A BME Kommunikáció és médiatudomány szak blogja

#Konzervtelefon


10 tanács, hogy inspiráló nyilvános beszédet mondj

2017. augusztus 29. - Király Olívia

A prezentációk vizuális támogatásával korábbi bejegyzésünkben már foglalkoztunk. Na de mi a helyzet akkor, ha cserben hagy bennünket a technika? Vajon lehet-e ppt/prezi nélkül is lebilincselő előadást tartani? A kérdésre természetesen igen a válasz. Ehhez tekintsük most végig 10 technikát, amik a kiváló nyilvános beszédek megvalósításához nyújtanak iránymutatást!

Camine Gallo TED-előadások című könyvében az inspiráló nyilvános beszédek titkait tárja fel. Megfigyelései szerint a leginkább magukkal ragadó előadások három alapvető tulajdonsággal bírnak, melyek nagyon is összefüggenek egymással:

  • érzelemgazdagok, vagyis a szívhez szólnak
  • eredetiek, miszerint tanítanak valami újat
  • emlékezetesek, tehát úgy szólnak a közönséghez, hogy egy ideig biztosan nem felejtik azt el

Ahhoz, hogy előadásaink rendelkezzenek a fenti ismérvekkel, nem árt, ha tudjuk, hogyan csinálják a profik. Ha éppen egy prezentációs kihívás előtt állsz, kövesd a népszerű kommunikációs szakember 10 tanácsát a felkészülés során!

1. Beszélj szenvedéllyel! 

Az érzelmeket sok előadó nélkülözi a prezentációjából, és csak a tudatra próbálnak hatni. Azonban a valódi szenvedélyünk kidomborításával nem csak inspirálhatunk, hanem – a retorika mestereihez hasonlóan – nagyobb eséllyel tudunk meggyőzni és cselekvésre ösztönözni másokat.

A népszerű kommunikátorok, mint a legnagyobb nézettségű videókat generáló TED-előadók, mind kiválóságai egy bizonyos területnek, eredményeiket hatalmas energiabefektetéssel és odaadással érték el, és mozgatórugójuk elsősorban a szenvedély. A neuroplaszticitás tudományának köszönhetően ma már tudjuk, hogy agyunk életünk végéig változik és növekszik. Ez annak köszönhető, hogy egy adott feladat huzamosabb ideig tartó ismételgetésének hatására új és erősebb idegpályák jönnek létre. Dr. Pascale Michelon, a  The Memory Practice igazgatója és a St. Louis-i Washington Egyetem óraadó tanára állítja, ha valamit rendszeresen, újra meg újra elvégzünk, az egyre jobban fog menni. Szerinte az új idegpályák kiépülése azoknál is végbemegy, akik rendszeresen beszélnek a szívükhöz közelálló témákról. Azoknál az embereknél, akik sok előadást tartanak, a nyelvvel kapcsolatos agyi területek hatékonyabban és aktívabban működnek.

2. Tálald máshogy!

A sikeres előadó olyasmiről beszél, amire a közönség még csak nem is gondolt. Seth Godin népszerű blogger és marketingszakember azáltal vált ismertté, hogy okos ötleteket a megszokottól eltérően tálalt. 2003-as TED előadásában arra figyelmeztette a közönséget, hogy egy olyan társadalomban, ahol túl sok a választási lehetőség, viszont túl kevés az idő, teljesen nyilvánvaló reakció az, hogy az ember a kínálat nagy részét figyelmen kívül hagyja. Hasonlatában a teheneket állította a középpontba: autózás közben nem állunk meg azért, mert teheneket látunk a pusztában, hiszen ez mindennapi jelenség. A tehenek tehát unalmasak és láthatatlanok. Azonban nagy valószínűséggel egy lila jószágot észrevennénk – egy ideig, hiszen, ha minden tehén lila lenne, arra is ráunnánk. 

3. Humor? Csak ha tudod is használni!

Nem csak az új információ átadása, vagy egy adott terület új szempontból való megközelítése jelenti az eredetiséget egy előadásnál. Ilyen hatást válthatnak ki a meghökkentő, ún. "hűha" pillanatok is, melyeknek egyik mestere kétségtelenül Steve Jobs volt – ezt a technikát a 6. pontban részletezzük. A jó humor alkalmazása sokaknál kényes kérdés, hiszen nincsenek tisztában azzal, miként építsék bele az előadói stílusba anélkül, hogy az erőltetettnek hatna.

