A BME Kommunikáció és médiatudomány szak blogja

#Konzervtelefon

Minden 14. napon kihal egy nyelv bolygónkon: vajon kié lesz az utolsó szó?

2017. május 05. - Bíró Gábor István

A Földön jelenleg körülbelül 7000 nyelvet beszélnek, de bizonyos becslések szerint ez a szám 2100-ra akár a felére is visszaeshet. Az összes nyelv több mint 75%-át kizárólag őslakosok és törzsi népek beszélik - ezek hallhatósága és lejegyezhetősége pedig rohamos ütemben romlik. Vajon megállítható bolygónk szókincsének pusztulása? Meghallják a globális hatalmi szereplők a kihaló kultúrák utolsó segélykiáltásait?

Az ENSZ a 20. század második felétől a kulturális sokféleség védelme érdekében növekvő figyelmet szentel az őslakos és törzsi népeknek, különösen vallásuk, ismereteik és nyelvük megőrzése szempontjából. Nyilatkozatot fogadtak el az őslakos népek jogairól, rendszeres nemzetközi fórumot hoztak létre ügyeik tárgyalására, és speciális rapporteurt és szakértői mechanizmust alkottak jogaik védelmére. A látványos nemzetközi szakpolitikai előrelépés azonban nem adott kielégítő választ arra, hogy a sokszor a földrajzi és társadalmi értelemben is periférián élő emberek hogyan tudnak egy globális érdekérvényesítő mechanizmushoz csatlakozni. 

 hulu_speaker_enduring_voice_project.jpg

Hulu nyelven beszélő őslakos (Pápua Új-Guinea)

Az intézkedések kétségkívül pozitív hozadéka az, hogy a nemzetközi közösség végre elkezdte részletesen feltérképezni bolygónk kihaló félben lévő nyelveit, és ezzel a kulturális heterogenitás eltűnésének egy vetületét. 

konzervtelefon_blogposzt1_piktochart.jpg

 

A veszélyeztetett nyelvek térképe

Jó hír az is, hogy az ENSZ mellett egyre több kezdeményezés foglalkozik az őslakos és törzsi népek nyelvének, kultúrájának megőrzésével. A National Geographic Enduring Voice projektje a Living Tongues Institute for Endangered Languages szervezettel karöltve például nemrég arra vállalkozott, hogy feltérképezze a nyelvileg leginkább veszélyeztetett földrajzi régiókat, mely így néz ki: 

map_enduring_voice_project.jpg

 Mit jelentenek a színek?

  • A súlyosan veszélyeztetett (pirosrégiókban számos őshonos nyelvet kizárólag 60 év felettiek beszélnek, akik tudásukat már nem tudják átadni a közösség fiatalabb tagjainak, mert azok vagy elvándoroltak, vagy más kulturális és nyelvi közösségbe olvadtak be.
  • A nagyon veszélyeztetett  (narancssárga) régiók nyelveinek többségét 40 év felettiek beszélik, és fiatalok hiányában nekik sincs módjuk nyelvük átörökítésére. 
  • A gyermekek már egyáltalán nem beszélik a közepesen veszélyeztetett régiók (citromsárganyelveinek többségét. 
  • Az alacsonyan veszélyeztetett (világosbarnarégiókban olyan fontos társadalmi változások zajlanak, melyek a közeljövőben károsan érinthetik az egyelőre még több generáció által beszélt nyelveket. 

A térkép a politikai döntéshozók számára rávilágít arra, hogy hová érdemes minél előbb anyagi és szellemi erőforrásokat összepontosítani, még mielőtt még túl késő lenne.

Songe Nimasow és Khandu Degio rögtönzött rap előadása például az indiai Arunachal Pradesh tartományban lett felvéve, és a veszélyeztetett aka nyelven szól: 

A kutatás jelenleg Kelet-Indiára, Malajziára és Melanéziára összpontosul, különlegessége, hogy hangosszótárak létrehozásával próbálják felhívni a figyelmet a veszélyeztetett nyelvekre. A folyamatosan bővülő nyelvi kincsestárban jelenleg 15 latin-amerikai, 3 indiai, 1 pápua-új-guineai, 1 észak-amerikai, és 1 szibériai nyelvbe hallgathatunk bele. 

