe bújni a legnépszerűbb, a tinédzser lányok körében pedig a szexis öltözékek a keresettek. De persze gyakorlatilag bárminek öltözhetünk, ha van elég kreativitásunk. 

 

387320_316734841693051_100000696144280_1001743_320447920_n.jpg

harry-potter-cerberus-family-costume.jpg

1-768x576.jpg

 Hollywood az ünnep szolgálatában

A Halloween szelleme persze nem csak az átlagembereket, a művészekre is megérinti – különösen a filmeseket. Rengeteg olyan film készült, ami – elsősorban a hangulata miatt – egyszerűen hozzátartozik az ünnephez, gondoljunk csak a horrorfilmekre; az emberek ha máskor nem is, az év ezen időszakában azért szívesen üdvözlik a műfaj alkotásait. Nem véletlen tehát, hogy a Halloween-nek is megvannak a saját kultuszfilmjei, melyek az ünnepi hangulat előidézői és ihletői, ugyanakkor produktumai is egyben. És hogy melyek ezek? Íme 5 példa.

  1. Addams family – A galád család (The Addams Family, 1991)

Az évek során Charles Adams a múlt század folyamán  publikált képregényeit számtalanszor feldolgozták, de semmi sem ragadta meg úgy a rémes és különc család lényegét mint Barry Sonnenfeld azóta már kultfilmmé érett műve.
ba43edc04dcfffa0af8ceb8d8add3e47293296800d8718b5eda92e14c1b86f35.gif

  1. Halloween – A rémület éjszakája (Halloween, 1978)

Egy klasszikus horror, aminek az ijeszgetésnél kicsit több köze van a Halloween-hoz: egy gyilkosról szól, aki gyermekkorában Halloween éjszakáján kiirtotta a teljes családját, ezért intézetbe zárják. Nem meglepő módon később, szintén Halloween idején megszökik, hogy folytassa vérfagyasztó tevékenységét. A filmet 21 nap alatt forgatták le és ez vált minden idők egyik legtöbb bevételt hozó független filmjévé.

  1. Karácsonyi lidércnyomás (The Nightmare Before Christmas, 1993)

Ha valaki még a hátborzongató ünnep alkalmából sem szívesen néz horrort, annak sem kell aggódnia; A Karácsonyi lidércnyomással hangolódhat, amelynél aztán kevés “halloweenibb” film létezik. Tim Burton stop-motion technikával készült animációs klasszikusa megmutatja nekünk mi történik Halloweentown szerethetően rémséges lakóival, miután rábukkanak a karácsonyra.


36b7532feafcced43d9f0d37a1d62c9eb80b2e67c8feee60679bc6c682ecc10c.gif

  1. Adsz vagy kapsz (Trick 'r Treat, 2007)

Egy kevésbé ismert és modernebb kedvenc négy Halloween-el kapcsolatos horror történet köré épül – a közös elem, ami összetartja őket, egy kisgyermek titokzatos alakja, aki kopott narancssárga pizsamát és fején zsákot visel. Valahányszor valaki vét az ünnep hagyományai ellen, ő megjelenik…

  1. Sikoly (Scream, 1996)

A Sikoly franchise azóta négy filmet számlál, és bár ezek kedvelt forrásai voltak megszámlálhatatlan spinoff-nak és paródiáknak is, az eredeti alkotás igazi Halloween-i klasszikusnak számít. A későbbi filmekből – és nem mellesleg a jelmezes bulikból – már jól ismert maszkos alak egy kisváros tinédzsereit kezdi el gyilkolászni. Miközben az áldozatok száma egyre nő, egy lány a barátaival próbálja megállítani az elvetemült gyilkost.

giphy.gif

+1: The Rocky Horror Picture Show (1975)

Ez a hetvenes évekbeli klasszikus a B-kategóris horrorfilmek és a science-fiction műfaj igazi szatírája. Egy jó horrorfilmhez méltóan a fiatal házaspár, Brad és Janet kocsija lerobban egy esős éjszakán, és Dr. Frank-N-Furter villájában lelnek menedéket. Azonban nem akármilyen éjszaka ez, a doktor és baráti köre éppen fergeteges ünneplésben vannak, ugyanis leleplezésre kerül a doktor legújabb kreálmánya, Rocky. Rocky az arany fehérneműjében a megtestesült Adonisz, aki a doktort hivatott kielégíteni. Az éjszaka folyamán Brad, Janet, Rocky és a doktor között egy perverz szerelmi négyszög alakul ki. És ha ez még nem lenne elég, a The Rocky Horror Picture Show egy rock n' roll musical, amelyben a transzvesztita doktor főszerepében nem más fakad dalra, mint a fiatal Tim Curry.

mad-science-fails-8org.jpg

Még több babona és história itt

kep_1.png

Képek: innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen. Gifek innen