4. Légy emlékezetes!

Az érzelmekre ható, eredeti ötletek könnyen elveszthetik jelentőségüket, ha a közönség nem sokkal az előadás után már egy szóra sem emlékszik belőle. Azt, hogy mitől válik emlékezetessé a prezentáció, meghatározza az üzenet átadásának hatékonysága. A maradandó üzenetek hat alapvető tulajdonsággal bírnak, ezek:

  • egyszerűség
  • váratlanság
  • konkrét megfogalmazás
  • hitelesség
  • érzelmesség
  • történet köré épültség

A felsorolt jelzők angol megfelelőinek (simplicity, unexpectedness, concreteness, credibility, emotions, stories) kezdőbetűit összeolvasva, és megtoldva azt az angol többes szám jelével, kijön a SUCCESs, vagyis "siker" szó.

5. Egyszerűen = nagyszerűen!

Az egyszerűség követelményének úgy tehet eleget az előadó, hogy megszabadul minden olyan sallangtól, ami nem a kulcsüzenetet támogatja. Einstein erről azt mondta, ha nem tudunk valamit elmagyarázni egyszerűen, akkor nem értjük eléggé. Az egyszerűség megegyezik az érthetőséggel, és ez nem csak a diaképekre vonatkozik, hanem az előadó szavaira, mondataira is. Paul Arden író és reklámszakember véleménye szerint az emberek azért mennek el egy előadásra, hogy az előadót hallhassák, láthassák, és nem a kivetítőn megjelenő szöveget akarják olvasni. Úgy véli, a prezentáció vizualitása nagy szerepet játszik abban, mennyire emlékeznek rá később a hallgatók, mennyire válik megragadóvá az üzenet. Carmine Gallo „Twitter-barát főcímnek” nevezi azt az egyetlen dolgot, amelyet a közönségének feltétlenül meg kell jegyeznie, hiszen ha a TED-előadásokon végig nézünk, egyiknél sem tapasztaljuk, hogy a főcím 140 karakternél hosszabb lenne. A Twitter-barát főcím hatásosságának oka először is abban keresendő, hogy az előadót a kulcsüzenet felismerésére és letisztázására kényszeríti, másodszor, a hallgatók könnyebben fel tudják idézni általa az előadás tartalmát. Garr Reynolds az egyszerűség fogalmát a világosság, nyíltság, kifinomultság, lényeglátás és minimalizmus szinonimájaként használja. Eszköz, amely az érthetőséget szolgáltatja a közönség számára, és ugyanakkor következmény, mellyel – továbbra is a hallgatóság igényeit előtérbe helyezve – érthető tartalmat, és ahhoz illő vizuális hátteret alkotunk. Az egyszerűsítés folyamata az előadó szemszögéből nézve nagyon időigényes, viszont a közönség rengeteg időt takaríthat meg vele, és egy emlékezetes élménnyel lehet gazdagabb a prezentáció végére.

6. Okozz meglepetést!

Váratlanságot meglepetéssel vihetünk a prezentációba. A meglepetés ugyan csak rövid ideig tart, törekedni kell rá, hogy az érdeklődést a továbbiakban is folyamatosan fenn tudjuk tartani, a közönségben felmerülő kérdésekre mindig megadjuk a válaszokat. Steve Jobs híres volt drámai prezentációiról – előadásaival nem csak informált, de tanított és szórakoztatott is, ezáltal a közönség mindig elégedetten, lenyűgözve távozott az eseményről. 1984-ben, amikor még sem PowerPoint, sem a későbbi rivális, a Keynote nem léteztek, és a TED ötlete sem született még meg, Jobs a Macintosh termékbemutatóján ámulatba ejtette a hallgatóságát. A paraméterek képekkel való illusztrációja után személyesen is bemutatta a forradalmi eszközt. A színpad közepén álló asztalon egy fekete vászontáskából előkerült a Macintosh, majd egy flopilemez segítségével számítógépen eddig nem látott betűtípusok, képek, műalkotások jelentek meg a kivetítőn, a Tűzszekerek című film főcímdalával kísérve. Már ezáltal a korszak legemlékezetesebb prezentációját produkálta Jobs, de tudta még fokozni a meglepetést: hagyta, hogy „a Macintosh most először önmagáért beszéljen”, és az végszóra géphangon megszólalt:

Helló! Macintosh vagyok. De jó végre kikerülni abból a táskából. Bár nem vagyok egy gyakorlott szónok, szeretnék megosztani Önökkel egy jó tanácsot, ami akkor fogalmazódott meg bennem, amikor először találkoztam egy IBM mainframe géppel: Sose bízz egy olyan számítógépben, amit nem tudsz felemelni.

7. Konkrétan.

Az üzenet konkrét megfogalmazása segíti elő annak egyszerű, természetes átadását. Dr. Pascale Michelon azt javasolja a kommunikátoroknak, absztrakciók és homályos képek helyett hozzanak konkrét példákat és képeket, amikor csak lehet, hiszen az emberi agy alapvetően nem az elvont fogalmakra van programozva.

8. Csak hitelesen!

A hitelességhez az adatok és a számok nem elegendőek, ugyanis a kontextusban és a jelentésben rejlik annak lényege a Heath fivérek szerint. Ide tartoznak az ügyfélvélemények és a sajtóból származó idézetek. Nancy Duarte Resonate című könyvében leírja, ma már nem elég egy termék részletes jellemzőit kommunikálni, hiszen, ha két egyforma tulajdonságokkal bíró terméket összehasonlítunk, azt fogjuk választani, amely emocionálisan vonz bennünket.

9. Vizuális élmény, nem puska!

Steve Jobs a képdominancia elvét rendszerint alkalmazta előadásaiban. Amikor bemutatta a MacBook Airt, melyet a világ legvékonyabb notebookjaként aposztrofált, a lehető leghatékonyabb eszközt választotta: egyetlen dián megjelenítette a számítógépet, alatta egy nála valamivel nagyobb borítékkal. A látvány magáért beszélt. Ahhoz, hogy a diaképek mindössze vizuálisan támogassák az előadást, mégis magabiztosságot sugározzon az előadó, nagyon felkészültnek kell lennie, és ez rengeteg gyakorlást kíván. 

10. Sztorizz!

A meggyőzésben jelentős szerepe van a történetmesélésnek. Brené Brown, öndefiníciója szerint kutató-mesélő, a történetet olyan adathalmaznak tartja, melynek lelke van. Bryan Stevenson, akit a közönség a TED történetének legnagyobb vastapsával jutalmazott, előadásának 65%-ában csak mesélt. Sikerének oka abban keresendő, hogy ahogyan MRI vizsgálatok is kimutatták, a történetek stimulálják az emberi agyat, ezáltal segítenek a közönségnek a személyes és érzelmi kötődés kialakításában. A történetmesélés az emberi kommunikáció egyik legjellegzetesebb aktusa, Cliff Atkinson szerint, még mielőtt prezentációkészítő szoftver segítségével megterveznénk az előadást, ki kell találnunk a megfelelő történetet hozzá, és pontos forgatókönyvet kell alkotnunk.

képek: innen, innen és innen

Tetszett a bejegyzés, és nem akarsz lemaradni a következőről? Akkor kövesd a Konzervtelefon Blogot, és a BME Kommunikáció és Médiatudomány Facebook oldalt!

Beszédes ábrák, képfestő szavak és tapintható ötletek: avagy így tarts emlékezetes előadásokat

A prezentáció fogalmáról alapvetően két nagyon eltérő asszociációnk lehet: egyfelől gondolhatunk a szürke, unalmas PowerPoint diák véget nem érő sorozatára, másfelől eszünkbe juthatnak a TED (Technology, Entertainment, Design) konferenciasorozat inspiráló és meggyőző előadásai. Összeszedtük, hogy mit érdemes végiggondolnod ahhoz, hogy az előadásod az utóbbi kategóriába tartozzon. 

A prezentációd mondanivalójának sikeres átadása több tényezőtől függhet: ezzel kapcsolatban a legígéretesebb tudományos megközelítésekből és TED előadásokból válogattunk össze néhány alapelvet. 