Láthatóság + Hallhatóság < Fennmaradás

Hiába a több évtizedes nemzetközi jogfejlődés, az egyre jelentősebb tudományos kutatások (vagyis a láthatóság növekedése) és a digitális technológiának köszönhető globális szintű hallhatóság, az őslakos és törzsi népek által beszélt nyelvek száma és gazdagsága rohamos ütemben csökken. Egyes becslések szerint a problémát csak széleskörű összefogással lehetne megoldani, amire a főbb hatalmi szereplők nem tudnak vagy nem akarnak megfelelő erőforrásokat biztosítani.

szem_ful_penz.jpg

A közös nyelven való megnyilvánulás lehetősége bizonyos értelemben hatalmat - tehát befolyást és érdekérvényesítő képességet - biztosít. Fordítva pedig, a hatalom lehetőséget adhat arra, hogy az általunk kívánt formában - nyelven - fejezhessük ki gondolatainkat. Mivel a Föld nyelveinek többségét beszélő őslakos és törzsi népek a "fejlett"világ szemében csekély hatalommal rendelkeznek, így hiába emelik fel szavukat, az szinte kivétel nélkül következmények nélkül marad. Egyelőre tehát ezeknek az embereknek nem maradt más választása, mint a globális intézményrendszer számukra idegen jogi és politikai dzsungelében reménytelennek tűnő harcot vívni kulturális fennmaradásukért. Sajnos még mindig túl kevesen látják be, hogy bolygónk kulturális és nyelvi sokszínűsége mindannyiunk érdeke. Az idő pereg. A szó pedig szót, mondatokat, és teljes nyelveket követ - a feledésbe.

Képek:innen, innen 

Ábrák: Bíró Gábor István

 

 

 

 

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://konzervtelefon.blog.hu/api/trackback/id/tr9412474385

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.05.06. 09:22:58

Miért is gond, ha egyes alig használt nyelvek kihalnak? Ha egyszer a beszélőiknek sincs rájuk szükségük, akkor ugyan maradnának fenn? A nyelv nem egy tárgy, az azt beszélő nyelvi közösség tartja életben. Ha ez felbomlik, a nyelv sem marad fenn. Vagy tán erőszakkal együtt kellene tartani a nyelvi közösséget?

Másrészt igencsak bizonytalan a különbségtétel nyelv és nyelvjárás között.

MaxVal BircaMan alszerkesztőhelyettes · http://www.bircahang.org 2017.05.06. 09:31:10

Ha egy nyelv nem képes betölteni szereoét, azaz nem használják kommunikációra, akkor kihal. Ez egy természetes folyamat. Ez ellen harcoln olyan, mint az ellen harcolni, hogy az embereek manapság nem küldenek táviratot egymásnak.

A nyelvészet egyetlen feladata rögzíteni a kihaló nyelveket, amíg ez nem késő, hogy megmaradjon róluk az emlék.

Szaktanár 2017.05.06. 09:47:51

ez a 7000 nyelv erős túlzásnak tűnik, talán dialektus lehet ennyi?

midnight coder 2017.05.06. 10:10:20

Az lenne az ideális, ha a világon mindenki angolul beszélne, és a többi nyelv megmaradna a bölcsészek hobbijának.
A sok nyelvvel pont azok a népek kerülnek hátrányos helyzetbe, akik amúgy is abban vannak - ha Pl. kis hazánkban akarsz dolgozni egy multinál, akkor a szakmád mellett az angolt (és esetleg még egy-két másik nyelvet is) tudnod kell, és még így is mindig hátrányban leszel azzal szemben, akinek ez az anyanyelve. Ráadásul ő azt az időt amit te nyelvtanulásra fordítottál tudta Pl. szakmai önképzésre fordítani.

Szóval, bizony a nyelvi sokszínűség szívás. Elsősorban az ezeket a nyelveket használóknak az.

Brix 2017.05.06. 10:27:41

Éppen ezért kell küzdeni a mesterséges globalizáció ellen, amely célja többek között a helyi kultúrák lerombolása. Fontos, hogy megvédjük a saját magyar kultúránkat és a nyelvünket, ezért nem szabad beengedni migránsokat! Emellett fel kell lépni azon civil szervezetk ellen, akik ide akarják telepíteni az idegen kultúrájú embereket!

Barát Csaba (törölt) 2017.05.06. 11:35:07

Az lenne ideális ha mindenki magyarul beszélne, az olyan retardált gagyi szar nyelvek mint az angol meg eltűnnének a francba, hiszén még ragozni se tud ez a fogyatékos nyelv.

