A BME Kommunikáció és médiatudomány szak blogja

#Konzervtelefon

Az nem hús, amit nem mészároltak le! - Élesedik a laborhús körüli vita

2018. szeptember 28. - Egres Dorottya

Az év eleje óta zajlik a vita az Egyesült Államokban a laborban előállított húskészítmények elnevezéséről, amikor is az egyik prominens marhatenyésztéssel foglalkozó szervezet petíciót indít azért, hogy ne lehessen húsnak nevezni azt, ami nem hús. Szerintük hús csak az lehet, ami a felnevelt, aztán lemészárolt állattól származik. De mire fel a definíciós háborúskodás? A laborhús is úgy végzi majd, mint a növényi tejek italok?

“Eh, mi a név?”

Ausztráliában hasonló viaskodásnak lehetünk tanúi, mint az Egyesült Államokban, ahol a jelenlegi jogszabály szerint hús nem lehet az, amit egy magzatból közvetlenül állítanak elő. Fontos tudni, hogy a laborhús márpedig így készül (egészen pontosan magzati borjúsavóból). Ennek ellenére szükségét érzik a definíciós határvonalak élesebbé tételének. A tiltakozók szerint a helyes elnevezés laborban előállított fehérje kellene, hogy legyen.

impossible-burger-01.jpgA Lehetetlen Burger: úgy "vérzik", mint az igazi

Nem meglepő, hogy a haszonállatok tenyésztésével foglalkozó embereket a címkézési háborúban a gazdasági hátrányok visszaszorítása vezérli, tudniillik a növényi étrend (és az ezen túlmutató veganizmus) előretörésével a laborhús gondolata egyre inkább foglalkoztatja az embereket. A laborhús mellett kampányolók úgy érvelnek, hogy élő változatával ellentétben az nem tartalmaz antibiotikumokat vagy különböző kórokozókat, amelyek negatív hatása egyre nagyobb egészségügyi és gazdasági problémává válik. A tiszta hús továbbá fenntarthatósági és környezetvédelmi szempontból is előnyösebb. Az elnevezés pedig azáltal válik jogossá, hogy a késztermékek molekuláris szinten azonosak. Nélküle viszont félő, hogy hamvába holt ötlet marad a tiszta hús koncepciója.

Franciaországban már lemeccselték a címkéket. Náluk nemcsak a laborban előállított készítmények húsnak nevezését tiltották be, már a növényi eredetű "tejtermékeket" sem lehet tejnek hívni, sőt tiltottnak minősül a bacon és a kolbász címkézés is a kizárólag növényi összetevőkből álló termékeken.

Meg kell hagyni, hogy a tiszta hús, ahogyan azt a legtöbbször előállítják, kizárólag izomsejtekből készül, nem pedig zsír- és vérsejtekből. A különböző húsféleségekhez pedig ezek kombinációjára van szükség, továbbá szín- és ízfokozókra, hogy az végül olyan legyen, mint a tradicionális körülmények között lemészárolt verziója (igen, tényleg a slaughtered szót használják). A kutatók reményei szerint a forgalomba kerülésig még inkább valósághű hússzerű készítményt fognak tudni előállítani.

Fehér ital és a kávédba teszed. Mi az? Hát, nem tej.

A harc természetesen nem áll meg a húsok háza táján. Az állati és növényi tejek különbsége egyértelműbbnek tűnik, de a háborúskodás ezen a téren is évtizedek óta zajlik. Végtére hogyan is fejnénk meg egy szójababot vagy egy kókuszt? Esetleg egy mandulát vagy egy kesudiót? A rizst meg a zabot aztán pláne hagyjuk! Az amerikai szabályozó szerveket eddig nem zavarta az elnevezés, ugyanis a használatbeli hasonlóságok magukért beszélnek. Aztán lecsapott a tejipar. A sokmilliárd dolláros tejipar arra hivatkozott, hogy a növényi tejek táplálkozási profilja eltérő, így ne profitáljanak már a tej “brandjéből”, és ne próbálják megtéveszteni a vásárlókat. Válaszul a növényitej-pártiak az állati tejek sokféleségével érveltek (pl. zsírszázalékot vagy ízesítést tekintve), tudniillik a táplálkozási profil egységessége már az állati eredetű termékek esetében sem állja meg a helyét. (Arról nem is beszélve, hogy a tej hivatalos definíciójában egészséges tehenek származékaként nevezik meg az italt…)

butter.jpg

Margarin reklám: "El sem hiszem, hogy nem vaj!"

