A BME Kommunikáció és médiatudomány szak blogja

#Konzervtelefon


10 valós egyetemi kurzus Harry Potter rajongóknak

2017. július 04. - konzervtelefon

Júniusban ünnepelte 20. születésnapját a Harry Potter-széria első kötete. Ezt olvasva, vagy a filmadaptációt nézve ki ne vágyott volna azokra a különös és izgalmas órákra, amik Roxfortban voltak? Erre az igényre az egyetemi vezetők is rájöttek világszerte, de mivel a felsőoktatást mégsem lehet egy roxforti rendszerré alakítani, így Harry Potter tematikájú kurzusokkal igyekeznek becsalogatni a hallgatókat. 

Kiválogattunk tízet a kedvenceink közül:

  1. A Harry Potter tudománya

A Frostburg University Maryland államban (USA) a természettudományok iránt érdeklődőket szólítja meg: a fizika törvényeit kviddicsen keresztül tanítja meg nekik, a genetikát pedig a roxforti legendás lények vizsgálatával.

1_1.jpg

  1. Harry Potter és az illúzió kora

Az angliai Durhamban az egyetemisták oktatási és társadalmi szempontból vizsgálják meg a széria köteteit: egyrészt Roxfort működését analizálják, másrészt a sorozat oktatási rendszerre tett hatását elemzik. Érintik a bullying és a beilleszkedés problémáját, valamint az iskolai egyenruha, illetve a jó oktatás elérhetőségének kérdését.

2_1.jpg

  1. Találd meg a patrónusod!

A patrónus-bűbáj, mint azt a regényekből tudjuk, a varázslók védelmező mágiájának kivetülése egy állat alakjában. Harryé egy szarvas, Hermione patrónusa egy vidra, Roné pedig egy Jack Russell terrier volt. Ezt a gondolatmenetet ragadja meg az Oregon State University elsőéves kurzusa, mely a hallgatók orientációját és beilleszkedését segíti elő: felfedezteti velük a campust, valamint tanulásmódszertani tippekkel, vezetői és interperszonális skillekkel látja el őket. 

3_1.jpg

  1. Harry Potter és a középkori kultúra

A Wilfrid Laurier University (Kanada) diákjai ezen a kurzuson megtanulhatják, hogyan jelenik meg a középkori kultúra Harry Potter világában, milyen középkori tárgyak, gyakorlatok és gondolkodásmódok fedezhetők fel a szériában. Továbbá azt is megvitatják, miként alakították át ezek a regények a „sötét középkorhoz” való hozzáállásunkat.

4_2.jpg

  1. A Harry Potter retorikája

A retorika az ékesszólás és a meggyőzés tudománya, a regények szereplői pedig rengeteg retorikai szempontból is vizsgálható meggyőző beszédet adnak elő. Az austini University of Texas hallgatói nemcsak elemzik a szövegeket, hanem politikai és társadalmi szempontból is megvitatják azokat, olyan témákat érintve, mint a propaganda és az erőszak.

5.gif

  1. Muglik, sellők és metaforák – fajok és rasszok a Harry Potterben

Hogyan tükrözi a varázslók és a muglik ellentéte, vagy az aranyvérűek és a sárvérűek konfrontálódása a való világ társadalmi konfliktusait? Hogyan alakította a rajongók rasszról és etnikumról alkotott véleménye Harry Potter világát? És ehhez kapcsolódóan: hogyan járulhat hozzá a szépirodalom a társadalmi változáshoz? Az angliai Stanfordban ezeket a releváns kérdéseket tárgyalják meg.

5_1.jpg

  1. Etikus vezetés a varázslóvilágban

Egy jó vezető még a legszörnyűbb szituációkban (Voldemorttal szemben) is képes jó döntést hozni. Az Iowa államban lévő Drake-en a hallgatók döntéselméletet tanulnak, etikai és morális problémákról vitáznak, különösen, ha a Mágiaügyi Minisztérium működését kritizálják.