1. A közönség mindkét agyféltekéjét meg kell mozgatni

Gondolataink hatékony átadásához legalább olyan fontos a vizuális kommunikáció, mint a szóbeli meggyőzőképesség, hiszen a prezentáció közben a hallgatóság jobb és bal agyféltekéje is aktív. Seth Godin szerint az előadásról alkotott első benyomás már a diasor elején kialakul, amihez hozzájárulnak az olyan nonverbális jelek, mint a tekintet, a szemkontaktus, a mimika, a gesztusok és a testtartás: ezeket mind a jobb agyfélteke érzékeli. Az értelemre hatás mellett Godin a prezentációk legfontosabb céljának az érzelmek átadását tartja, ehhez pedig hatásos eszközt jelentenek a diák. Ha a kép és a mondanivaló között szoros asszociációs kapcsolat van, akkor azok egymás nélkülözhetetlen kiegészítőjévé válnak: az ábrák az előadó személye, szavai és stílusa nélkül nem mondanak túl sokat, ezekkel együtt viszont emlékezetessé teszik az előadást.

2. Vedd figyelembe a különböző tanulási stílusokat

Tanulási stílusok szerint alapvetően három csoportra oszthatjuk a közönséget: a vizuális, az auditív és az empirikus úton tanulókra. Az emberek körülbelül 40%-a a vizuális tanuló, elengedhetetlen tehát, hogy az üzeneteinket képi úton is hatékonyan adjuk át a hallgatóságunknak. Ráadásul a látásunk fontosabb információforrás, mint bármelyik más érzékszervünk.

Az auditív  tanulók elsősorban a verbális ingerekre fogékonyak, számukra a történetek és az érzékletes példák jelentik a kulcsot az üzenet memorizálásához. Audioingerekkel is nagy érzelmi hatást tudunk gyakorolni a közönségre: erre a legjobb példa Lisa Kristine Fényképek a modernkori rabszolgaságról című előadása a 2012-es TEDxMaui konferencián. 

Amellett, hogy a Kristine által használt fényképek erősen hatottak, az előadás a „képfestő” szavak által vált rendkívülivé: Dr. Pascale Michelon ezt „vizuális bevésésnek” nevezi. A neurológusok kimutatták, hogy az agy elsődleges látókérge nem képes a képzelet és valóság közötti különbségtételre: tehát ugyanazok az agyi területek mutatnak aktivitást akkor, hogyha elképzelünk egy képet, mint amikor ténylegesen látjuk is azt. Ezért Michelon azt javasolja, hogy ne csak igazi képeket használjunk, hanem próbálkozzunk a verbális információk vizuálissá alakításával is: ezt megtehetjük metaforákkal, hasonlatokkal, és olyan példákkal, amikkel „képet festünk a nézők lelki szemei elé.”

Az empirikus úton tanulóknak a tapintás, a mozgás és a cselekvés segít abban, hogy emlékezzenek az előadásra, bevonásuk tehát a prezentáció tárgyának megérintésén, kipróbálásán keresztül valósulhat meg. Ám a kinesztetikus érzékelést, vagyis a tapintást nehéz beépíteni a prezentációba, különösen akkor, ha nem egy kézzelfogható termékről van szó, hanem egy ötletről vagy gondolatról. A probléma azonban áthidalható, ahogyan ezt Elliot Krane, a stanfordi Packard Gyermekkórház fájdalomkezeléssel foglalkozó specialistája bebizonyította 2011-es TED-előadásában.

Krane mondanivalója az volt, hogy a fájdalom általában csak tünet, de vannak esetek, amikor a krónikus fájdalom maga a betegség. Ahhoz, hogy a közönség megértse ezt, segítségül vett egy madártollat és egy mini lángszórót. Az alkarját előbb a tollal simította végig, és arra kérte nézőit, képzeljék el, hogy az ő karjukat érinti meg éppen. Majd ugyanezt kérte tőlük, amikor bekapcsolta és karjához emelte a lángszórót... A demonstrációval arra mutatott rá, hogy a krónikus fájdalomban szenvedő betegek agya a madártoll érintésére azt üzeni, hogy lángszóró égeti őket.

