A BME Kommunikáció és médiatudomány szak blogja

#Konzervtelefon


6 kevésbé ismert, ám annál inspirálóbb tudós

2017. november 17. - Born Réka

Valószínűleg kevesen tudják, hogy november tizenhetedike 1941 óta a diákság világnapja. Ez alkalomból  olyan lelkes diákokból lett tudósokat gyűjtöttünk össze, akik bárki számára inspirációt jelenthetnek: az általános iskola padjaiban ülőknek éppúgy, mint a doktori disszertációjukat íróknak. 

Az Albert Einstein, Stephen Hawking vagy Steve Jobs személyét övező kultusszal mindannyian találkoztunk már - de mi a helyzet a tudomány azon nagy alakjaival, akikről kevésbé, vagy egyáltalán nem hallunk? Egyes nevek szinte teljesen feledésbe merülnek a többségi társadalom számára, hiába alkottak nagy jelentőségű dolgokat. Most 6 olyan tudóst, kutatót és felfedezőt mutatunk be, akik tevékenységükkel jelentősen hozzájárultak a történelem nagy eseményeihez, a tudományos élet fejlődéséhez, vagy egyszerűen csak a világ jobb hellyé tételéhez - és a posztból az is kiderül, hogy milyen (pop)kulturális alkotásokkal kerülhetünk közelebb a munkásságukhoz.

 

shutterstock_292800188--tojpeg_1436282518366_x2.jpg

 

1. Hindu géniusz Cambridge-ben  

Srinivasa Ramanujan indiai matematikus anélkül vált a magasabb rendű (absztrakt) matematika úttörőjévé, hogy valaha tanult volna arról hivatalos formában. 13 éves korától már saját elméleteit állította fel, és egyedülálló matematikai kutatásokat dolgozott ki. Rendkívüli zsenialitását a cambridge-i egyetem egyik professzora, a később mentorává váló G. H. Hardy ismerte fel, és ő invitálta az indiai fiatalembert Angliába, ezzel kiemelve őt az ottani szegénységből. Ramanujan rövid élete alatt közel 4 ezer tételt alkotott önállóan, munkájával hozzájárult az analízis, a számelmélet, a végtelen sorozatok vizsgálatához, valamint számos addig megoldhatatlannak hitt matematikai probléma megoldásához. Eredeti és rendkívül szokatlan ötletei teljesen új területeket nyitottak meg, és számtalan további kutatást indítanak el a mai napig.

srinivasa-ramanujan.jpg

A Ramanujan életéről készült film, a The Man Who Knew Infinity, Robert Kanigel azonos című könyvét vette alapul és a két matematikus, mentor és tanítvány ellentmondásokkal teli viszonyára helyezi a hangsúlyt. 

Hardy megrögzött ateista volt, aki a logikában és értelemben hitt, míg a mélyen vallásos hindu Ramanujan a megérzéseire támaszkodott, és tudását a család istennőjének tulajdonította: együttműködésük mégis megváltoztatta a matematika világát.

2. Játék a matematikával

Ismét egy kiváló matematikus, ezúttal hazai pályáról: bár Péter Rózsa neve itthon sem tartozik az ismertebbek közé, a 20. század egyik legnagyobb, nemzetközileg is jegyzett magyar tudósa volt. Zsidó családba született 1905-ben, ezért élete során rengeteg akadályba ütközött - 1939-ben gettóba is zárták. A nehézségek ellenére megszerezte matematika-fizika szakos diplomáját, majd tanítani kezdett. A háború után megnyíltak előtte a lehetőségek: doktori címet szerzett, az ELTE professzora és az Magyar Tudományos Akadémia tagja lett.