7_1.jpg

  1. Sötét varázslatok kivédése

Igen, a massachussettsi College of the Holy Cross kurzusának a neve megegyezik a híres roxforti tantárgyéval. Természetesen itt nem azt tanulják a hallgatók, hogyan vértezhetik fel magukat átkok és rontások, veszélyes bűbájok ellen, hanem a hit és fikció találkozásáról beszélnek. Miben hasonlít egy rajongó és egy vallásos ember? Miért fogadják el egyesek a csodákat, de a fantázia birodalmát nem? Hogyan különböztetjük meg, hogy mi valós és mi nem? Hogyan védhetjük meg elménket a dementoroktól, azaz a spirituális sötétségtől? Csak néhány azokból a kérdésekből, amikről biztos szó esik a szemeszter során. 

8.jpg

  1. Keresztény teológia és Harry Potter

Ez a kurzus nem máshol érhető el, mint a híres Yale-en. A Harry Potter-szériát ugyan sok keresztény elutasította, bár a regényekben több keresztény gondolat és érték helyet kapott. A hallgatók megvitatják a megbocsátás, az üdvözülés és a hála kérdéseit, illetve az Istenhez és Jézushoz hasonló alakok létezését.

9.jpg

  1. Harry Potter ezer arca

A Western Ontario-n a hallgatók más műfajokra alakíthatják át a regényeket: Harry detektívvé változhat, vagy éppen egy disztópikus világ ifjú vezetőjévé, a történet pedig lehet gótikus vagy akár tündérmese. Persze az is napirendre kerül, hogy a filmes adaptációk kielégítők-e a széria rajongói számára.

10.jpg

Itthon milyen egyetemi kurzusokat tudnátok elképzelni Harry Potter-témában?

Képek: innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen.

A pénz tényleg fán terem, és New York City vizualizálta is ezt

2017. március 24. - konzervtelefon

Izgalmas vizualizációs projektek valósítottak meg tavaly New York Cityben, amikor is az öt városrészben található összes fából interaktív térképet készítettek. A térképről megtudjuk, milyen a különböző fajtájú fák eloszlása, sőt olyan ökológiai tényeket is felfedezhetünk, hogy melyik mennyi energiát takarít meg. Mindezt persze dollárban számszerűsítve.

central_park.jpg

A New York-i Városfejlesztési Osztály (igen, a valóságban is létezik ilyen osztály, nemcsak a Parks and Recreation című sorozatban) célja az utóbbi években az volt, hogy felhívja a figyelmet a városi zöldövezetek és a környezet megóvásának a fontosságára. 

parksandrec.gif

2015-ben a Treescount! nevű program keretében 2300 önkéntes hónapokon át járta Bronx, Brooklyn, Manhattan, Queens és Staten Island utcáit egy speciális készülékkel felszerelkezve, melynek segítségével a környéken fellelhető fákat tanulmányozták. A számukon, méretükön és állapotukon kívül arra voltak kíváncsiak, hogy milyen ellátást igényelnek, valamint lejegyezték a környezetükre tett előnyös hatásaikat is. 

Az összegyűjtött információkból megalkotott térképen mind a 685781 egyéni azonosítóval ellátott fa statisztikái szerepelnek. Az adatok között megtaláljuk a fák pontos helyét, párosítva a Google Street View képükkel. Ha kedvünk lenne csak az almafákat, vagy éppen csak a facsemetéket szemügyre venni, azt a szűrők segítségével meg is tehetjük. Sőt, a kedvenceinket el is menthetjük. 

