A BME Kommunikáció és médiatudomány szak blogja

#Konzervtelefon

A közösségi média egzisztenciális válsága, avagy a milliárdos kattintásfarm-biznisz

2019. február 22. - Molnár Donát

A közösségi média aktivitás nagy részét a pozitív visszajelzések miatt csinálják az emberek. Sok esetben csak és kizárólag a bejegyzésre potenciálisan érkező lájkok magas száma miatt születnek meg a posztok. Persze a lájk- és követődömping nem pusztán könnyen jött és gyorsan múló örömszerzésre jó, hanem egyfajta piaci indikátorként is működik. A sok követővel rendelkező és nagy elérést generáló oldalak többet érnek, mint a kevésbé népszerű társaik. Például az óriásvállalatok olyan személyeket választanak influencer marketing tevékenységeikhez, akik népszerűek a közösségi térben, tehát sok követővel rendelkeznek. Ezért egyáltalán nem meglepő, hogy egy több millió dolláros biznisz telepedett rá arra, hogy ipari mennyiségben állítsanak elő kamu követéseket és robotok által legyártott lájkokat az úgynevezett kattintásfarmokon.

Mik azok a kattintásfarmok?

Egy gyors Google kereséssel több tucat olyan oldalt találni az interneten, ahol közösségi-média aktivitást vásárolhatunk: Facebook lájkokat, YouTube megtekintéseket, Instagram követőket vagy 5 csillagos applikáció értékeléseket is kínálnak eladásra ezeken a felületeken. Ezen digitális-termékek mögött természetesen nincs humán aktivitás, a kattintásfarmokon egyedül karbantartási és üzemeltetési feladatokat látnak el az emberek. A kamu lájkokat, követőket, értékeléseket és megtekintéseket lényegében hadrendbe állított okostelefonok és számítógépek gyártják éjt nappallá téve, iparszerűen. A közösségi média aktivitás előállítására programozott számítástechnikai eszközök hatalmas telepeit szokás kattintásfarmoknak is nevezni.

A legtöbb kattintásfarm a harmadik világbéli, fejlődő országokban található. Az olyan távol-keleti államokban, mint Kína, Thaiföld és Banglades szó szerint több millió dolláros iparággá nőtték ki magukat ezek a létesítmények, hisz ezeken a helyeken a hardwer-gyártás virágzik, így a hadrendbe állítható olcsó készülékek belföldről jönnek aprópénzért. A kattintásfarmok által legyártott követések és lájkok eladásából befolyt összeg pedig sokszorosa lehet a helyi átlagfizetéseknek, ezért szegénységből való kitörési lehetőségnek sem utolsó egy ilyen komplexumot üzemeltetni, vagy éppen benne dolgozni. A Fülöp-szigeteken például a minimálbér havi 34 dollár, egy kattintásfarmon viszont átlagosan 150 dollárt is meg lehet keresni az ázsiai szigetországban.

Mennyi az annyi?

A különböző kattintásfarmok által kínált portéka árai között nagy az eltérés. Ennek sok oka lehet: például egy teljesen csupasz adatlappal rendelkező kamukövető lényegesen olcsóbb, mint azok az álprofilok, melyeknél a személyes adatok is meg vannak adva, valamint pár fotó vagy bejegyzés is megtalálható a hírfolyamukban. Az index összeállítása szerint nagy általánosságban mégis elmondható, hogy ezer Facebook rajongót 15-25 dollár között kapni, egy bejegyzésre vagy fotóra érkező ötszáz lájkért 15-20 dollárt kérnek el, a Twitteren ötezer követő 10 és 30 dollár között mozog, a YouTube-on tízezer megtekintés kb. ugyanennyi. Ezek a legkisebb megvásárolható opciók, nagy tételben viszont természetesen jár az árengedmény: 500 ezer Facebook rajongó potom 3500, egymillió YouTube megtekintés 400, kétszázezer Twitteres követőt pedig egy 100 zöldhasúba fáj a kedves vevőknek.

kep_1_1.png

(via)

A vásárlói oldal: mi motiválja a fogyasztókat?