Főképp rekurzióelmélettel foglalkozott, és tudományterületén ma is az ő verzióját használják bizonyos függvényekre. Mégsem erről, inkább oktatói tevékenységéről lett ismert. Elkötelezett célja volt játékos formában terjeszteni a matematikát, minél több emberhez közelebb hozva azt, különös gondot fordítva a humán beállítottságú emberekre. Játék a végtelennel című könyvével is épp ezt a célt akarta szolgálni - sikerült is neki. A ma is helytálló “ismertető” hatalmas sikert aratott, számos nyelvre lefordították. A szerzőről legutóbb a Huffington Post emlékezett meg a Rocket Girls oldal kezdeményezésén keresztül, amely rendszeresen mutat be olyan nőket, akik munkásságukkal hozzájárultak a világ megváltoztatásához.

3. Képregényes pszichológia

William Moulton Marston nevét is érdemes megjegyeznünk, az amerikai pszichológus ugyanis nem csak önsegítő könyvek írója, de a hazugságvizsgáló egy korai prototípusának feltalálója is volt - és nem mellesleg ő alkotta meg Wonder Woman alakját (aki idén nyáron kapta meg első egész estés mozifilmjét, amely jelenleg már 821 millió dolláros összbevétellel rendelkezik).

Az 1940-es években a DC Comics képregényeit a szupererővel felruházott férfi karakterek uralták. Marston egy újfajta szuperhős ötletével állt elő, aki nem az öklével vagy fegyverrel hódít, hanem szeretettel. Felesége erre állítólag csak annyit mondott: “Rendben, de akkor nőnek alkosd.” Marston tehát megalkotta Wonder Woman-t, az akkoriban még kevésbé elfogadott, felszabadult, erőteljes modern nő karakterét alapul véve, beleépítve felesége és élettársa személyes tulajdonságait.

dtei1o1ihbkate5rmjqu.png

Az általa írt történeteken keresztül rendre megjelent filozófiája, tanításai - nem véletlenül, hiszen saját elmondása szerint is hatalmas oktatási potenciál volt az egyre népszerűbbé váló képregényekben. Olyan komoly témákat dolgozott fel a csodanő kalandjain keresztül mint az igazság természete, a megbánás és vezeklés jelensége, a dominancia és behódolás érzelmi háttere, illetve mindezek szerepe a civilizációban.

A pszichológus nem mindennapi életéről, és Wonder Woman megalkotásáról szóló film idén ősszel debütált a tengerentúlon (Professor Marston and the Wonder Women).

4. A nő, aki mindenkinél jobban szerette a gorillákat

Jane Goddall-t, aki éveken át tanulmányozta a csimpánzok viselkedését nem kell bemutatni, míg Dian Fossey nevét már kevesebben ismerik - pedig a két etológus munkája sokban hasonlított egymáshoz. Fossey 18 éven keresztül vizsgálta a gorillákat a ruandai hegyekben. Tevékenységének köszönhetően ma már jóval inkább tisztában vagyunk ezeknek az állatoknak a fejlettségével és kommunikációjával, és nem utolsósorban sokat tett a már akkoriban veszélyeztetett fajnak számító hegyi gorillák megmentéséért.


dian-fossey-baby-gorillas-590-590x393.jpg

Elszánt küzdelme egyik lépéseként megírta a Gorillák a ködben című könyvét, amely hatalmas siker lett, az Universal rögtön le is csapott a jogokra, a Sigourney Weaver főszereplésével készült film bemutatóját azonban Fossey már nem élhette meg: 1985. karácsonyán brutálisan meggyilkolták - máig nem tudni pontosan, ki tette és mi okból.

Dian Fossey-t az általa alapított ruandai Karisoke Kutatóközpont területén, fogadott családja, azaz hőn szeretett gorillái mellett helyezték örök nyugalomra. Sírján ez áll: “No one loved gorillas more.”

5. Az energia szolgálatában

Az áram hasznosításához legtöbbünk Edison nevét kapcsolja, ám egy másik tudósnak is kiemelkedő szerepe volt abban, hogy a kiépülő elektromos hálózatoknak köszönhetően a világ városai kivilágosodtak. George Westinghouse amerikai üzletember és mérnök a hadsereg kiszolgálása után számos eszközt (több mint 360-at) szabadalmaztatott, főképp a vasút számára - ilyen volt például a róla elnevezett légfék. Élete során 60 vállalatot hozott lére - ezek közül egy volt az, mely később meghatározta az egész életét.