alma.PNG

A térképből érdekes ökológiai tények is kiderülnek: például az, hogy a fák mennyi esővizet fognak fel. Ez a tulajdonságuk azért hasznos, mert a csapadék szennyezi a vízkészleteinket - a fákon maradó esőcseppek viszont elpárolognak, ahelyett, hogy elérnék a talajt. Azt is kideríthetjük, hogy mennyi elektromos áramot spórolhatunk meg egy-egy fával: a lombok ugyanis árnyékolják az épületeket, így alacsonyabb fokozaton használhatjuk a klímát, valamint a felfogják a szelet, ennek köszönhetően pedig a fűtésre kell kevesebbet költenünk. Azt pedig magyarázni sem kell, hogy a fák a légszennyezettséget is csökkentik. A megtakarítást a térkép számszerűsíti is: nem csak gallonban és kilowattórában, hanem dollárban is. 

kepkivagas_1.PNG

A városi dzsungelek nem csak a testi egészségünket és a pénztárcánkat óvják meg, hanem mentálisan is jó hatással vannak ránk: kedvező pszichológiai hatásaik közül érdemes kiemelni, hogy csökkentik a stressz szintet, fokozzák a boldogság érzetet, sőt, a közösségépítést is elősegítik. 

A BME KomMédia képzés egyetemi docense, Dúll Andrea - aki egyben a ELTE PPK Gazdaság- és Környezetpszichológia Tanszékének vezetője is - az Indexnek elmondta, az igazán jó városokban nem csupán arra figyelnek oda, hogy sok legyen a zöld terület, hanem arra is, hogy ez hogyan jelenik meg, mit közvetít, és mire ad lehetőséget. 

A pozitív hatások ellenére Budapesten átláthatatlan és korántsem biztató a fák kérdése: időről időre szinte csak arról hallani, hogy hol történt jelentős pusztítás vagy éppen hol tervezik a következő kivágási hullámot. 

 

Képek:innen, innen, innen

Létezik-e a Facebookos visszhangkamra? A média a felelős Trump győzelméért? A Michigani Egyetem magyar kommunikációkutatója válaszolt nekünk

2016. december 19. - horvathbalazs

Különleges vendéget fogadtak a BME KomMédia képzés hallgatói és oktatói: Sonnevend Júliával, a University of Michigan adjunktusával nyílt lehetőségük egy bő órányi kötetlen beszélgetésre. Média, emlékezet, berlini fal, és a nagy kérdés: milyen egy egyesült államokbeli karrier médiakutató-kultúraszociológusként?

“Olyan, hogy berlini fal, sosem volt, és sosem omlott le” - így kezdődik Sonnevend Júlia frissen megjelent, “Stories without Borders” című könyve, melynek európai “turnéja” apropóján látogatott nemrég Magyarországra az ELTE, Yale és Columbia University alumnája, a University of Michigan tanára.

14639832_1630813243885346_4578312894590936310_n.jpg

A “The Berlin Wall and the Making of a Global Iconic Event” alcímet viselő munka a berlini fal példáján és más esettanulmányokon keresztül vizsgálja, mi vezet el odáig, hogy egy történelmi esemény hosszú távon megmaradjon az emberiség kollektív emlékezetében - többek közt erről is szó esett a beszélgetésen.

Tengeren túl, skatulyán kívül

Ahogy azt Júlia a KomMédiás hallgatósággal is megosztotta, szokatlan és fordulatokkal teli szakmai életút vezetett a fenti mű elkészültéig. A kutató ELTE-s német, esztétika és jogi diplomákkal felvértezve került ki ösztöndíjjal az USA-ba, a Yale jogi mesterképzésére, melynek befejezése után a Columbia kommunikációtudományi doktori programjában szerzett PhD fokozatot.

“Nem szeretem a szokványos CV-ket. Inkább olyan fiatal munkatársakat keresek, akik hozzám hasonlóan nem férnek be egyetlen skatulyába.” - mondta Sonnevend Júlia, aki szerint a fő különbség a tengeren túli és a hazai akadémiai szféra között főleg a kiszámíthatóságban, hatékonyságban, és a hallgatóság munkamoráljában jelenik meg (ehhez egész biztosan köze van az észak-amerikai egyetemek magyar szemszögből nézve horribilis összegű tandíjainak is). Egész más például egy amerikai egyetemi oktató-kutató óraterhelése, a hazai viszonyokhoz képest az egyetemi oktatóknak sokkal több idejük marad tudományos munkát végezni.

