A BME Kommunikáció és médiatudomány szak blogja

#Konzervtelefon


Így befolyásol bennünket a szavak ereje

2017. október 06. - Egres Dorottya

A szavaknak óriási ereje van: az információk "csomagolása" hatással van döntéseinkre, emlékeinkre, sőt, a világról alkotott elképzeléseinkre. Nem véletlen, hogy a kommunikációs keretezés kutatásának fontosságára több tudományterület is ráérzett. Most bemutatunk három kísérletet, amelyek alátámasztják, hogy a kifejezésmód az élet számtalan területén elképesztő befolyással bír.

Keretezni annyit tesz, mint jól megválasztott kommunikációs elemek segítségével hangsúlyossá tenni egy esemény egy bizonyos értelmezését. Így képesek vagyunk befolyásolni, hogy az emberek mit észlelnek az eseményből, mit tartanak az okának és a lehetséges következményeinek, milyen morális értékítéletet alakítanak ki róla. A kommunikációs keretezés egyik leghíresebb példája a terror elleni háború, amely a szeptember 11-ei terrortámadások utáni politikai döntések időszakára utal. Azzal, hogy az ország vezetői ezzel "csomagolták" be az újabb politikai irányvonalaikat, legitimmé tették többek között Irak megszállását és az elektronikus adatgyűjtés kiterjesztését.

framing.png

Kockázatkerülők és kockázatkeresők

Daniel Kahneman kutatásaiban azt vizsgálta, hogy az emberek bizonytalan döntéshozatali szituációkban nem racionálisan cselekednek, hanem néhány alapvető heurisztikát, azaz hüvelyujjszabályt követnek. Ezek a hüvelykujjszabályok arra utalnak, hogy döntéseinket eddigi tapasztalataink és ráérzések alapján hozzuk meg.

Elméletének alátámasztására egy pszichológiai kísérletet végeztek el, melynek kitalált forgatókönyvében az ország lakosságát titokzatos és halálos járvány fenyegeti, amely várhatóan 600 ember életét követeli.

epidemic.jpg

A szakértők két gyógymódot fejlesztenek ki, az alternatívákat pedig így prezentálják:

Az A gyógymóddal 200 ember megmenthető. ("200 people will be saved.")

A B gyógymód esetében egyharmad valószínűséggel mindenki életben marad, de kétharmad valószínűséggel senki sem menthető meg. ("There is 1/3 probability that 600 people will be saved, and 2/3 probability that no people will be saved.")

A kérdés, hogy melyik gyógymódot válasszuk. A válaszadók 72%-a az A gyógymódra szavazott, 28% pedig a B-re.

Az imént feltett kérdés becsapós, ugyanis mindkét gyógymód esetében a várható hasznosság megegyezik, tehát ugyanannyi ember menthető meg. Az eltérő módon keretezett információk logikailag azonosak.

A kísérleti alanyok egy másik csoportja a következő forgatókönyvet hallotta: A titokzatos és halálos járványt 600 ember életét fenyegeti, és két alternatív megoldás közül lehet választani:

A C gyógymóddal 400 ember veszti életét. ("400 people will die.")

A D gyógymód szerint egyharmad az esélye, hogy senki sem hal meg, de kétharmad eséllyel mind a 600 ember meghal. ("There is 1/3 probability that nobody will die, and 2/3 probability that 600 people will die.")

És most melyiket válasszuk? Ebben a keretezési szituációban 22% voksolt az első gyógymódra, 78% pedig a másodikra.

A szemfüles olvasók észrevehetik, hogy az összes lehetőség várható értéke azonos. Az A és a C gyógymód megegyezik, ahogyan a B ugyanaz, mint a D a bizonyosság és a bizonytalanség tekintetében. A kísérleti alanyok viszont más-más arányban választottak a két döntéshozatali szituációban. Mit jelent ez a keretezés elmélete szerint? Amikor a lehetőségek a megmenthető életek száma szerint lettek prezentálva, a kísérleti alanyok a biztos kimenetelt választották. Amikor a lehetőségek a várható halálozások száma alapján lettek bemutatva, akkor a válaszadók hajlandóak voltak kockázatot vállalni. Hogyan magyarázták a kutatók a kísérlet eredményét? Szerintük az emberek döntési helyzetekben a pozitív kimenetelek esetén kockázatkerülők, negatív kimenetelek, azaz veszteségek esetén pedig kockázatkeresők.

A viselkedési közgazdaságtanban kutatók azt a következtetést vonták tehát le, hogy ugyanazok az üzleti vagy gazdasági jelenségek egészen más reakciókat, így más pénzügyi döntéseket váltanak ki az eltérő keretezésnek köszönhetően.

A tanúvallomások megbízhatatlansága

Elizabeth Loftus pszichológust az a kérdés érdekelte, hogy egy tárgyaláson elhangzó információk hogyan képesek megváltoztatni a szemtanúk beszámolóit. Elmélete szerint a nyelvezet, ahogyan a szemtanúk megfogalmazzák tanúvallomásaikat, hatással van az emlékeikre is. Ennek tesztelésére a következő kísérletet tervezte meg:

A kísérleti alanyok két autó ütközését nézték meg egy videófelvételen. A videó levetítését követően arra kérték őket, írják le, amit láttak, mintha valós esemény szemtanúi lettek volna.

Az egyik esetben ezt a kérdést kapták: “Milyen sebességgel haladtak a kocsik, amikor egymásba csapódtak?” (Angolul a smash szót használták.)

A másikban pedig ezt: „Milyen sebességgel haladtak a kocsik, amikor egymásnak ütköztek?” (Angolul hit.)

loftus-car-crash-experiment.jpg

Az első esetben a kísérleti személyek átlagosan 30 km/h-val nagyobb értéket becsültek. Sőt, a “csapódásos” kérdésre válaszolók esetében az egy héttel később felvett kérdőíven a kérdezettek már arra is emlékeztek, hogy a felvételen üvegszilánkok repkedtek, ami valójában nem is történt meg. A szavak tehát kétségkívül még az emlékeinket is képesek megváltoztatni.

Mi vagy ki okozza a szegénységet?