Elmondhatjuk, hogy a lájkok, kattintások, megtekintések és követéseknek a vásárlását alapvetően az emberi hiúság motiválja. Tudományos tény, hogy a lájkok és követések egyszerű örömforrást biztosítanak az ember számára, ugyanis az ilyen típusú digitális pozitív visszacsatolások dopamint szabadítanak fel az ember agyában. Egyes kutatások szerint egy lájk, vagy követés pont ugyanazokat az agyterületeket ingerli, mint stimuláns kábítószerek, mint például a kokain. Persze ezek a biokémiai tényállások önmagukban nem magyaráznak semmit, hisz a világtörténelem legnagyobb önbecsapása lenne, ha pusztán egy apró és gyorsan múló boldogsághormon-löketért vásárolnánk lájkokat. (Lehetséges, hogy élnek széles e világon emberek, akik ezzel a módszerrel keresik a hétköznapi boldogságot.)

A vásárlás közvetett oka csak a nyilvánvaló és gyors fizikai kielégülés, közvetlenül inkább inkább gazdasági természetű döntés. A vállalatok ugyanis a magas követőszámmal rendelkező fiókok tulajdonosaival veszik fel a kapcsolatot, ha véleményvezérekkel (influencerekkel) szeretnének reklámozni. A képlet pedig rendkívül egyszerű: a sok követő magas elérést, a magas elérés pedig sok potenciális vásárlóhoz eljuttatott reklámüzenetet jelent. Ezért a önjelölt influencerek a nagy cégek megtévesztésére játszva vásárolhatnak követőket vagy lájkokat. Persze ezt leszámítva is rengeteg típusú motiváció állhat a vásárlás hátterében. Például egy új vállalkozás közösségi média reprezentációjának adhat egy kezdő lökést lájkvásárlás, vagy YouTube videósok turbózhatják fel az első videóik nézettségét ezzel a gyakorlattal.

 like.jpg

(via)

A gyanú árnyékában

Követő és kattintás vásárlással már sokan lebuktak a közösségi média történetében. Nem csak pitiáner pályakezdők, hanem a sztárvilág és a politika neves képviselői is, külföldön és Magyarországon egyaránt. A nemzetközi hírességek közöl Rihanna, Cristiano Ronaldo, Katy Perry, Taylor Swift, Lady Gaga, Kim Kardashian és Donald Trump amerikai elnök is bukott már le kamu felhasználókkal. A médiacégek részéről minden esetben a kamu felhasználók törlése volt a retorzió, amivel általában milliós nagyságrendben vágták vissza a hírességek követőinek a számát. 

Itthon legnagyobb médiavisszhangot Mága Zoltán hegedűművész esete váltotta ki, akinek gyanúsan rövid idő alatt növekedett meg a Facebookos rajongótábora több 100 ezer fővel. A  zenész Facebook-oldalának jelenleg kicsivel több mint 1 millió lájkolója van. Ezzel méretű a követői bázissal benne van Magyarország TOP10 legkövetettebb Facebook rajongói oldalában, olyan hírességek mellett, mint Kasza Tibi vagy Schobert Norbert. Persze nem szeretnénk elvitatni annak a lehetőségét, hogy komolyzenével össze lehet harácsolni ennyi Facebook kedvelést, de minimum gyanús, hogy Mága Zoltán követőinek tetemes részét nem Uniós, vagy éppen amerikai állampolgárok teszik ki. Mága 260 ezer bangladesi, 180 ezer indiai és 120 ezer pakisztáni „facebookozóval” gazdagodott a tavalyi esztendő közepén - szinte egyik napról a másikra. Szóval pont olyan távol-keleti országokból érkeztek a kedvelések, ahol a világ kattintásfarmjainak nagy hányada is található. Erre a hirtelen jött bővülésre pedig a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is felfigyelt és versenyfelügyeleti eljárás keretein belül vizsgálatot indított.