Az 1880-as években meglátta a lehetőséget a váltakozó áramban egy villamosenergia elosztó rendszer létrehozására, és minden vagyonát befektette ennek fejlesztésébe és értékesítésébe, megalapítva ezzel a Westinghouse Electric & Manufacturing Company-t. Cégével azonban nemcsak az elektromos ipar úttörőjévé, hanem nyíltan Edison üzleti versenytársává is vált. Hogy eldőljön kinek a rendszere fogja erővel felruházni a világot, a két zseniális feltaláló között végzetes versengés kezdődött, melynek drámai történetét szintén feldolgozták: a The Current War várhatóan 2018 februárjában kerül a magyar mozikba.

 

6. A BME-ről a Holdra

Végezetül jöjjön egy újabb magyar név, amit nem árt ismernünk, sőt. A 89 éves Pavlics Ferenc ugyanis nem kevesebbet adott a világnak, mint a hold felszínét kutató járművet, a holdjárót. A Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett gépészmérnöki diplomát, majd gyárak tervezésénél, azok termélési folyamatainak kialakításánál működött közre, mindeközben folyamatosan tanított a Műegyetemen. Az '56-os eseményeket követően azonban családjával együtt elhagyta Magyarországot, és az USA-ba települtek. Hamarosan Detroit-ban, a General Motors kutató részlegén kapott munkát, így elkezdődött kinti mérnöki pályafutása. Kezdetben a hadsereg számára fejlesztett nagy mozgékonyságú terepjáró járműveket, folytatva mellette tanulmányait a Michigani Egyetem posztgraduális képzésén.

holdjaro.jpg

John F. Kennedy 1961-ben meghirdeti az Apollo-programot, Pavlics ekkor kerül az űrkutatás közelébe. Hamarosan már a NASA által rendelt holdbázisú terepjáró kocsi főkonstruktőre, ami rengeteg vizsgálattal, teszteléssel és kutatással jár. Végül négy ilyen gépezetet hoznak létre (Lunar Roving Vehicle), melyek tervezéséért és kivitelezésért mint műszaki igazgató felelős. Évekkel később, idős kora ellenére még a Marsra küldött járművek kialakításában is részt vett.

pavlics2.jpg

A holdjárók a világ első Földön kívüli, és egyben valaha volt legdrágább autói voltak, különösen, mert csupán három napon keresztül voltak képesek működni. A négyből három ma is a Holdon található, az elsőt múzeumban őrzik. Pavlics életművével egy magyar dokumentumfilm sorozat, a Határtalan emberek egyik epizódja is foglalkozik, és bár ma is az Egyesült Államokban él, gyakran hazalátogat - ilyenkor szívesen tesz eleget hivatalos meghívásoknak, vagy interjúfelkéréseknek

kep_1.png

 Az ő történeteik is bizonyítják: tanulni mindig érdemes.

Képek: innen, innen, innen, innen, innen és innen.

Tudósok kontra Trump – a háború elkezdődött

2017. február 28. - Egres Dorottya

A tudósok az utcán tüntetnek kutatási eredményeik szabadságának védelmében, miközben Trump a Fehér Házban és a médiában vívja a tudomány elleni háborút. A klímaváltozás tagadása mint egy összeesküvés-elmélet jelenik meg, mire a tudósok csípős humorú Twitter fiókokkal támadnak vissza. Élesedik az alternatív tények vitája.

trump_vs_science.png

Bostonban február 19-én az utcára vonult a tömeg. Egyesek a pár héttel korábban megrendezett Women’s March, a női egyenjogúság mozgalmának rózsaszín sapkáit viselték, sokan pedig fehér köpenyt öltöttek magukra. A demonstrációt tudósok vettek részt, azzal a céllal, hogy felhívják az emberek figyelmet Trump tudomány-ellenes politikai intézkedéseire.

altfacts.jpg

smart_again.jpg



 

 

 

 