Shanto Iyengar, a kaliforniai Stanford University politikatudomány professzora, a médiahatások területén vizsgálta a keretezés jelenségét. A média köztudottan hatással van arra, hogyan ítéljük meg a társadalmi és közéleti problémákat. Iyengar kísérletében rámutatott, hogy a hírfogyasztók eltérő módokon értelmezhetik a szegénység okait annak keretezésétől függően. Amikor a szegénység tematikusan lett keretezve, azaz általános trendek és politikai irányvonalak kerültek bemutatásra (szegénységi ráta, segélyezési rendszer), akkor a kísérleti alanyok társadalmi tényezőket neveztek meg a szegénység okaiként, pl. megbukott politikai döntések, a gazdaság helyzete.

szegenyseg_1.jpg

Amikor viszont a szegénységet úgynevezett epizodikus keretben, azaz egyes emberek helyzetén keresztül mutatták be, akkor a kísérleti alanyok hajlamosabbak voltak magukat a bemutatott szegény sorsúakat hibáztatni saját helyzetükért.

szegenyseg_2.jpg

Mindhárom példa azt mutatja, milyen komoly tétje van szavaink megválasztásának. De nem is kizárólag arról van szó, hogy ha egy dolgot más keretbe helyezünk, másként látjuk azt (akárcsak egy festmény vagy poszter esetében), hanem a nyelvi megjelenítéssel magát a jelenséget is képesek vagyunk mi magunk formálni.

Képek: innen, innen, innen, innen, innen.

kep_1.png

5 jegyzetkészítési technika tanévkezdésre

2017. szeptember 07. - konzervtelefon

Az egyetemi jegyzetkészítés lényege nem más, mint a lényegkiemelés. Még ha képesek is lennénk leírni az oktató minden egyes szavát, valószínűtlen, hogy közben sikerülne meg is érteni a tananyagot. Fókuszáljunk az előadás bizonyos részeire, azok logikai viszonyára, hogy később fel tudjuk idézni a legapróbb részleteket és a tágabb kontextust is. De hogyan álljunk neki: számozott vázlatpontok, oda-vissza nyilazgatások, táblázatok? Következzen öt jegyzetkészítési módszer félévkezdésre!

Több bejegyzésünkben is olvashattatok már a jó prezentáció készítésének és előadásának technikáiról, de nézzük meg most a másik oldalt! Hogyan hozhatjuk ki hallgatóként a legtöbbet az egyetemi kurzusokból? Hogyan érhetjük el, hogy a legkevesebbet kelljen tanulni a számonkérés előtt? Persze egy előadás megértése és az elhangzottakra való emlékezés nemcsak az iskolában hasznosítható, hanem a munkahelyen is, sőt bármilyen hétköznapi olvasásélmény esetén.

  1. Vázlatpontok

Ezzel az egyszerű és nagyszerű módszerrel már mindenki biztosan találkozott. Lényege a vázlatpontok hierarchiája, miként a többszintű felsorolás (számokkal betűkkel, jelekkel) érzékelteti a téma fő- és alpontjait. Papíron nem árt helyet hagyni a vázlatpontok között, de elektronikus jegyzetkészítésnek remek technika.

1_3.jpg

  1. A Cornell-módszer

A Cornell-módszerben a lapot három részre osztjuk. Ahogy a képen látható, a lapot először függőlegesen két részre tagoljuk, a bal oldalon kisebb helyet hagyva, alul pedig egy csíkot különítünk el. Ennek a módszernek a lényege abban rejlik, hogy az előadáson a jobb oldali szélesebb oszlopba jegyzetelünk, de utána minél hamarabb kitöltjük a jegyzet másik két részét is. A bal sáv neve a felidézés oszlop: ide kerülhetnek kérdések, címszavak és fogalmak, rövidebb megállapítások. Ha megértettük a tananyagot, a jobb oldali jegyzet letakarásával, kizárólag a felidézés oszlop segítségével vissza kéne tudnunk adni a tanultakat. Az alsó sávba pedig pár mondatban összefoglalhatjuk a témát

2_3.png

  1. Gondolattérkép

Képzeljük el, hogy az elménk a valóság térképe! Innen ered a gondolattérkép technikájának elnevezése. Kezdjük azzal, hogy az előadás témáját a lap közepére írjuk. Innen kezdhet építkezni a térképünk, ahogyan elágazásokat adunk a kezdőponthoz minden irányba, ahonnan további elágazások kezdődhetnek. Ez a módszer kiválóan alkalmazható egy téma szisztematikus és részletekbe menő áttekintésére, ahogyan az al-al-alpontok is megjelenhetnek a sokadik elágazásokban.

3_1.png

4.gif

  1. Flow

Emlékezzünk vissza az első bemutatott jegyzetkészítési technikánkra, és képzeljük el a konkrét ellentettjét! A lineárisan vezetett vázlatpontok helyett a flow technikája holisztikus tanulásra ad módot. Itt a lényeg nem is a konkrét jegyzetkészítésen van, hanem a lehetőségen, hogy már a kurzus közben tanuljunk. Célunk, hogy olyan dokumentumot hozzunk létre, ami leképezi a mi saját elképzelésünket a témáról. Egyesek számára a módszer alkalmazása azt jelenti, hogy nem is kell megtanulniuk a tananyagot, hiszen már előadás közben megértették. Természetesen, ez nem működik minden diszciplínában és kurzuson…

5_3.jpg

  1. Jegyzetelés a diasorba

Ha lehetőséged van letölteni az oktató által előadott diasort még a kurzus kezdete előtt, akkor érdemes lehet magába a ppt-be jegyzetelni, illetve annak kinyomtatott verziójára. Így pontosan észben tarthatod, hogyan tartoznak össze a nagyobb blokkok a tananyagban, amiket akár az oktató példáival is kiegészíthetsz. Előnye és hátránya egyben, hogy nem kell annyit jegyzetelni, plusz a gondolatmenet már előtted van, ez azonban hátráltatja, hogy saját magad ragadd meg a téma lényegét.

Neked melyik jegyzetkészítési technika vált be eddig? Hajlandó lennél kipróbálni egy újat?

Képek: innen, innen, innen, innen, innen.

Tetszett a bejegyzés, és nem akarsz lemaradni a következőről? Akkor kövesd a Konzervtelefon Blogot, és a BME Kommunikáció és Médiatudomány Facebook oldalt!