A Gazdasági Versenyhivatal a folyamatban lévő versenyfelügyeleti eljárásában azt vizsgálja, hogy a Mága Zoltán előadóművész Facebook oldalán hirtelen jelentős mértékben (több százezerrel) megnőtt lájkok száma arra a körülményre vezethető-e vissza, hogy a Mága Zoltán előadói tevékenységét szervező, népszerűsítő eljárás alá vont vállalkozások valódi kedvelések, valódi fogyasztói tetszésnyilvánítás nélkül, ellenszolgáltatás fejében jutottak-e ezen új kedvelésekhez és követésekhez.

 - fogalmazott a GVH újságírói megkeresésre a Mága-ügy kapcsán.

kattintas_farm.jpg

Jogi szürke zóna

Alapvetően csak etikai szempontból kérdőjelezhető meg, ha valaki magáncélra vásárol fiktív népszerűséget a közösségi médiában. Ez a gyakorlatot természetesen a közösségi oldalak szabályzatában tiltólistás, de mivel a Facebook, a Twitter és az Instagram nem állami szervek, ezért maximum a közösségi oldalak szabályrendszerének keretein belül számíthatnak retorzióra a vásárlással tetten ért felhasználók. Például letiltják ezeket a profilokat, vagy egyszerűen törlik a vásárolt követőket vagy lájkokat. Persze a közösségi óriáscégek folyamatosan próbálják felkutatni és szankcionálni az ilyen típusú visszaéléseket, de a a kattintásfarmok számának növekedésével, és azoknak az egyre hatékonyabban dolgozó szoftvereivel nem tudják maradéktalanul felvenni a versenyt. A vásárolt kamu követők és lájkok ezért sok esetben rejtve maradnak a nagy testvér előtt.

A lájkok és a követők vásárlásra pedig csak akkor kerül jogi megvilágításba, amikor egy influencer úgy köt reklámszerződéseket nagy vállalatokkal, hogy tisztában azzal, hogy követőinek nagy része kattintásfarmokon legyártott kamuprofil. Ha a követők nem valósak, a hirdetés nyilvánvalóan soha nem fog célba érni, mivel nincs mögöttes humán tartalom a követők profiljai mögött. Ha influencer erről tudomással bír - és miért ne bírna, hisz maga vásárolta követőit -, akkor ez a magatartásforma minden kétséget kizáróan rosszhiszeműség a társuló üzletfelekkel szemben. Ez versenyjogi szempontokból mindenképp aggályos, mivel kimondottan a üzleti partner illetve a leendő vásárlók megtévesztésére alapul.

A közösségi média egzisztenciális válsága

Az etikai és a jogi vonatkozáson túl fontos megemlíteni a közösségi média aktivitással kapcsolatban felmerülő filozófiai kérdéseket. A szakértők becslése szerint napjainkban a közösségi médiumok összesített aktivitásának 15%-át már robotok gyártják le, szóval nincs mögöttük humán tartalom. Ez statisztikai tény pedig minimum ijesztő, de inkább durván kiábrándító.

Jóhiszeműen járunk el, ha azt vélelmezzük, hogy a közösségi médiumokat olyan online felületként hozták létre a tech-világ nagy koponyái, ahol csak és kizárólag humán aktivitás történik. Az alapítok elképzeléseinek viszont keresztbe tett az emberi hiúság és haszonszerzés, mivel ezek a gyarló emberi tulajdonságok életre hívtak olyan robotokat, szoftvereket és algoritmusokat melyek bekövetnek, belájkolnak és nézegetik hús vér emberek tartalmait. Jelenleg a aktivitás torta durván egyhatodát ilyen önvezérelt tudattalan entitások generálják. 

Joggal merül fel a kérdés az emberben, hogy mekkora teret fognak még meghódítani a robotok a közösségi médiában? Lesz-e egyensúlyi állapot, vagy emberek egyre lassulva ugyan, de fokozatosan veszítenek a létszámarányukból az olyan digitális platformokon, melyeket csak és kizárólag nekik hoztak létre?

Mi ez, ha nem a közösségi média egzisztenciális válsága...

kep.png

A bejegyzés trackback címe:

https://konzervtelefon.blog.hu/api/trackback/id/tr2314625602

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kelly és a szexi dög 2019.02.23. 19:08:19

ezt a kommentet is egy robot írta...