H?P? 2017.05.06. 11:48:31

"vajon kié lesz az utolsó szó?"

Ha Soros Gyurin, meg az Ot tamogato hazai civilszervezeteken mullik, akkor nem mi leszunk az biztos.
Mert minket 10 even belul letarolnak az arabok, ki irtjak a lakosagot, es nem marad aki hasznalja a magyart nyelvet, es kihal.

paráznabillegető 2017.05.06. 12:00:33

@Barát Csaba: baszk nyelven kéne beszélni, nem magyarul, az sokkal geci nehezebb, mint a magyar!
vagy beszéljen mindenki c+, az okos dolog.

midnight coder 2017.05.06. 12:00:41

@Barát Csaba: Az angol ma elterjedt, a bolygó nagy részén beszélik. A magyart viszont szinte senki. Így aztán, ha el akarsz helyezkedni egy nemzetközi cégnél, akkor jó eséllyel a magyarod nem ér egy rakás szart sem, mivel mindenki más angolul beszél, és a kutya nem fog megtanulni magyarul a kedvedért. Neked kell megtanulnod angolul, ami jókora hátrányba hoz azokkal szemben, akik születésüknél fogva angolul beszélnek. És ezért viszonylag csekély vigasz, hogy cserébe anyanyelveden olvashatod Petőfi verseit. Már csak azért is, mert született angol nyelven is pár irodalmi mű, amiket viszont soha nem fogsz az anyanyelveden olvasni. Ha jól megtanulod akkor megérted ugyan, de érezni nem fogod soha úgy, mint a magyart.

feribácsi 2017.05.06. 12:24:13

@H?P?: Hozzászólásodat olvasva úgy látom, hogy nálad már megkezdődött a magyar nyelv kihalása.

feribácsi 2017.05.06. 12:30:29

Erre a problémára próbáltak megoldást találni bizonyos nemzetközi (más szóval mesterséges) nyelvekkel, mint például az eszperantó. Az alapelv az volt, hogy mindenki megtanulja a nemzetközi nyelvet, amit nemzetközi kapcsolatokban használ, az anyanyelvét pedig az anyanyelvi környezetben használja és fejleszti. Sajnos a marketinget nem jól használták, így a szép alapelv nem valósult meg.

_Neville 2017.05.06. 12:41:10

@midnight coder: Az angol jelenleg egy lingua franca, mint korábban a latin. No de az a latin se épp vergiliusi volt, így a jelenlegi nemzetközi angol is egy lebutított közvetítő nyelv. Engedelmeddel én inkább ragaszkodnéka magyar irodalomhoz, kultúrához. Vannak más szempontok is az életben, minthogy az ember milyen jó irodai proli lehet a multinál...

midnight coder 2017.05.06. 13:03:48

@_Neville: Ja. Semmi sem jobb mint irodalmárként élni egy híd alatt.

midnight coder 2017.05.06. 13:04:37

@feribácsi: Ja. Az eszperantó volt az a megoldás, ami mindenkinek egyformán rossz.

Torz 2017.05.06. 13:10:39

@midnight coder: ha mindenki csak angolul beszélne a Földön, igen egysíkúvà válna a gondolkodás. Egy nyelv kulturális mintákat és a gondolkodásra utaló mondat szerkezeteket is tartalmaz, azon felül, hogy használják a hétköznapokban. Magyarul gondolkodónak ezért is nehezebb indoeurópai nyelvet megtanulnia. Ezzel szemben egy holland könnyen megtanul németül és angolul. Ne akarjuk pusztítani ezt az értéket, csak mert egzisztenciálisan per pillanat fontosabbnak tűnik egy világnyelv ismerete!

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.05.06. 13:20:44

@Torz:

Egy világnyelv ismerete nem zárja ki az anyanyelv megőrzését.

Makacs Folt 2017.05.06. 14:12:35

@Brix: Csodálkoztam volna, ha nem jelenik meg itt is egy fizetett troll, aki idehányja a fideszes baromságait.

Androsz · http://migransozo.blog.hu 2017.05.06. 14:13:32

A nyelv kihalása azt jelenti, hogy a falu, amelyik egy saját "nyelvet" beszél, rászokik a szomszéd, nagyobb faluban használt nyelvre, mert úgy jobban megértik egymást. És a nagyobb falu is átvesz tőlük szavakat. A nyelvek kavargásába mesterségesen beleavatkozni a kulturális fejlődés akadályozása. Mi is ki tudjuk fejezni a legfinomabb gondolati árnyalatainkat annak ellenére, hogy kénytelenek vagynk más szavakat használni, mint amiket több száz éve használtunk. A nyelvészek feladata, hogy a régi dialektust feltérképezzék és leírják.