További vicces transzparensek a tüntetésről - itt

A tudományos tevékenységet végzők amellett érveltek, hogy Donald Trump beiktatása óta számos olyan intézkedést hozott, amelyek ellentmondanak a tudományos tények szabadságának. Az amerikai elnök egyik első politikai intézkedése az volt, hogy törölte a Fehér Ház honlapjáról a környezetvédelemre vonatkozó elnöki utasításokat. Továbbá kijelentette, hogy nem írja alá a klímaváltozás elleni küzdelemről szóló Párizsi Egyezményt, és az amerikai környezetvédő ügynökség, az Environmental Protection Agency (EPA) vezetőségének élére a klímaváltozást tagadó Scott Pruittot nevezte ki.

Emellett a média beszámolt az úgynevezett „gag order”-ekről, amelyek érintették a tudományos kutatásban résztvevő kormányzati intézmények internetes oldalairól eltávolított információkat. Éppen ezért, a tudás szabad áramlását féltve, a környezetvédelemmel foglalkozó amerikai állami szervezetek alkalmazottjai alternatív Twitter fiókokat hoztak létre, hogy biztosítsák az állampolgárok hozzáférését tudományos eredményeikhez – olyan adatokhoz, amelyek rácáfolnak a kormány álláspontjára. Rogue Nasa, AltForestService és Bad-Hombre-Lands National Park a Twitteren.   

rogue_nasa.PNG

Hogy meddig is terjed Trump tudományellenessége? Az Egyesült Államok 45. elnöke nyíltan tagadja, hogy a klímaváltozást emberi tevékenység okozza, sőt, szerinte azt a kínaiak találták ki.

trumpscience.png

Az alábbi videóban (2. perctől) pedig arról beszél, hogy abszurdnak tartja a kijelentést, miszerint az otthonában, zárt ablakok mellett permetezett hajlakk hatással lenne az ózonrétegre.

A tudomány elleni háborúnak nevezni a politika és a tudomány álláspontjainak eltérését sok veszélyt rejt magában. Amerika előszeretettel keretezi háborúként politikai irányvonalait, gondoljunk csak a drog vagy a terror elleni háborúra. Retorikai erejüknek köszönhetően mindkettő mögött rengetegen sorakoztak fel. A háborús politikai retorika azonban félő, hogy megváltoztatja nemcsak a politikai, de a jogi eljárásrendet is a tudománnyal szemben. Természetesen a tudomány elleni háború nem tárgya a nemzetközi humanitárius jognak, mégis felruházhatja további extra jogkörökkel a kormányt és az elnököt.  Azt pedig a tudomány még ennyire sem fogja megköszönni.

Annak ellenére, hogy a bostoni demonstráción pár kósza hang olyan frázisokat skandált, mint a „tartsa távol az aprócska kezeit a tudománytól”, a tüntetők arra törekedtek, hogy a demonstrációt pro-tudományként keretezzék, nem pedig Trump-ellenes megmozdulásként. A tudósok magukat a természet és a közösségek megőrzőinek nevezték. A demonstráció egyik vezetője azt nyilatkozta, hogy ideális esetben a tudósnak nem feladata, hogy a laborból az utcára vonuljon tüntetni, de azt érezték, nem volt választásuk.

Ugyanakkor nem feltétlenül jó ötlet a tudósok részéről a kutatóintézetekből kimerészkedve tüntetésekbe kezdeni. Előfordulhat, hogy kéretlen ellenségképet alkotnak magukról. Egyesek amellett érvelnek, hogy a tudományos munkát végzők előnyösebb pozícióba hozhatnák magukat, ha a demonstráció helyett lobbiznának és kapcsolatokat építenének. Ugyanakkor ne gondoljuk, hogy a láthatóság, valamint az emberek informálása a tudományos eredmények szelektálásáról ne lenne fontos. A tudósok a Women’s March sikerén felbuzdulva hasonló kaliberű tüntetésre készülnek. A jövő majd eldönti, mi lesz a sikeres háborús tudományos stratégia.

Képek: inneninnen, inneninnen, innen.