10 valós egyetemi kurzus Harry Potter rajongóknak

2017. július 04. - konzervtelefon

Júniusban ünnepelte 20. születésnapját a Harry Potter-széria első kötete. Ezt olvasva, vagy a filmadaptációt nézve ki ne vágyott volna azokra a különös és izgalmas órákra, amik Roxfortban voltak? Erre az igényre az egyetemi vezetők is rájöttek világszerte, de mivel a felsőoktatást mégsem lehet egy roxforti rendszerré alakítani, így Harry Potter tematikájú kurzusokkal igyekeznek becsalogatni a hallgatókat. 

Kiválogattunk tízet a kedvenceink közül:

  1. A Harry Potter tudománya

A Frostburg University Maryland államban (USA) a természettudományok iránt érdeklődőket szólítja meg: a fizika törvényeit kviddicsen keresztül tanítja meg nekik, a genetikát pedig a roxforti legendás lények vizsgálatával.

1_1.jpg

  1. Harry Potter és az illúzió kora

Az angliai Durhamban az egyetemisták oktatási és társadalmi szempontból vizsgálják meg a széria köteteit: egyrészt Roxfort működését analizálják, másrészt a sorozat oktatási rendszerre tett hatását elemzik. Érintik a bullying és a beilleszkedés problémáját, valamint az iskolai egyenruha, illetve a jó oktatás elérhetőségének kérdését.

2_1.jpg

  1. Találd meg a patrónusod!

A patrónus-bűbáj, mint azt a regényekből tudjuk, a varázslók védelmező mágiájának kivetülése egy állat alakjában. Harryé egy szarvas, Hermione patrónusa egy vidra, Roné pedig egy Jack Russell terrier volt. Ezt a gondolatmenetet ragadja meg az Oregon State University elsőéves kurzusa, mely a hallgatók orientációját és beilleszkedését segíti elő: felfedezteti velük a campust, valamint tanulásmódszertani tippekkel, vezetői és interperszonális skillekkel látja el őket. 

3_1.jpg

  1. Harry Potter és a középkori kultúra

A Wilfrid Laurier University (Kanada) diákjai ezen a kurzuson megtanulhatják, hogyan jelenik meg a középkori kultúra Harry Potter világában, milyen középkori tárgyak, gyakorlatok és gondolkodásmódok fedezhetők fel a szériában. Továbbá azt is megvitatják, miként alakították át ezek a regények a „sötét középkorhoz” való hozzáállásunkat.

4_2.jpg

  1. A Harry Potter retorikája

A retorika az ékesszólás és a meggyőzés tudománya, a regények szereplői pedig rengeteg retorikai szempontból is vizsgálható meggyőző beszédet adnak elő. Az austini University of Texas hallgatói nemcsak elemzik a szövegeket, hanem politikai és társadalmi szempontból is megvitatják azokat, olyan témákat érintve, mint a propaganda és az erőszak.

5.gif

  1. Muglik, sellők és metaforák – fajok és rasszok a Harry Potterben

Hogyan tükrözi a varázslók és a muglik ellentéte, vagy az aranyvérűek és a sárvérűek konfrontálódása a való világ társadalmi konfliktusait? Hogyan alakította a rajongók rasszról és etnikumról alkotott véleménye Harry Potter világát? És ehhez kapcsolódóan: hogyan járulhat hozzá a szépirodalom a társadalmi változáshoz? Az angliai Stanfordban ezeket a releváns kérdéseket tárgyalják meg.

5_1.jpg

  1. Etikus vezetés a varázslóvilágban

Egy jó vezető még a legszörnyűbb szituációkban (Voldemorttal szemben) is képes jó döntést hozni. Az Iowa államban lévő Drake-en a hallgatók döntéselméletet tanulnak, etikai és morális problémákról vitáznak, különösen, ha a Mágiaügyi Minisztérium működését kritizálják.

7_1.jpg

  1. Sötét varázslatok kivédése

Igen, a massachussettsi College of the Holy Cross kurzusának a neve megegyezik a híres roxforti tantárgyéval. Természetesen itt nem azt tanulják a hallgatók, hogyan vértezhetik fel magukat átkok és rontások, veszélyes bűbájok ellen, hanem a hit és fikció találkozásáról beszélnek. Miben hasonlít egy rajongó és egy vallásos ember? Miért fogadják el egyesek a csodákat, de a fantázia birodalmát nem? Hogyan különböztetjük meg, hogy mi valós és mi nem? Hogyan védhetjük meg elménket a dementoroktól, azaz a spirituális sötétségtől? Csak néhány azokból a kérdésekből, amikről biztos szó esik a szemeszter során. 

8.jpg

  1. Keresztény teológia és Harry Potter

Ez a kurzus nem máshol érhető el, mint a híres Yale-en. A Harry Potter-szériát ugyan sok keresztény elutasította, bár a regényekben több keresztény gondolat és érték helyet kapott. A hallgatók megvitatják a megbocsátás, az üdvözülés és a hála kérdéseit, illetve az Istenhez és Jézushoz hasonló alakok létezését.

9.jpg

  1. Harry Potter ezer arca

A Western Ontario-n a hallgatók más műfajokra alakíthatják át a regényeket: Harry detektívvé változhat, vagy éppen egy disztópikus világ ifjú vezetőjévé, a történet pedig lehet gótikus vagy akár tündérmese. Persze az is napirendre kerül, hogy a filmes adaptációk kielégítők-e a széria rajongói számára.

10.jpg

Itthon milyen egyetemi kurzusokat tudnátok elképzelni Harry Potter-témában?

Képek: innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen.

Keep calm and carry on, avagy a terror már életünk része?

2017. június 09. - Egres Dorottya

A Keep calm and carry on angol szlogen a II. világháborúban született, de az utóbbi időben az angliai terrortámadásokat követően a Twitteren vált hashtag formájában nemzeti érzéssé. Sokak számára a brit modorosságra és kitartásra utaló jelmondat fogalmazza meg azt, hogy nem adják meg magukat a terrorral szemben. A másik tábor szerint azonban a mottó magunkévá tétele a terrorizmus normalizálását váltja ki, mintha csak arról lenne szó, hogy csendben tűrjük a villamos késését.