@Szaktanár: A világ nyelvei című vaskos, de érdekes könyv kb. 6000 nyelvet nevez meg. De ebbe beletartozik minden óceániai sziget és minden őserdei falu saját nyelve is, amelyek azért alakultak úgy, mert el voltak szigetelve a környező világtól. Az elszigetelés megszűnőben van mindenhol, a nyelv feladata pedig az, hogy az emberek megértsék egymást. Így hát alakul.

@midnight coder: " Az eszperantó volt az a megoldás, ami mindenkinek egyformán rossz."

Az eszperantó értéke az lenne, hogy rendkívül egyszerű, de használható módon megszerkesztett a nyelvtana, a szókészlet elég jelentős része pedig a ma még mindig műveltségnyelvnek számító – és világnyelvek alapját adó – újlatinra épül. Használható lenne közvetítőnyelvként, de a kulturális nyomás az angol felé terelte a világot, a lassan mindent elárasztó amerikai tévésorozatok és filmek, és az angolt egykoron közös divatnyelvvé választó popzene hatására. Ez van, ehhez kell igazodni. A latin és a görög nyelv is kulturális nyomásra lett egy fél kontinens világnyelve, máig tart a hatásuk. Annak ellenére, hogy egyik nyelv nyelvtani felépítése sem könnyű, sőt. De a praktikusságot a divat és a szokás nem csak ezen a téren írja felül.

Androsz · http://migransozo.blog.hu 2017.05.06. 14:15:32

@Makacs Folt: Az az igazi baj, hogy az ilyenek ezt nem fizetésért csinálják, hanem saját ihletésre.

Virtualoso 2017.05.06. 14:23:26

@Szaktanár:
A 7000 nyelv egy megközelítő becslés. Az UNESCO (Tehát az ENSZ egyik szakosított intézménye), az Európai Unió illetékes Főigazgatósága (Directorate General for Internal Policies), az OECD és még sok más egyéb szervezet is ezt tartja a jelenlegi adatgyűjtések és statisztikai mintavételek alapján a leginkább helytállónak.

Persze kérdés, hogy hogyan lehet módszertanilag még nem teljesen feltárt/éppen feltárás alatt lévő nyelveket összehasonlítani, hogy eldönthessük, hogy ugyanannak a nyelvnek a nyelvjárásai-e vagy sem (1)? Hogyan hasonlítsuk össze őket ha még pontosan nem is tudjuk hogy miket hasonlítunk össze? A nyelv, nyelvjárás, dialektus közti határok valóban elmosódottak (2) és a határok meghúzásában a makropolitikai erőviszonyoknak néha legalább akkora szerepe van, mint a nyelvészeknek és a nyelvtudománynak.

midnight coder 2017.05.06. 14:33:35

@Torz: A fene se tudja. Én valahogy elvagyok azok nélkül a csodálatos dolgok nélkül amit az a 7000 kicsi nyelv használója létrehozott. Mondjuk mi legalább adtunk hozzá ezt-azt az emberiség kultúrájához, de a többség csak kb. addig jutott, hogy képesek hülyén ugrálni a tűz körül. Ezzel együtt Neumannék szerintem akkor is megcsinálták volna a számítógépet, ha csak angolul beszélnek.

Virtualoso 2017.05.06. 14:38:23

@midnight coder:
Ha jól értem a posztot, akkor a nyelv és a hatalom kétoldalú viszonyára kíván rávilágítani. Tehát egyfelől teljesen igaza van abban, hogy a jelenlegi globális gazdasági és hatalmi struktúra (gyíkemberes-konteós elborultságok nélkül) az angol nyelv )beszélőinek kedvez, vagyis minél jobban beszéli valaki ezt a nyelvet annál több és jobb lehetősége van az érvényesülésre, de legalábbis a felszínen maradásra.