Mítoszok és kollektív emlékezet, falak és polarizáció

Sonnevend Júlia tudományos munkássága szakmai életútjához hasonlóan nem fér bele egyetlen skatulyába: médiakutatóként és kultúraszociológusként Júlia egy olyan multidiszciplináris területet kutat, amely a médiaesemények, ikonok és rituálék szerepét vizsgálja a globális kultúrában.

Elmondása alapján a mítoszokat komolyan kell venni: a mitizálás szerinte az egyetlen mód, hogy egy esemény benne maradjon az emberiség hosszú távú, kollektív emlékezetében. Maga a folyamat nem kockázat nélküli, hiszen a valós történések összesűrítésekor mindenképp sérül az objektivitás, elvesznek bizonyos részletek: tökéletes példa erre a berlini fal leomlásának esete is, melyet a véletlenek összjátékának is köszönhetően előbb hirdetett meg a média, minthogy az valóban megtörtént volna.

img_20161116_181046.jpgBalról jobbra: a moderátor Tófalvy Tamás és a vendég, Sonnevend Júlia

A valós és virtuális falak kapcsán a beszélgetésből nem maradhatott el a nemrég lezárult amerikai elnökválasztási kampány sem. Az utólagos elemzéseket tekintve Sonnevend Júlia elmondása alapján nincs arra konkrét médiatudományi bizonyíték, hogy a közösségi média és az ún. “echo chamber”-ek valóban akkora hatással lettek volna Donald Trump megválasztására, mint azt manapság hangoztatják. Sokkal jelentősebb szerinte a klasszikus tömegmédia szerepe, mely erősíti az olyan társadalmi és szociálpszichológiai folyamatokat, mint a polarizáció és a populizmus terjedése (Júlia a berlini fallal és Trump-kampánnyal kapcsolatban az Indexnek adott részletes interjút).

A kutató azzal zárta a beszélgetést, hogy nem szabad elfelejteni, ritkán hozunk előre jól kikalkulált, racionális döntéseket: alapjában véve az ember irracionális lény. Júlia következő könyvében pont ezt a témát tervezi feldolgozni a személyes vonzerő jelenségén keresztül.

 

A Trump vs. Clinton verseny egyik fő tanulsága: nem a jobb jelölt nyert, hanem a jobb marketinges

2016. november 09. - Pethő Dóri

Az amerikai elnökválasztás eredményétől függetlenül a mostani kampányidőszak úgy vonul be a történelembe, mint a marketing erejének monumentális bizonyítéka. Mivel érte el egy politikailag tapasztalatlan üzletember, hogy sarokba szorítson egy igazi, tapasztalt politikust?

A válasz a marketingben rejlik.

A marketing legfontosabb szabálya, hogy olyan egyedi üzenettel rendelkezz, ami megkülönböztet mindenki mástól. Trump a kezdetektől fogva tudta, és élt azzal, hogy a vitatható kijelentések generálják a híreket és építik a márkát. A különböző médiumok így nem csak közvetítették a véleményét, hanem vitába is szálltak a kijelentésekkel, ezzel erősítették tovább ezeket. De Trump használt emellett egy másik régi marketing-alapvetést: ne vitatkozz a versenytársakkal. Abban a pillanatban, hogy vitába szállsz valamelyik ellenfeleddel, azt a benyomást kelted, hogy érvényesek, relevánsak az érvei. Clinton eközben elkövetett egy klasszikus hibát: nem koncentrált egy fajsúlyos, akár megosztó témára. Mindenkinek próbált csepegtetni valamit, ezzel figyelmen kívül hagyta azt a közhelyet, hogy ha mindenkinek próbálsz kedvezni, fennáll a veszély, hogy a végén senkinek sem tudsz igazán - írja a vezető amerikai reklámszakmai lap, az Advertising Age elemzése.

trumpa.jpg

Clinton jelmondata sem sikerült különösebben ütősre ("Stronger together", azaz "Együtt erősek vagyunk"), hiszen nagyjából mindenki egyetét vele, nem generál vitát. Ezzel ellentétben Trump szlogenjével ("Make America great again", azaz "Tegyük Amerikát újra naggyá") könnyen vitába tudnak szállni mindazok, akik úgy látják, hogy most is jól megy Amerikának.