A Keep calm and carry on jelmondata az elhíresült poszter formájában a II. világháborúban látta meg a napvilágot, amikor is a német támadás valós fenyegetettsége okán szükség volt a nép megnyugtatására. A poszterből közel 2,5 millió példányt nyomtak ki, de amikor a széles körben történő terjesztésére került volna a sor, a kormány mégis visszakozott. Nem akarták ugyanis, hogy a nép azt érezze, háborús félelmeiket a kormány nem érzi jogosnak. Közhelyesnek és lealacsonyítónak vélték az üzenetet.

twitter0.png

A manchasteri támadást követően az ország vezető politikusai és a város polgármestere a nyugalom üzenetét fogalmazták meg. A Twitteren egyre többen fejezték ki érzéseiket a világháborús szlogennel, sőt ezek a korabeli képek is megjelentek:

twitter1.jpg

twitter2.jpg A szlogen és az általa közvetített életérzés egyértelműen annak a kifejezésére szolgált (és szolgál még mindig), hogy az emberek nem riadnak vissza a terroristáktól, sőt, hétköznapi rutinjaikat sem fogják megváltoztatni. Erre utalt a legutóbbi londoni terrortámadást követően John Oliver, a Last Week Tonight házigazdája, aki felrótta az amerikai médiának, hogy Nagy-Britanniát a terror ostroma alatt lévő nemzetként mutatja be.

És itt jön be a képbe a britek legújabb nemzeti szimbóluma, a terrortámadás elől a sörrel a kezében elsétáló férfi – a briteket eszerint ugyanis olyan szinten nem hatja meg egy terrortámadás, hogy még a sörüket sem hajlandóak hátra hagyni.
twitter3.jpg

Kicsit komolyabbra véve a szót, Matthew Norman, az Independent újságírója a terrorizmust betegségekhez hasonlította. Azt írta, ez a típusú terrorizmus nem olyan, mint a rák – nem lehet műtéttel meggyógyítani, ugyanakkor nem is olyan súlyos, hogy felülírja, kik vagyunk. Emberéleteket követelt, amiket indokolt meggyászolnunk, és amikről létfontosságú megemlékeznünk. Egy demokratikus társadalom számára azonban a terrorizmus inkább olyan, mint egy krónikus betegség, például a cukorbetegség. Muszáj megtanulnunk élni vele. Bizonyos szempontból elkerülhetetlen megváltoztatni azt, hogy mit és hogyan csinálunk nap mint nap. Akárcsak a diabétesszel élőknek, a tünetek enyhítése érdekében a városiaknak is meg kell alkudniuk: számítani kell a fegyveres rendőrökre az utcasarkokon, a szigorúbb biztonsági ellenőrzésekre, és a hosszabb sorokra a látványosságoknál. 

A cikk kommentjei között azonban érdekes gondolatok merülnek fel. Egyesek egyetértenek azzal, hogy a Keep calm and carry on hasznos mentalitást, de ellenzik azt, hogy ezt az „új valóságot” el kellene fogadnunk. Sőt, visszatérve az orvosi analógiához, egy kommentelő arra hívja fel a figyelmet, hogy a 2-es típusú cukorbetegséget részben saját életmódunk is okozhatja.

A szlogent ellenzők szerint a sört igenis hátra kell hagyni, a tejesembert nem célszerű ugyanúgy várni, a villamos késésébe nem szabad beletörődni. Mert azzal, hogy elfogadjuk az „új valóságot”, normalizáljuk a terrorizmust: azt állítjuk, hogy már visszafordíthatatlanul része mindennapjainknak.

Összességében két dolog biztos. 1. Pánikhelyzetben próbáljuk megőrizni a hidegvérünket. 2. Londonban baromira drága a sör.

Képek: innen, innen, innen, innen, innen.

Egy radikális béka miatt bukott el Le Pen?

Az amerikai elnökválasztást követően az alt-right aktivizálta magát Európában is, hogy a Nagy Mémháború második ütközetében Franciaországban is diadalmaskodjanak. Egyik harcieszközük a tengerentúlon is elhíresült Pepe, a rajzolt béka, aki Trumppal sikert aratott, Le Pennek viszont nem hozott győzelmet. A radikális szimbólummá vált béka tündöklésének és temetésének sztorija.

Miért is gondolták az amerikai mémharcosok, hogy a franciáknál be fog válni egy békáról szóló mém?! Na, de kezdjük az elejéről, és ismerkedjünk meg Pepével, a békával!

pepeoffice.png

Pepe 2005-ben született meg Matt Furie tollából (és színes ceruzáiból), hogy aztán a Boy’s Club képregény hasábjain tündökölhessen. Furie elmondása szerint Pepe egy laza béka, aki szeret semmit tenni, a haverjaival lógni, dumálni a telefonon, néhanapján füvet szívni… Pepe vonzerejét a mémkészítők számára az adhatja, hogy a békát szinte minden üzenet kommunikálására fel lehet használni. Nem meglepő tehát, hogy Pepéből az elmúlt évtizedben világsztár lett az interneten.

pepe1.pngA tavalyi amerikai elnökválasztásban kiemelt szerepet kaptak a mémek, ahogyan Trump kampányában újszerű kommunikációs stratégiákkal és felületeken próbálták megszólítani a fiatalabb generációkat. Jóllehet nem egyszerű azt mérni, hogy a mémek mennyiben segítenek egy elnök megválasztásában, mégis sokan vélekednek úgy, hogy azok kétségkívül hozzájárultak Trump győzelméhez.

pep1_5.jpg

pepe3.jpg

pepe2.jpg

Az elnökválasztás után pár nappal egy felhasználó egy Le Pent támogató Reddit fórumon a következőt posztolta: „Ha jól értem, mémekre van szükségetek. Elhoztam nektek Pepe Le Pent. Ritkaság a tengerentúlról.”

pepe4.jpg

pepewar.jpg

A franciák nem utasították vissza az amerikai segítséget (annak ellenére, hogy nacionalista politikai irányvonalakról beszélünk). Az alt-right egyik megszokott kommunikációs csatornáján, a Redditen, még egy fórumot is létrehoztak a stratégia megtárgyalására a Nagy Mémháború második csatájában. Sőt, Nyugat-Európában is megpróbálták elterjeszteni Trump elhíresült jelmondatának egy verzióját, a „Make France Great Again” szlogent.

pepetwitter.PNG

pepe_border.jpg

Csakhogy az erőfeszítések a francia fronton nem mutatkoztak hasonlóképpen sikeresnek. A terjesztésre szánt mémek sokszor angol nyelven íródtak, ami a nyelvükre igencsak büszke franciáknál nem vette ki jól magát. Emellett úgy tűnt, hogy a szélsőséges képek kevésbé rezonáltak a francia választópolgárokkal, továbbá az álhírek és egyéb digitális félretájékoztató próbálkozások sem érték el a kívánt hatást. Sőt, egy francia akadémikus, David Chavalaris a #MFGA (Make France Great Again) hashtaget vizsgálva a Twitteren kimutatta, hogy azok majdnem kétharmada Amerikából származott.

