A BME Kommunikáció és médiatudomány szak blogja

#Konzervtelefon


5 jegyzetkészítési technika tanévkezdésre

2017. szeptember 07. - konzervtelefon

Az egyetemi jegyzetkészítés lényege nem más, mint a lényegkiemelés. Még ha képesek is lennénk leírni az oktató minden egyes szavát, valószínűtlen, hogy közben sikerülne meg is érteni a tananyagot. Fókuszáljunk az előadás bizonyos részeire, azok logikai viszonyára, hogy később fel tudjuk idézni a legapróbb részleteket és a tágabb kontextust is. De hogyan álljunk neki: számozott vázlatpontok, oda-vissza nyilazgatások, táblázatok? Következzen öt jegyzetkészítési módszer félévkezdésre!

Több bejegyzésünkben is olvashattatok már a jó prezentáció készítésének és előadásának technikáiról, de nézzük meg most a másik oldalt! Hogyan hozhatjuk ki hallgatóként a legtöbbet az egyetemi kurzusokból? Hogyan érhetjük el, hogy a legkevesebbet kelljen tanulni a számonkérés előtt? Persze egy előadás megértése és az elhangzottakra való emlékezés nemcsak az iskolában hasznosítható, hanem a munkahelyen is, sőt bármilyen hétköznapi olvasásélmény esetén.

  1. Vázlatpontok

Ezzel az egyszerű és nagyszerű módszerrel már mindenki biztosan találkozott. Lényege a vázlatpontok hierarchiája, miként a többszintű felsorolás (számokkal betűkkel, jelekkel) érzékelteti a téma fő- és alpontjait. Papíron nem árt helyet hagyni a vázlatpontok között, de elektronikus jegyzetkészítésnek remek technika.

1_3.jpg

  1. A Cornell-módszer

A Cornell-módszerben a lapot három részre osztjuk. Ahogy a képen látható, a lapot először függőlegesen két részre tagoljuk, a bal oldalon kisebb helyet hagyva, alul pedig egy csíkot különítünk el. Ennek a módszernek a lényege abban rejlik, hogy az előadáson a jobb oldali szélesebb oszlopba jegyzetelünk, de utána minél hamarabb kitöltjük a jegyzet másik két részét is. A bal sáv neve a felidézés oszlop: ide kerülhetnek kérdések, címszavak és fogalmak, rövidebb megállapítások. Ha megértettük a tananyagot, a jobb oldali jegyzet letakarásával, kizárólag a felidézés oszlop segítségével vissza kéne tudnunk adni a tanultakat. Az alsó sávba pedig pár mondatban összefoglalhatjuk a témát

2_3.png

  1. Gondolattérkép

Képzeljük el, hogy az elménk a valóság térképe! Innen ered a gondolattérkép technikájának elnevezése. Kezdjük azzal, hogy az előadás témáját a lap közepére írjuk. Innen kezdhet építkezni a térképünk, ahogyan elágazásokat adunk a kezdőponthoz minden irányba, ahonnan további elágazások kezdődhetnek. Ez a módszer kiválóan alkalmazható egy téma szisztematikus és részletekbe menő áttekintésére, ahogyan az al-al-alpontok is megjelenhetnek a sokadik elágazásokban.

3_1.png

4.gif

  1. Flow

Emlékezzünk vissza az első bemutatott jegyzetkészítési technikánkra, és képzeljük el a konkrét ellentettjét! A lineárisan vezetett vázlatpontok helyett a flow technikája holisztikus tanulásra ad módot. Itt a lényeg nem is a konkrét jegyzetkészítésen van, hanem a lehetőségen, hogy már a kurzus közben tanuljunk. Célunk, hogy olyan dokumentumot hozzunk létre, ami leképezi a mi saját elképzelésünket a témáról. Egyesek számára a módszer alkalmazása azt jelenti, hogy nem is kell megtanulniuk a tananyagot, hiszen már előadás közben megértették. Természetesen, ez nem működik minden diszciplínában és kurzuson…

5_3.jpg

  1. Jegyzetelés a diasorba

Ha lehetőséged van letölteni az oktató által előadott diasort még a kurzus kezdete előtt, akkor érdemes lehet magába a ppt-be jegyzetelni, illetve annak kinyomtatott verziójára. Így pontosan észben tarthatod, hogyan tartoznak össze a nagyobb blokkok a tananyagban, amiket akár az oktató példáival is kiegészíthetsz. Előnye és hátránya egyben, hogy nem kell annyit jegyzetelni, plusz a gondolatmenet már előtted van, ez azonban hátráltatja, hogy saját magad ragadd meg a téma lényegét.

Neked melyik jegyzetkészítési technika vált be eddig? Hajlandó lennél kipróbálni egy újat?

Képek: innen, innen, innen, innen, innen.

Tetszett a bejegyzés, és nem akarsz lemaradni a következőről? Akkor kövesd a Konzervtelefon Blogot, és a BME Kommunikáció és Médiatudomány Facebook oldalt!