Bognár L · http://seo-keresooptimalizalas.bognarstudio.hu/ 2019.02.23. 19:49:51

Ez a hozzászólás embertől származik, aki gratulál a bejegyzés tartalmához!

Látens Inszinuáció 2019.02.23. 20:14:02

@Kelly és a szexi dög:

Az Ön fejében pedig nem neuronok vannak, hanem káposztalé...

népszopás 2019.02.23. 21:40:03

szerintem meg az aktivitás 85%-át teszik a robotok, csak nem tudják magukról

webjúzer 2019.02.23. 21:47:42

És mi van akkor ha én a konkurens vlog csatornának veszek pár millió yt megtekintést? :)

Le a spammerekkel · http://ketkerekenoutival.blog.hu/ 2019.02.24. 06:53:09

@MAXVAL bircaman közíró: írja a disszidens, putyinbérenc fideSSes seggnyaló gazember.

Le a spammerekkel · http://ketkerekenoutival.blog.hu/ 2019.02.24. 07:03:44

Sok dolog van itt, amit nem értek: pl. nem lenne egyszerűbb és olcsóbb pc-ken futtatni android emulátort ahelyett, hogy beszereznek rengeteg valódi mobilt? Minek energiát pocsékolni kijelzőre, megjelenítésre, nem elég csak olvasni a streamet, ha videónézőnek akarja hazudni magát?

Én meg pont a fordìtottjával küzdök egy blogon: a referrer spamekkel.
Voltaképp privát blog, nem nagyon hirdetem, mégis vannak látogatóim. 99%-ban olyan oldalakról, amiknek semmi közük a blogomhoz, és mint az első két ilyen látogatónak látszó csalóról kiderült, az oldalon, ahonnan állítólag jöttek, nyoma sincs az oldalamra való hivatkozásnak. Utánanéztem: ez is egyfajta spam, amivel az adminok, a statisztikák nézegetőinek figyelmét akarják felhívni ezekre a szennylapokra. (Az első két ilyen valami webkamerás pornó oldal volt, később, a nevek alapján valószínűleg kábítószert árusító oldalak is jöttek...)

Kánikula 2019.02.24. 09:28:55

@MAXVAL bircaman közíró: Nem tudom..néha lehet járnod kéne egyet a friss levegőn kommentelés helyett.. mert neked mindenről AZ jut eszedbe.

munkahelyen tűrik a napi több óra kommenteléssel töltött időt? vagy a lényeg, hogy fel vedd a telefont?

közíró MAXVAL bircaman · bircahang.org 2019.02.24. 09:52:16

@Kánikula:

Nemrég kaptam 50 euró prémiumot a jó munkámért.

HaCS 2019.02.24. 10:05:15

"Jóhiszeműen járunk el, ha azt vélelmezzük, hogy a közösségi médiumokat olyan online felületként hozták létre a tech-világ nagy koponyái, ahol csak és kizárólag humán aktivitás történik. Az alapítok elképzeléseinek viszont keresztbe tett az emberi hiúság és haszonszerzés, mivel ...."

Itt álljunk már meg egy szóra!

Az emberi haszonszerzés akkor jelent meg, amikor a teljes reklám, és marketing szakma rátelepedett a közösségi(!!!) oldalakra. Amikor megkezdődött az adatgyűjtés a célzott hirdetésekhez, meg a big datához.

Megteremtették ők maguk a keresletet ezekre a "kattintásfarmokra".
Azáltal, hogy elvtelen, pénzért megvehető "véleményárusokat" toboroznak az összes többi médiafelületről már kitiltott burkolt reklámokhoz.

Sajnáljam őket?

nick066 2019.02.24. 11:18:24

"Ez versenyjogi szempontokból mindenképp aggályos, mivel kimondottan a üzleti partner illetve a leendő vásárlók megtévesztésére alapul."