Amikor Pepe adaptálásának sikertelenségére keressük a magyarázatot, ne felejtsük el, hogy ő bizony egy béka. És a béka a franciák szemében pedig a népük elleni sértést is jelentheti. Szóval nemcsak arról lehet szó, hogy a franciák (még) nem érettek meg az amerikaiak kiforrott mémkultúrájára, de maga a szimbólum is rosszul lett megválasztva.

pepefrench.png

Ennek ellenére a nemzetközi támogatók továbbra is lelkesen használták Pepét, aki immáron az antiszemitizmus és a rasszizmus szimbólumává vált. Kitartóan küzdöttek a csatában, de Le Pennek mégsem sikerült Trumphoz hasonlóan trónra kerülnie.

pepenazi.jpg

És mit gondol Pepe szülőatyja, Matt Furie, a béka radikalizálódásáról? Látva, mit tett az amerikai alt-rigth szeretett képregényhősével, elindította a #savepepe kampányt, hogy a gyűlölet szimbólumából visszaváltoztassa őt a béke békájává. Elárasztotta az internetet több száz vidám Pepe-rajzzal, de amikor ez sem volt elég, a francia elnökválasztás közepette eltemette békáját. #neverforgetpepe

pepehalott.png

Képek: inneninnen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen.

Sherlock Holmes és a reklám tudománya

2017. április 21. - Egres Dorottya

Sherlock Holmes és John Watson karaktereinek népszerűsége manapság vitathatatlan, de nem kellett ahhoz sem Robert Downey Jr., sem Benedict Cumberbatch brillírozása a mozivásznon és a tévéképernyőkön, hogy a híres detektív egyéniségét reklámcélra használják fel. Válogatás furcsa reklámokból, amelyekben a különc következtetőmasina és katonaorvos krónikása ad el nekünk bankot, biztosítást, kazánt vagy éppen pelenkát.

1. The Case of the Blue Clue

Ez a reklám még nem is annyira rossz, sőt, az 1987-es Houston International Film Festival ezüstérmét is sikerült hazavinnie. A célja az volt, hogy informálja a vásárlókat egy telefonszámról, amin keresztül tájékozódhatnak az energiatakarékos hűtők és mélyhűtők listájáról, illetve a kék szalagot (Blue Clue) keresve a boltban is kiválaszthassák ezeket a termékeket. 

2. Charlie Brown és Sherlock Hound

Szintén 1987-es gyöngyszem a MetLife reklámja, melyben Sherlock Hound mint a MetLife ügynöke villámgyorsan kinyomozza a választ a biztosítások iránt érdeklődő ügyfelek számára, legyen szó bármilyen kérdésről. 

3. A ki nem hűlt kazán esete

1992-ben azt is sikerült megfejtenie a dinamikus duónak, hogy az évek óta elhagyatott házban miért nincs hideg.

4. Sherlock Holmes kihívása az okostelefon kicsi kijelzőjével

Hogyan legyen okostelefon-kompatibilis a weboldalad? Avagy egy borzasztóan kis költségvetésű reklámot valamivel fel kellett dobni...

5. Watsonnak a Red Bul szááárnyakat aaad 

Egy ritka eset, amikor John Watsonnak sikerül felderítenie a rejtélyt, amit ráadásul a komornyik (!) követett el. A nyomok arra vezetnek, hogy tea helyett igyál Red Bullt!

6. Elementáris pelenkaválasztás

Szegény John Watson nem tudja, miért ereszt a pelenkája...

7. Következtetés az éj leple alatt

Csakhogy ne a pelenkareklámmal érjen véget felsorolásunk, itt egy, a BBC-s sherlocki következtetést lekoppintó bankreklám. Pluszpontot mindenképpen érdemel, mert legalább nem mondja, hogy “elementáris, kedves Watsonom”.

És hogy mi mindent lehet még eladni Sherlock Holmes karakterével? Például egy tudományos előadást!

Április 26-án a BME GTK Kari Hallgatói Napok rendezésében várunk Benneteket a "Sherlock Holmes és a következtetés tudománya" című előadásra. Az előadást a BME GTK Filozófia és Tudománytörténet Tanszék két oktatója, Egres Dorottya és Petschner Anna tartja. Előadásukból nemcsak azt tudhatjátok meg, hogy miért nem a dedukció adja Sherlock Holmes logikájának alapját, vagy azt, hogy mik is azok a heurisztikák és hogyan befolyásolják hétköznapi döntéseinket, hanem egy eredeti bűntényt is megfejthettek. Fedezzétek fel, hogy mi a közös Sir Arthur Conan Doyle-ban, Dr. House és Spock karaterében jövő szerdán 11 órakor az ÜTI sátorban! Ahogy a híres detektív mondaná: “A játszma elkezdődött!

Kicsi, nagy, élethű vagy rajzolt - hogyan harcolhatunk péniszekkel jó társadalmi célokért?

2017. április 13. - Egres Dorottya

Egy kampány akkor hatásos, ha elgondolkodtat, azonban korántsem mindegy, hogy milyen gondolatokat és érzéseket ébreszt bennünk. A következő három kezdeményezés rendkívül fontos társadalmi ügyekre hívja fel a figyelmet, és nem is akárhogyan - férfi nemiszervekkel. Kreatívan provokatív vagy tolakodóan vulgáris? NSFW tartalom következik.