A legmókásabb talán a karfiol steak esete. Kritika érte, mondván miért is akarnánk egy zöldséget húsfélének titulálni, amikor az a név nélkül is képes csábítóan finom lenni?!

karfiol.jpg

Hogy mennyiben sikerül-e kiszorítania a piacról a laborhúsnak tradicionális verzióját, a jövő zenéje - és talán inkább technológiai, mintsem etikai kérdése.

kep.png

 Képek: innen, innen, innen

A bejegyzés trackback címe:

https://konzervtelefon.blog.hu/api/trackback/id/tr2914244069

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

élhetetlen 2018.09.29. 00:23:42

Eldobom az agyamat. Miért akar valaki húst enni, aki nem akar húst enni? Ha nem szereti, az egy dolog. Ha szereti, de sajnálja az állatokat, akkor miért nem sajnálja a földből még a felmagzás előtt (azaz elérte volna élete célját) kitépett sárgarépát? Mert szeleteléskor fehér nedv folyik, nem piros?
„Az ukránok nemzeti eledelének számító szalonna vegetáriánus változata növényi olajból és zselatinból áll, és azt az északkelet-ukrajnai Szumi agráregyetemének diákjai állították elő laboratóriumban – adta hírül a Szevodnya című ukrán napilap.”. Miért akar egy vega szalonnát enni? Agyon tiltakozzuk magunkat a génmódosított növények ellen, márpedig a keresztezések is génmódosítások, de nevezzük húsnak a laborban növesztett fehérjét, amit aztán ízfokozókkal, színezékekkel tesznek a húshoz hasonlóvá, mert az biztosan jó? És komolyan, a tej maradjon a tej, függetlenül attól, hogy mennyi zsírt szedtek le róla, tehát sovány, vagy zsírdús. A többi meg legyen lé. Rizs lé, szója lé, stb,, mert az. Nyugodtan nevezzük nevén a dolgokat, mert a tej nem tehénlé, amit a tehén feldolgozása közben préseltek ki belőle. „Válaszul a növényitej-pártiak az állati tejek sokféleségével érveltek (pl. zsírszázalékot vagy ízesítést tekintve),”. Ha a tejbe cukrot, vagy kakaót teszek, vagy megsózom a joghurtot, attól nem veszíti el az alaptulajdonságát, nem lesz belőle kókusztej, vagy kakaótej. Baromság az érvelés is, a hozzáállás is. Miért akarják tejnek nevezni a lét? Mindegy….

fordulo_bogyo 2018.09.29. 18:51:16

Ez az egesz erv amellett, hogy az embereknek (a veganoknak is) szukseguk van tejre, husra... ok ezt a valodi helyett inkabb potlekokbol teszik magukeva. Maganugy.
Akkor lennenek hitelesek, ha sem allati termeket, sem allati termek potlast nem fogyasztananak, hanem maradnanak a novenyi alapu taplalkozasnal. Azt tudnam ertekelni. A potszerek fogyasztasat nem, azok eooensaeggel azt igazoljak, hogy az embernek szukesge van allati eredetu taplalekra (husra, tejre). Ha n
incs valodi, akkor potszert kell keziteni!

szekertabor · provo.blog.hu 2018.10.01. 11:35:26

Aki egy új terméket, szolgáltatást, ideológiát el akar adni, az két utat választhat. Vagy a modernizmusra tesz, és azt az üzenetet közvetíti, hogy a menők az újat választják, ebben az esetben kevés divatbolondnak adhatja el jó drágán, viszont olyan nevet választhat a termékének, ami még nem volt. Vagy tömegeket akar elérni olcsón, és ilyenkor azt a látszatot kell keltenie, hogy az ő terméke ugyanaz a jól bevált tej, hús, kereszténység vagy házasság, aminek a jelentését megszoktuk, akkor is, ha nem az.
süti beállítások módosítása