Összefoglalva: a különböző tanulási stílusok miatt, ha az előadó képekkel, történetekkel és kellékekkel egyszerre több érzékszervre hat, akkor az emberek sokkal élénkebben emlékeznek majd a mondanivalójára. 

3. Fordítsd előnyödre a kettős kódolás elvét!

Az agy másképp dolgozza fel a képi információkat, mint az írott vagy hallott szöveget - ezt a jelenséget multimodális tanulásnak nevezik a tudósok. A "kettős kódolás" elvét Allan Paivio, a Nyugat-ontariói Egyetem pszichológia tanára alkotta meg: lényege, hogy míg a képi információkat vizuális és verbális elemként is kódolja az agy, addig a szavakat csak verbális elemként, ezért sokkal könnyebb felidézni a képeket, mint a hallottakat. Erre a jelenségre a multimédia-elv kifejezést is előszeretettel alkalmazzák a kutatók. 

Dr. Richard Mayer, a Santa Barbara-i Kaliforniai Egyetem nevelés- és oktatáspszichológia tanára 1991 óta folytat empirikus kutatást a multimédiás tanulásról, melynek eredményeit az "A Cognitive Theory of Multimedia Learning" című tanulmányában publikálta. Azt állítja, hogy bonyolult fogalmak elmagyarázása sokkal hatékonyabb, ha egyszerre többféle érzékszervi (audio-, vizuális és kinesztetikus) hatást működtetünk.

Carmine Gallo szerint a multimédiás előadás esetében az összetartozó képeket és szavakat együtt érdemes szerepeltetni, nem pedig egymástól elválasztva. Továbbá, kevés olyan szöveget és képet használjunk, amik nem kapcsolódnak a tárgyhoz, hiszen a rövidebb, ám sok releváns információt tartalmazó előadások hatékonyabbak. 

4. Végül egy példa arra, amikor az igazán jó prezentációból film készül

A multimédiás prezentáció mozgalmának kiemelkedő egyénisége, Al Gore, az USA egykori alelnöke, 2006-ban volt előadója a montereyi TED konferenciának. Az egy évvel később a globális felmelegedés területén végzett munkájáért Nobel-békedíjjal jutalmazott Gore az Oscar-díjas Kellemetlen igazság (An Inconvenient Truth, 2006) című, pár hónappal később bemutatott dokumentumfilmben szereplő képeket használta az előadásában. Keynote-tal készített diasorozata tökéletes példa arra, hogy milyen erővel tudja az információ vizuális megjelenítése cselekvésre ösztönözni az embereket. 

A film producere, Laurie David, miután először látta Gore prezentációját, küldetésének tekintette megosztani azt mindenkivel. A diaképek nélkül az egykori alelnök nem tudott volna akkora hatást gyakorolni Davidre, hogy az filmet forgasson az anyagból: a multimédiás élmények miatt az előadás jobban hasonlított egy filmre, mint egy prezentációra. Enélkül az üzenet valószínűleg csak azokhoz jutott volna el, akik eleve érdeklődnek a téma iránt, így viszont könnyen befogadhatóvá vált a probléma mindenkinek. Gore előadása kiválóan alkalmazta az egyszerűség elvét, a komplex információk átadását hatásos, egyértelmű képi anyaggal segítette, melyet Nancy Duarte, a világ egyik legismertebb prezentációtervező irodájának vezetője készített.  

Egyetlen gondolat is képes lavinát elindítani, egyetlen ötlet is lehet egy mozgalom gyújtópontja, egyetlen gondolat is átírhatja a jövőnket. De minden gondolat erőtlen, ha bennünk ragad. (...) Ha azonban képesek vagyunk azt úgy kommunikálni, hogy attól másokban is megmozdul valami, változásokat indíthatunk el. /Nancy Duarte/

Összességében elmondható, hogy a TED konferenciákkal új korszak kezdődött a prezentáció dizájn világában: míg egy átlagos ppt-n 40 szó áll, a TED előadások diái között nehéz olyat találni, ami szöveggel van telezsúfolva...Mégis a világ legjobb prezentációi közé tartoznak.

képek: inneninneninnen, inneninnen és innen