Dildókkal felvértezve

Texasban 2016. augusztus 1-jén lépett életbe a törvény, miszerint a 21 évesnél idősebb diákok (rejtve ugyan, de) fegyvert vihetnek be az egyetemekre. Több oktató is felemelte a hangját a törvény ellen, de a hallgatók ennél merészebb tiltakozásra adták a fejüket. A tüntetést megelőző egy hétben a szervezők csoportja mintegy 5000 különböző méretű, színű, “felszereltségű” műpéniszt osztott ki a University of Texas kampuszán annak reményében, hogy a hallgatók bátran sétálnak majd velük az egyetem területén, és beviszik azokat a kurzusokra is. Mottójuk: "Abszurditással harcolj az abszurditás ellen!" Véleményük szerint ugyanis az egyetemi fegyverviselés nem más, mint abszurd.

gallery-1472080607-img-0251.jpg

gallery-1472081224-img-0156.jpg

gallery-1472076554-img-9252.jpggallery-1472080710-img-0287.jpg

A tüntetéshez az inspirációt az adta, hogy szexuális játékszereket Texasban illegális közszemlére tenni. A szervezők a tiltakozás céljáról azt mondták, hogy az amerikaiaknak ideje átgondolni, milyen tárgyakat tartanak obszcénnek vagy elfogadhatónak mindennapi életükben, nem kevésbé pedig egy egyetemi kampuszon.

Zseniálisan rímeket és áthallásokat tartalmazó szlogenekkel álltak elő:

1024x1024.jpg

1024x1024_1.jpg

images.jpg

ja-news_cocksnotglocks1.jpg

ja-news_cocksnotglocks3.jpgja-news_cocksnotglocks11.jpg

Ugyan a fiatalok aktív politikai szerepvállalását valóban elősegíti egy efféle akció, illetve a médiafigyelem sem elhanyagolható tényező, sokak szerint egy hasonló provokatív diáktüntetés sosem lehet eredményes. Egy egyetemi tanársegéd véleménye alapján a texasi törvényhozókat valószínűtlen, hogy valaha is meghatná egy szexuális játékszerekkel megfogalmazott üzenet. Egy másik oktató szerint a demonstráció soha nem fogja visszavonni a törvényt, de a hallgatók legalább a törvényhozók tudtára hozták, mi az álláspontjuk a fegyverviselésről.

Felmerül a kérdés, honnan szereztek a hallgatók 5000 dildót. A tüntetést egy szexuális játékszereket forgalmazó vállalat biztosította, akik szerint a demonstráció tökéletes alkalom volt arra, hogy a szexualitást továbbra is próbálják megfosztani a stigmáktól.

“Izgatott” metróülés Mexikóvárosban

Az idei év elején provokatív kampányba kezdett a mexikóvárosi polgármesteri hivatal és az ENSZ Nőjogi Bizottsága. Egy “extrákkal felszerelt” ülést helyeztek el egy metrószerelvényen, amit úgy alakítottak ki, hogy az ülésen helyet foglaló azt érezhette, mintha a fenekébe egy merev pénisz nyomódna. A metróülés kifejezetten a férfiak számára készült.

_95404208_penisseat.jpg

Az ülés alatt a következő szlogen volt látható: “Bosszantó így utazni, de ez össze sem hasonlítható a szexuális zaklatással, amit a nők szenvednek el a mindennapos utazásaik során.” A provokatívnak szánt reklámmal a szexuális zaklatásra kívánták felhívni a figyelmet, illetve arra, hogy az férfiak ilyen és ehhez hasonló erőszakos cselekedeteit a nők kicsit sem bókként értelmezik.

A kampányról készült YouTube videóban, amit azóta több mint kétmillióan néztek meg, látható az utazóközönség kellemetlen és sokkolt reakciója.

A Mexican Institute of Women 2016-os felmérése szerint ugyanis tízből kilenc tömegközlekedést használó nő nem érzi magát biztonságban a metrón. Egy 2014-es Reuters által végzett kutatás szerint pedig a mexikóvárosi metró a második legveszélyesebb a világon a nők számára. Az eredmények annak ellenére rettenetesek, hogy még külön női metrószerelvényt is létrehoztak a városban. Egy mexikói nő elmondása szerint azonban még a női kocsiban is előfordult, hogy egy férfi utas ráélvezett.

A kampány egyik támogatója szerint a változás elérése érdekében empátiára van szükség. A férfiak így megtapasztalhatják, milyen érzés, és remélhetőleg ezzel megváltozik a viselkedésük. Az ellenzők szerint azonban a kampány csak gúnyt űz a szexuális zaklatásból, ami a valóságban abszolút nem így néz ki. Azon is fel vannak háborodva, hogy nem történik érdemi előrelépés a probléma okának megszüntetésére. 

Jótékony péniszfirkák

Most áprilisban minden sportolni vágyó bátran rajzolgathat péniszeket a Google térképen, ugyanis jó ügy érdekében teszik. A Testicular Cancer New Zealand a hererákra hívja fel a figyelmet, valamint arra szólítja fel a férfiakat, hogy vegyék kezükbe az irányítást, és rendszeresen ellenőrizzék berendezésüket. Arra kérik a futókat, kerékpározókat és evezősöket, hogy a GPS nyomkövetőjük segítségével formáljanak péniszalakú alkotásokat, majd osszák meg a képeket a közösségi médiában.

penis-google-maps-campaign.jpg

A kezdeményezés neve “Go Balls Out”. A péniszfirkákra kíváncsiak ezzel a hashtaggel nézhetik meg a Twitteren az eddigi alkotásokat.

goballsout.PNG

A kezdeményezés kifejezetten jó móka a kompetetív férfiaknak...

Képek: innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen.

Tudósok kontra Trump – a háború elkezdődött

2017. február 28. - Egres Dorottya

A tudósok az utcán tüntetnek kutatási eredményeik szabadságának védelmében, miközben Trump a Fehér Házban és a médiában vívja a tudomány elleni háborút. A klímaváltozás tagadása mint egy összeesküvés-elmélet jelenik meg, mire a tudósok csípős humorú Twitter fiókokkal támadnak vissza. Élesedik az alternatív tények vitája.

trump_vs_science.png

Bostonban február 19-én az utcára vonult a tömeg. Egyesek a pár héttel korábban megrendezett Women’s March, a női egyenjogúság mozgalmának rózsaszín sapkáit viselték, sokan pedig fehér köpenyt öltöttek magukra. A demonstrációt tudósok vettek részt, azzal a céllal, hogy felhívják az emberek figyelmet Trump tudomány-ellenes politikai intézkedéseire.

altfacts.jpg

smart_again.jpg



 

 

 

 

További vicces transzparensek a tüntetésről - itt

A tudományos tevékenységet végzők amellett érveltek, hogy Donald Trump beiktatása óta számos olyan intézkedést hozott, amelyek ellentmondanak a tudományos tények szabadságának. Az amerikai elnök egyik első politikai intézkedése az volt, hogy törölte a Fehér Ház honlapjáról a környezetvédelemre vonatkozó elnöki utasításokat. Továbbá kijelentette, hogy nem írja alá a klímaváltozás elleni küzdelemről szóló Párizsi Egyezményt, és az amerikai környezetvédő ügynökség, az Environmental Protection Agency (EPA) vezetőségének élére a klímaváltozást tagadó Scott Pruittot nevezte ki.