Másfelől azonban, amit kevésbé írt le a kommentekben, az az hogy egy kevésbé jelentős vagy elterjedt nyelv tudása is hatalmat/befolyást adhat az egyénnek. Két példa. Ha valaki 15-20 éve az akkor kuriózumnak számító kínai nyelvet kezdte el tanulni, és volt szorgalma, akkor jó eséllyel a kínai gazdasági fellendüléssel igen jó állás-
és karrierlehetőségekhez jutott (ma már talán ez kevésbé igaz, mert sokan meglépték). Másik példaként említhető, hogy a bírósági perekben milyen elképesztően magas fordítási/tolmácsolási pénzeket lehet keresni akár Magyarországon is azzal ha az ember beszél egy ritka nyelvet és szerepel abban az adatbázisban, ahonnan a bíróságok meghívják a szakértőket. Ilyenformán tehát a nyelv és a hatalom viszonya kettős. Akié a hatalom, azé a nyelv, de fordítva is igaz, akié a nyelv, azé a hatalom.

Virtualoso 2017.05.06. 14:46:06

@feribácsi:
Az eszperantó érdekes felvetés. Volt még néhány hasonlóan érdekes projekt. az 1930-40-es években. Pl. Otto Neurath ISOTYPE-ja, amit egyfajta debábelizációs törekvésként írt le maga Neurath is. Egy segítő vagy támogató nyelvet szeretett volna alkotni (tehát nem akart más nyelveket kiváltani), mely áttöri a nyelvi akadályokat és kedvez azoknak akiknek nehézségei vannak a nyelvtanulással. Ha megnézzük a KRESZ-táblákat, ill. ezek nemzetközi, kultúrákon átívelő használatát talán nem túlzás úgy gondolnunk, hogy Neurath módszere eredményes volt.

Virtualoso 2017.05.06. 15:27:38

@midnight coder: Honnan veszi, hogy csak addig jutottak, hogy Önt idézve képesek "hülyén ugrálni a tűz körül"? Több esetben bebizonyosodott, hogy olyan tudás birtokában voltak/vannak ezek a törzsi népek, ami a jobb marketinggel és sok millió "hívővel" rendelkező tudományok számára ismeretlen volt, ugyanakkor számukra is szükséges volt egy égető probléma megoldásához. Két példával szeretném illusztrálni,
Egyrészt egy dél-amerikai fakitermelési akció során bármennyi nyugati biológus csatlakozott a biodiverzitás megőrzése érdekében felállította csapathoz, egyszerűen nem tudták megállapítani, hogy melyik fából hol és mennyit lehet anélkül kivágni, hogy a teljes helyii ökoszisztémát taccsra tennék. Végül egy helyi törzstől kaptak segítséget, melynek tudása a helyi állatokról és növényekről elengedhetetlennek bizonyult a jó arányok eltalálásában. Erre 'local knowledge'-ként szoktak hivatkozni a nemzetközi dokumentumokban. Itt tud rákeresni, általában esettanulmányokkal együtt írnak róla.
Másrészt ha visszaemlékszik az indonéziai tsunami-ra akkor a híradásokból is lehetett értesülni arról, hogy az őslakosok egyrészt nem építkeztek közvetlenül a partra (mert ott kb. másfél mérföld a tengeré), másrészt észrevették az árulkodó jeleket és hamarabb és gyorsabban reagáltak, mint a kulturális felsőbbrendűségükre oly önhitten büszke nyugatiak. Nekünk földrengés- és szökőárjelző berendezésünk van, (és szakértő tudósaink) nekik pedig mondaviláguk és helyi szokásaik, hogy milyen jelek figyelmeztetnek a közelgő szökőárra. Rengeteg turista életét veszítette vagy megsérült 2004-ben ugyanakkor az őslakosok közül csak nagyon kevesen. Ki volt a fejlettebb? Kinek volt hasznosabb a tudása? Erről és az őslakosok hasznos tudásáról itt lehet még olvasni:
academic.evergreen.edu/g/grossmaz/leeperfy/
Remélem, hogy legalább egy kicsit sikerült meggyőznöm.

is 2017.05.06. 15:33:41

@Brix: szerintem is fel kell lepni azok ellen, akik ide be akarnak telepiteni idegen kulturaju embereket. de en ilyet nem ismerek, segitsel mar ki, hogy ki AKARJA ezt?