Így generált Trumpnak még nagyobb nyilvánosságot Obama is, amikor azt mondta, Amerika már most is nagy és erős, viszont úgy tűnik, mindössze a választók 30%-a ért egyet a mostani elnök kijelentésével. Egy elnökjelölt gyakran már a kampány első napján biztosíthatja a győzelmet egy erős jelmondattal, jó példa erre Obama, aki 2008-ban a "Change we can beleive in" (A változás, amiben hihetünk) mondattal az emberek fejébe verte a változás ideáját. Aztán végig erre fókuszált a kampányában, és meg is nyerte a választást. Clinton ebben is hibázott: legalább háromszor váltott szlogent, míg Trump végig következetesen képviselte sajátját.

Felmerül a kérdés: Trump akkor egy egyszerű, egyjelszavas jelölt lenne? Nem foglalt állást különböző kérdésekben? Dehogynem, de ez is a politikai kampányok egyik jellemzője. A média arra kényszeríti a jelölteket, hogy rengeteg kérdésben foglaljanak állást, ezért is fontos, hogy a kampány legelső napjától kezdve nagyon erős véleményeket képviseljenek, Trump ezért is csinálta jól, hogy sokak által vitatható kijelentéseket tett. Ez egy újabb párhuzam a reklámpiaccal: a reklámokkal gyakran a biztonságra játszanak, sok mostani kampány ezért inkább unalmas, ez is okozza, hogy több erős márka piacot veszít a feltörekvő cégekkel szemben.

A jobb termék nem feltétlenül nyer nagyobb piacot. A jobb ember pedig nem feltétlenül nyer a politikai küzdőtéren. De ami nyer, és gyakrabban, mint ahányszor nem, az a jó marketingstratégia.

forrás: AdAge, kép innen

Daddy Issues - az Apa magazin küzdelme a női lapokkal

2016. október 24. - Egres Dorottya

„Apáktól apáknak” – így hangzik a magyar lappiac egyik újszülöttjének, az Apa magazinnak a szlogenje. Elsőre azt kérdezhetnénk, van-e értelme egy újabb nyomtatott sajtóterméknek, de a valós apák sztorijait olvasva az Apának talán sikerül felnőnie a feladathoz, már ha nem lesz belőle női magazin.

kepek3.png

Az Apa magazin megalkotását az inspiráltahogy az apaság átalakulását figyelembe véve szólítsa meg azokat a leendő és régimotoros apákat, akik örömmel vesznek részt a családi életben, és ezt tudatosan még jobbá szeretnék tenni. Ők a legjobb megoldásokat keresik, legyen szó az optimális babakocsi kiválasztásáról (csomagtér mérete, útfekvése) vagy arról, a gyerek napi időbeosztásába hol fér bele 2x20 fekvőtámasz. Persze nem a gyereknek, hanem az apukának.

Az Apa magazin elindítását egy kutatás előzte meg, melyben több mint 1600 édesapa bevonásával arra keresték a választ, hogy „milyenek a 21. század magyar apái”. Ez magában foglalta többek között a legfontosabb gyermeknevelési elvek és a közös programok feltérképezését. A felmérésből kiderült, hogy a férfiak egyre inkább szeretnének aktívan részt venni a családi életben, a döntéseket pedig párjukkal közösen igyekeznek meghozni. Ez kétségkívül pozitív trendnek számít a tekintélyelvű, „alig látja a gyerekét” nevelési stílushoz képest.