Emellett a média beszámolt az úgynevezett „gag order”-ekről, amelyek érintették a tudományos kutatásban résztvevő kormányzati intézmények internetes oldalairól eltávolított információkat. Éppen ezért, a tudás szabad áramlását féltve, a környezetvédelemmel foglalkozó amerikai állami szervezetek alkalmazottjai alternatív Twitter fiókokat hoztak létre, hogy biztosítsák az állampolgárok hozzáférését tudományos eredményeikhez – olyan adatokhoz, amelyek rácáfolnak a kormány álláspontjára. Rogue Nasa, AltForestService és Bad-Hombre-Lands National Park a Twitteren.   

rogue_nasa.PNG

Hogy meddig is terjed Trump tudományellenessége? Az Egyesült Államok 45. elnöke nyíltan tagadja, hogy a klímaváltozást emberi tevékenység okozza, sőt, szerinte azt a kínaiak találták ki.

trumpscience.png

Az alábbi videóban (2. perctől) pedig arról beszél, hogy abszurdnak tartja a kijelentést, miszerint az otthonában, zárt ablakok mellett permetezett hajlakk hatással lenne az ózonrétegre.

A tudomány elleni háborúnak nevezni a politika és a tudomány álláspontjainak eltérését sok veszélyt rejt magában. Amerika előszeretettel keretezi háborúként politikai irányvonalait, gondoljunk csak a drog vagy a terror elleni háborúra. Retorikai erejüknek köszönhetően mindkettő mögött rengetegen sorakoztak fel. A háborús politikai retorika azonban félő, hogy megváltoztatja nemcsak a politikai, de a jogi eljárásrendet is a tudománnyal szemben. Természetesen a tudomány elleni háború nem tárgya a nemzetközi humanitárius jognak, mégis felruházhatja további extra jogkörökkel a kormányt és az elnököt.  Azt pedig a tudomány még ennyire sem fogja megköszönni.

Annak ellenére, hogy a bostoni demonstráción pár kósza hang olyan frázisokat skandált, mint a „tartsa távol az aprócska kezeit a tudománytól”, a tüntetők arra törekedtek, hogy a demonstrációt pro-tudományként keretezzék, nem pedig Trump-ellenes megmozdulásként. A tudósok magukat a természet és a közösségek megőrzőinek nevezték. A demonstráció egyik vezetője azt nyilatkozta, hogy ideális esetben a tudósnak nem feladata, hogy a laborból az utcára vonuljon tüntetni, de azt érezték, nem volt választásuk.

Ugyanakkor nem feltétlenül jó ötlet a tudósok részéről a kutatóintézetekből kimerészkedve tüntetésekbe kezdeni. Előfordulhat, hogy kéretlen ellenségképet alkotnak magukról. Egyesek amellett érvelnek, hogy a tudományos munkát végzők előnyösebb pozícióba hozhatnák magukat, ha a demonstráció helyett lobbiznának és kapcsolatokat építenének. Ugyanakkor ne gondoljuk, hogy a láthatóság, valamint az emberek informálása a tudományos eredmények szelektálásáról ne lenne fontos. A tudósok a Women’s March sikerén felbuzdulva hasonló kaliberű tüntetésre készülnek. A jövő majd eldönti, mi lesz a sikeres háborús tudományos stratégia.

Képek: inneninnen, inneninnen, innen.

Az igazság korának leáldozott - az év szava a post-truth

2017. február 10. - Egres Dorottya

Az Oxford Dictionaries minden évben megválasztja az év szavát - ezt a címet 2016-ban a ‘post-truth’ nyerte el. Az inspirációt a Brexit és az amerikai elnökválasztás hatására felgyülemlett érzelmek adták. A 'post' latin előtag ebben az esetben nem arra utal, hogy világban már nincs igazság, hanem arra, hogy az igazság kifejezés egyszerűen értelmét vesztette.

trumpbrexit3.jpg

A díjjal azt a kifejezést illetik, amely legjobban tükrözi a kultúránkról és társadalmi miliőnkről alkotott elképzeléseinket egy adott éven belül. A definíció szerint a post-truth azt jelenti, hogy az objektív tények kevésbé alkalmasak a közvélemény meggyőzésére, mint az érzelmekre való apellálás és a személyes hit befolyása. A szótár szerkesztői szerint kb. 2000%-kal növekedett meg a szó használata a 2015-ös évhez képest. Olyan szavakat előzött meg, mint a felnőttkor nehézségeit leíró adulting vagy a britek által felkapott hygge, ami a dánok meghitt otthonosságra utaló lefordíthatatlan kifejezése.

post-truth.PNG

odo_woty_742px_pictographic_nov16_5.png

Ha érdekel a kommunikációtudomány és a média világa, illetve szeretnél ehhez hasonló témákkal foglalkozni, jelentkezz a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem KomMédia képzésére!