Nem! Ez egy közönséges Btk.-s csalás. ( 373. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart...)

nick066 2019.02.24. 11:22:30

@közíró MAXVAL bircaman: "Nemrég kaptam 50 euró prémiumot a jó munkámért. "

Hány hozzászólásért adnak ennyit?

nick066 2019.02.24. 11:51:33

@Le a spammerekkel: "nem lenne egyszerűbb és olcsóbb pc-ken futtatni android emulátort ahelyett, hogy beszereznek rengeteg valódi mobilt?"

elég egyértelműen fel lehet ismerni egy emulátor tevékenységét, Az emulátorok jellemzően nem erre a megtévesztésre készültek, hanem tesztelésre. A felsimerés rengeteg jellemzőből (pl. az ujj mozgása a képernyőn, stb.) megoldható, elméletileg kicselezhető lenne a dolog egy erre készített emulátorral, de felesleges, használt telefonok raklapnyi mennyiségben vehetők szinte ingyen (amúgy veszélyes hulladék lenne), és az áramfogyasztásuk és jóval alacsonyabb mint ugyanezt PC-n futtatni.

Emulátorok használatáért pedig kitiltás jár minden számottevő közösségi médiás szolgáltatónál, a felismerésük pedig folyamatosan fejlődik, így elég kockázatos lenne azt a megoldást választani.

nemecsekerno_007 2019.02.24. 12:59:36

Ez az egész online marketing kezd a középkori búcsúcédula-árusításra hasonlítani :))))))
Adj 2 aranyat és a Mennybe kerülsz! :))))))

steery 2019.02.24. 13:28:00

A valódi emberek többnyire akkor lájkolnak vagy haragszanak, illetve kommentelnek bármilyen hírre, posztra, ha az érzelmeket, indulatokat vált ki belőlük. Tehát vagy imádják vagy gyűlölik a témát. Aki semleges, az nem szól hozzá, nem pazarolja az idejét kommentelésre (láthatatlanul mozog a rendszerben). A sikeres közösség manipulációhoz tehát megosztónak kell lenni. Fel kell hergelni az embereket, érzelmi reakciókat kell kiváltani belőlük, azaz botrányt, szenzációt, pánikot, mohó vágyat, imádatot, félelmet, dühöt, gyűlöletet kell generálni bennük. Nem szempont az igazság, a tárgyilagosság, a szakmaiság, a profizmus, az őszinteség, a nyugalom, a béke, a higgadtság és a "normális" viselkedés (bárki bármit is értsen normalitás alatt). Ezektől el kell térni. Egyedinek, exhibicionistának, őrültnek, szélsőségesnek kell lenni. Ez a siker titka. És persze ez vonzza a trollokat, zaklatókat, gúnyrajzolókat, hisztizőket is. Lényegében tehát az emberiség önhülyítést, önhergelést, önbolondítást végez. Aminek csupán egy piciny szelete a gépi lájkolás és kommentelés. Ez csak tünete a jóval mélyebb, alapvetőbb emberi elmekórságnak, ami egyértelműen gyógyíthatatlan - és csak egyre rosszabb lesz.
(ha senki sem helyesli vagy utálja, kritizálja szét a véleményem, akkor nem végeztem jó munkát)

nick066 2019.02.24. 13:48:34

@steery: ilyen értelemben éppen a 'normálisabb' viselkedés az, amit a gépi lájkok tesznek: a nem megosztó, nem gyűlölködést keltő témát is lájkolja legalább valaki ill valami. :-)

Fura egy világ ez, egy eset a közelmúltból: reggel a fickó munkába menet, ahogy kilép a házából, hanyatt vágódik a jépen, a ház biztonsági kamerája felveszi, felvétel a youtube-on milliós nézettséget ér el. Vki beirta neki, hogy még kétszer hanyattvágódsz munkába menet és már nem kell többet dolgozni menned.

Milyen értéket képvisel ez? ez lesz a példaképe a mostan felnövő generációnak ? Ki fog dolgozni, értéket teremteni?

steery 2019.02.24. 18:46:23

@nick066: Miért, most ki dolgozik és teremt valódi értéket? Az érték az, amiért valaki más hajlandó cserébe adni valamit. Szóval relatív dolog. És az egyén szükségletei, függőségei határozzák meg. Aki szegény remeteként él a pusztában, önellátó bennszülöttként, annak nincs szüksége semmire másoktól, tehát a számára minden dolog értéktelen. Viszont ma már senki sem akar így élni.