172891_640.jpg

Infografika: Red Lemon Media

 

A kiadónak biztosan eszébe jutott az apaság témáját feldolgozó külföldi magazinok felderítése. Ott van az FQ – The Essential Dad Mag, ami ránézésre mindent ötvöz a divattól kezdve a sztárpletykákon át a testedzésig és végül a technokütyükig. Mintha csak egy női magazin férfi kiadását olvasnánk. A legfrissebb, őszi számot átlapozva a kocsi- és babakocsireklámok aránya az utóbbinak kedvez. Talán a témák megnevezése hasonlónak tűnik, de stílusa mindenképpen távolabb áll magyar társának közvetlen hangvételétől.

Egy másik érdekes kezdeményezés a Dad Magazine, ami szenzációsan szatirikus címlapokkal rendelkezik. A magazin havi kiadásai után kutatva azonban a netező rádöbben, hogy az valójában nem is létezik, csak a címlapok szórakoztatják hónapról hónapra egy humoros blog olvasóit. Még ha a magazin nem is valódi, a címlapok megmutatják nekünk az apaság egy másik oldalát, a generációs különbségekkel küzdő, gyűjtögető életmódot folytató apukát.

fq.PNG    dadmag14.jpg

Visszatérve az Apa magazinhoz, 444 cikkében meglehetősen pozitívan nyilatkozott róla. Míg az anyáknak szóló különböző tartalmakról azt állítják, „nyomasztóan sokszor oktatnak arra, hogyan válj tökéletessé”, az Apa végre azt kommunikálja, „jó vagy, ahogy vagy”. A téma tekintetében a női magazinokat leírják fogyókúrás és divattippekkel, receptekkel és pletykákkal, ehhez képest az Apa magazinból kiemelik a hasznos kütyük és közös hobbik felfedezését. Itt „csak hasznos, szórakoztató ismeretek, vagány, valóságszagú történetek” találhatók. De valóban megérdemli az Apa ezt a sok dicséretet?

Miért is más megmondani az apáknak, hogy ha a baba születése után kerekedésnek indult a hasuk, a hajnali etetés előtt belefér pár fekvő, mint a nőknek fitness tippeket adni? Vagy hogy a pénz miatti aggodalom rosszat tesz a bőrnek? Érzelmes témájú cikkekkel pedig itt is találkozhatunk. Összességében sok a kocsi, sok a Star Wars, sok a Lego - de tényleg merően mást nyújt az Apa magazin? Lenyomja a klassz apaság a mártíranyaságot?

Kétségkívül sikeresnek mondható az új célközönség megszólításának ötlete, valamint az ennek a célnak megfelelő hirdetési lehetőségek kiaknázása, felmerülnek azonban kérdések. Nem egyértelmű, hogy mi is az Apa magazin női megfelelője. Természetesen a női magazinok palettáján nem egy anyákat megszólító lap létezik, ezért érdekes lesz látni, hova lövi be magát és hogyan változtatja pozícióját az Apa a GQ-Kiskegyed tengelyen.  

Továbbá meddig tarthat az Apa magazin újszerűsége és sikere? Mikor fogjuk azt érezni, hogy a cikkek nem tudnak újat mondani? Ezek a megfontolások pedig ismerősek tűnhetnek a női magazinok háza tájáról. Persze mindig lesznek divat, diéták és életvezetési tanácsok iránt érdeklődő hölgyek, pszichológiai témájú és érzelmes történeteket olvasó anyák, de a cikkek tartalmának lényege forradalminak sajnos nem nevezhető. Talán az Apa is ugyanerre a sorsra jut, talán felnő a feladathoz.
1cwpjs.jpg

Szerintetek mi lehet az Apa magazin női megfelelője a mai piacon? És vajon meddig bírja lendülettel az apai szerkesztőgárda és olvasóközönség?