A post-truh népszerűségének az első lökést a júniusi népszavazás hozta az Egyesült Királyság kilépéséről az Európai Unióból, amire már csak Brexitként utalunk. A szó használatának gyakorisága aztán a tengerentúlon is megugrott, amikor Trumpot nevezték ki a Republikánus Párt elnökjelöltjének. Egy efféle szélsőséges politikai vélemények által fűtött időszakban, ahol a közösségi média erősen kivette a részét a politikai hírszolgáltatásból, a tények mondhatni már nem magukért beszéltek.

economist.PNG

Az amerikai elnökválasztás, amelyet talán alternatív valóságok ütközéseként is leírhatunk, sajtóorgánumok és szakértők szerint tényeknek álcázott vélemények végtelenül bizarr előadásáról szólt. Sorra születtek írások neves újságírók tollából, beszédek híres színészektől (kinek nagyobb a presztízse az amerikai választók szemében?), akik Donald Trumpot hazugsággal vádolták. Eközben pedig az amerikai választópolgárok döntő többsége mégis őszinte képet alkotott a vállalkozó-politikusról. Annak ellenére hagyta hidegen őket Trump szavahihetősége, hogy a Pinokkió-értéknek nevezett mennyisége a tények meghazudtolásának nála volt a legmagasabb.

independent.PNG

Sokan vitatják, hogy a post-truth életérzés nem újkeletű. Ugyanis miben tér el a jelenlegi politikai diskurzus az ezredfordulós manipulációtól vagy a hidegháború retorikájától? A post-truth jellegzetességei közé tartozik az érzelmekre apellálás, a tények figyelmen kívül hagyása, a kirekesztő retorika, de ezek egyike sem számít újdonságnak. A sajtó szerepe azonban megváltozott: egyre nagyobb befolyása van a közösségi médiának, az alternatív hírszolgáltatóknak, így egyre többször futunk bele hamis hírekbe és ellenőrizetlen tényállításokba. A válasz arra a kérdésre, hogy miért hangoztatja a világ az igazság korának leáldozását, talán és részben az, hogy a Brexit és Trump már más rétegek érdekeit is sérti.

Ráadásul minek is higgyünk annak, hogy az Oxford Dictionaries szerint a világot tavaly a post-truth kifejezés írta le a legkifejezőbben? Tény, hogy a tényekkel azt kezdünk, amit akarunk.

Képek: innen, innen, innen.

Négy példa arra, miért a Netflix csinálja ma a legjobb natív hirdetéseket

2016. december 23. - horvathbalazs

A natív hirdetésekről sokan még a szakmai sajtóban is félve vagy borúlátóan beszélnek, pedig nem feltétlenül ez a reklámmegoldás hozza el az újságírás halálát, sőt. Rögtön mutatunk is pár példát arra, hogyan lehet a natív hirdetésekkel szó szerint és átvitt értelemben is értéket teremteni. A főszereplő: a Netflix.

Első ránézésre a Wall Street Journal (WSJ) kolumbiai Medellín-drogkartell történetét bemutató anyaga nem semmi újságírói teljesítmény: videókkal, infografikákkal rendesen megpakolt feature, ami az eleve izgalmas témából érdekes sztorit farag.

netflix_narcos_nativ_wsj.PNG

Aztán feltűnik, hogy pár videó forrása a Netflix “Narcos” című sorozata, ami pont az adott kartellről szól. A figyelmesek a cikk tetején és alján könnyen kiszúrják az apró bannert is: a profi anyag valójában szponzorált tartalom, melyet épp a Netflix támogatott.

Önmagában is magas színvonalú médiatermék, ami észrevétlenül egy másik minőségi produktumot reklámoz: az online műsorsugárzó megbízásából készül WSJ anyag egy pozitív bemutató az utóbbi években egyre népszerűbb, úgynevezett natív hirdetésekre*.

Nem az első rodeó

A “kokainökonómia” fantázianévvel ellátott anyag csak a legújabb példa arra, hogy a Netflix leiskolázza a natív hirdetések piacát.

Első kalandozásuk a szerkesztői anyagokat és reklámot összemosó territóriumba a Wired magazin hasábjain született 2014 májusában: a “TV Got Better” című interaktív televíziótörténelmet azóta egyesek egyenesen az New York Times korszakos szerkesztőségi anyagához, a “Snow Fall”-hoz hasonlították

tv-got-better.png

Nem véletlen a párhuzam: akkoriban kezdett csak terjedni a mára az online újságírás magasiskolájának számító, fent már említett feature műfaj, ahol az olvasó, miközben lefelé görget a böngészőben, szövegen, nagyfelbontású képeken és videókon keresztül kap teljes, interaktív élményt az adott sztoriról.

Native is the new black

Időrendben a következő Netflixes natív hirdetés épp a New York Times-ban látott napvilágot, ahol a jól bevált receptet alkalmazva videóval, grafikonokkal és hanganyaggal kiegészített szöveggel mesélték el a nők helyzetét az amerikai börtönökben. Természetesen a szponzorált tartalom egyszer sem hívja fel az olvasó figyelmét, hogy tekintse meg a Netlix női börtönben játszódó sorozatát, az “Orange is the New Black”-et, csupán a New York Times-hoz méltó újságírói alapossággal járja körül a témát.

orange-is-the-new-black.png

Született még Netlixes natív hirdetés a szolgáltató egyik leghíresebb saját gyártású sorozatához, az Emmy- és Golden Globe-díjas “House of Cards”-hoz is. Az anyag az itthon “Kártyavár” címmel sugárzott sorozat harmadik évadát vezeti fel az Egyesült Államok valós elnökeinek és first lady-jeinek kapcsolatát boncolgató elemzéssel. Claire és Francis Underwood nem, csak a Reagan- és Clinton-házaspár, továbbá Michelle és Barack Obama tűnik fel az Atlanticban megjelent cikkben.

the-ascent.png

A Netflixnek nagy bátorságra volt szüksége, hogy a mai napig vitatott natív hirdetések eszköztárával meséljen sztorikat, miközben magát reklámozza: az eredmény fent olvasható. A csatorna szponzorált tartalmai az elmúlt években sorra vizsgáznak jelesre, és adnak a többi hirdetőnek követendő példát. Egy amerikai blog által 2014-ben és 2015-ben is az év legjobb legjobb natív hirdetésének választott anyagaikból remélhetőleg pedig mások is tanulnak majd.

*A natív hirdetés olyan hirdetés, ami egy választott felületen tartalomként jelenik meg. A lényege, hogy jó sztorikkal ágyazzák be és teszik önmagukban is befogadhatóvá az általában a fogyasztók által terhesnek érzett és érdektelennek tartott  reklámokat. Az ilyen írások, videók, kontentek kaméleonként illeszkednek az adott médium szerkesztőségi anyagai mellé, miközben természetesen feltüntetik, hogy nem szerkesztőségi cikkről, hanem fizetett tartalomról van szó.

Képernyőmentések innen, inneninnen és innen.