@poszt: nem pontosan ertem en sem, hogy mi itt a problema. kotelvero szakma sincs mar, legtobben ehen halnanak vagy halalra mergeznek magukat egy kozepes erdoben 2 nap alatt. igen, folyamatosan vesztjuk el a multat, de kapjuk cserebe a jovot.

is 2017.05.06. 15:36:23

@Virtualoso: persze, hogy veszteseg er minket, de cserebe kapjuk azt, hogy tudunk egymassal beszelni. a peldak pedig nem a nyelvre vonatkoztak, megcsak nem si kulturara, hanem egy konkret tudasanyagra. nem csinalhatunk egy muzeumot a vilagbol, valahol joga vana jovonek is bekopogtatnia az ablakon. es ha en egy foldonkivuli lennek, fel nem foghatnam, hogy mi az elonye annak, hogy egy faj peldanyai 7000 nyelven kivannak kommunikalni egymassal.

Tom Bobb · http://tombobb.blog.hu 2017.05.06. 16:28:47

@midnight coder: Inkább lenne ideális a német, ha már egységes és egyetlen nyelv, mert az legalább logikus, a logikára épülő és folyamatosan "gyomlált", ellentétben az angollal, amelyet évtizedek (évszázadok?) óta senki sem ellenőriz, gondoz vagy "gyomlál", ezért egy sokszor követhetetlen fostenger. De lehetne a spanyol is ilyen alapon, azt is beszélik ma annyian, mint az angolt - miért ne?
Vagy a mandarin... :-)

Tom Bobb · http://tombobb.blog.hu 2017.05.06. 16:31:25

@Barát Csaba: Kicsit egyetértek. Az angol az egyik legszörnyűbb nyelv a piacon.

Torz 2017.05.06. 18:17:23

@Kovacs Nocraft Jozsefne: nem is ezt írtam. Megőrizni a meglévőt, megtanulni ami szükséges.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.05.06. 18:22:53

@Virtualoso:

Vajon miféle hatalma van egy nyelvet beszélő beosztottnak?

"Két példával szeretném illusztrálni"

Vajon mennyivel több példával lehetne illusztrálni a fejlettebb tudománnyal rendelkező kultúrák előnyét?

A nyelvek fejlődése is egyfajta evolúció szerint zajlik. Ahol bizony kihalások is vannak. A kihaló nyelvek (fajok) megmentése nem lehet cél, max. a dokumentálásuk.

@is:

+1

@feribácsi:

Az eszperantó hamvába holt ötlet volt. Túl steril, túl szabályos, ezért természetellenes. Valószínűleg akkor sem terjed el, ha nem nyírja ki az angol hegemóniája.

Torz 2017.05.07. 06:27:33

@midnight coder: IT szektorból jöhetsz. Mi lesz, ha véletlenül megtalálják a prímszámok kifejtésére szolgáló formulát? Az egyik bozótlakó törzs nyelve nem lehet ilyenkor megoldás titkosításra? Kérdezem.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.05.07. 06:37:43

@Torz:

Biztos nem. A bozótlakók nyelve közismert lesz, másfelől a nyelvekben meglévő, ha a nyelvfejlődés miatt nem is konzisztens logika miatt könnyű lesz a visszafejtés.

Szaktanár 2017.05.07. 08:03:41

@Torz: nem, a ciphering másképp működik, kulcsnak igyekeznek olyasmit választani, ami nehezen visszafejthető, így egy publikusan ismert (vagy később azzá váló) nyelv erre semmiképpen sem megfelelő.

Torz 2017.05.07. 08:20:29

@Szaktanár: Köszönöm az IT meglátású válaszokat! Bölcsészekhez a következő. A biodiverzitás jelentősége köztudott pl az esőerdő-kukorica monokultúra kapcsán. Létezik hasonló nyelvi párhuzam?

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.05.07. 08:55:38

@Torz:

Baszod, te idióta, én is ugyanazt írtam, mint @Szaktanár: , sőt korábban. És bár többnyelv-szakos bölcsész vagyok, ezután nem méltatlak válaszra.

Torz 2017.05.07. 09:06:45

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Oké, akkor releváns véleményed szerint nem káros, hogy nyelvek tűnnek el, elfogadom. Biodiverzitás szempontjából bármely fáj eltűnése káros, de vannak kulcsfajok, melyek eltűnése nagyobb kárt okoz. Erre kérdeztem volna rá. Üdv

11110000 2017.05.07. 22:20:25

@Kovacs Nocraft Jozsefne:
Szerintem többnyelvszakos egybe, erre pont nem jó a hidegvíz-csap minta.
A helyesírás nem ismerete egy bölcsésztől külön ciki.

11110000 2017.05.07. 22:21:49

Egyébként a magyar nyelv kihalása is megkezdődött.
Többek közt az Index magyarul csak gagyogó újságíróinak köszönhetően.