A BME Kommunikáció és médiatudomány szak blogja

#Konzervtelefon

Földi Paradicsom a 3. évezredben: ilyen az élet egy okos városban

2019. szeptember 06. - Molnár Donát

Mosópor, víz, telefon, televízió, óra, autógumi és ruha. Lassan minden használati tárgyra és fogyasztási cikkre ráaggatják az okos jelzőt. Egyes termékek esetében csak jól hangzó marketingfogás, másoknál viszont valódi mögöttes tartalmat rejt a ’smart’ szócska. Igazából se törvényi, sem konvencionális szabályok nem vonatkoznak arra, hogy pontosan mit lehet így nevezni. Itt van például az okos város koncepciója, aminek nincs tankönyvi definíciója, mégis jól körülírható, mit is értünk alatta. Elviekben ez a modernkori településforma a technológia adta lehetőségekkel oldja meg majd a nagyvárosaink minden nyűgét. Az irány jó, a cél magasztos, arról viszont már kevés szó esik, hogy milyen lemondásokkal jár egy ilyen kiokosított településen élni.

A város fogalma több száz éve egyet jelent a lehetőséggel. Ezekbe a különleges jogállású településekbe lényegében a középkor óta előszeretettel költöznek fel a vidéki lakosok egy jobb élet reményében – akár nagy kockázatvállalás árán is. A ma ismert formájában az urbanizáció a XX. század elején robbant be a második ipari forradalom hatására. Globális szinten, és brutális léptékben kezdett el a városok népessége növekedni az 1900-as évek legelején. Az ENSZ Gazdasági és Szociális Ügyek Főosztályának (DESA) mérése szerint 2006 volt a fordulópont, ettől az évtől kezdve él több városlakó a Földön, mint vidéki – jelenleg körülbelül 58-42% ez az arány. Észak-Amerika és Európa viszont a globális átlagnál is jóval urbanizáltabb régiók. Az EuroStat mérései azt mutatják, hogy az öreg kontinens lakosságának kicsivel több mint kétharmada él városokban, ami zsúfoltsághoz, környezetszennyezéshez, zajhoz, közlekedési káoszhoz és hulladékhegyekhez vezetett. Egyszóval olyan kihívásokhoz, melyek komolyan érintik az életminőséget. A probléma tehát adott, a leghatékonyabb megoldást pedig az úgynevezett okos város koncepciójában találták meg korunk vezető településmérnökei.

rajzocska.png

(via)

Az okos város ismérvei

Az okos város fogalmának jelenleg nincs sziklaszilárd tankönyvi definíciója. Nagy általánosságban azonban elmondható: egy okos város lényegét az adja, hogy a különféle infrastrukturális és kommunikációs hálózatok úgy állnak össze egy egymást erősítő rendszerré, hogy a város erőforrásait hatékonyan és koordináltan hasznosítsák a városlakók. E cél megvalósítása érdekében az okos város életének minden releváns információját gyűjteni és elemezni kell úgy, hogy a városlakok kommunális és hétköznapi kihívásaira komplex megoldásokat, válaszokat lehessen adni. Egy okos város tehát akkor nevezhető igazán okosnak, ha az információs és kommunikációs technológiák segítségével a város infrastrukturális hálózatait az életminőség javítására használja környezettudatosan, energiahatékonyan és gazdaságilag effektíven.

Ezeket a tudományos ismertetőjegyeket figyelembe véve tehát az ideális okos város valószínűleg egy olyan település, aminek digitális rendszereit egy hatalmas szuperszámítógép működteti az optimalizáció égisze alatt. Egyszóval a meteorológiai mérésektől kezdve, a közműszolgáltatásokon át, egészen a közlekedési hálózatokig mindent egyetlen komputer hangol össze, elemez és irányít. Ez a fiktív szuperszámítógép pedig úgy programozza be a hálózatok paramétereit, hogy a felhasználók, azaz a városlakók életminőségét kimaxolja.

giga_smart.jpg

(via)

Meglepő lehet, de a tudományos magyarázatokon túl, már a magyar végrehajtó hatalom is definiálta az okos város fogalmát. A 2017. március 20-i, 56/2017. (III. 20.) számú kormányrendelet ugyanis kimondja:

„Az okos város olyan település vagy település csoport, amely természeti és épített környezetét, digitális infrastruktúráját, valamint a területén elérhető szolgáltatások minőségét és gazdasági hatékonyságát korszerű és innovatív információtechnológiák alkalmazásával, fenntartható módon, lakosainak fokozott bevonásával fejleszti.”

A valóságban természetesen nem létezik 100 százalékosan okos város. Egyelőre mindösszesen pár olyan nulláról felépített település létezik a világban, melyet de facto okos városnak lehetne tekinteni. Jelenleg a  az az elsődleges gyakorlat, hogy a meglévő infrastrukturális hálózatokat modernizálják úgy, hogy azok a digitális technológia segítségével választ adjanak a modernkori kihívásokra, azaz megfeleljenek az okos város koncepciójának.

Elavult régiből okos újat

Jelenleg a világ számos nagyvárosában találni olyan ’kiokosított’ infrastrukturális hálózatokat, melyek az okos város koncepcióját hivatottak megvalósítani. A kivitelezés alatt álló, illetve a tervben lévő projektek száma pedig fokozatosan nő (főleg Európában, Észak-Amerikában, az öbölmenti és a távol-keleti gazdag országokban). Ezek az újítások pedig pár különleges kivételtől eltekintve besorolhatóak hat jól regisztrálható terület (környezet, közlekedés, városigazgatás, infokommunikációs infrastruktúra, életvitel, energetika) valamelyikébe. A következőkben be is mutatunk minden területet egy-egy kiemelkedően fontos hazai fejlesztést, szemléltetve a magyar ’okos-városiasodás’ léptékét.

1) Környezet: A városok népességének robbanásszerű növekedésével egyre komplexebb megoldásokkal lehet csak megteremteni az emberek számára kívánatos életminőséget. A nagy tömeg több ivóvizet fogyaszt, több szemetet és szennyvizet termel, valamint több káros anyagot bocsájt a levegőbe. A növekvő igényeket pedig lehetőség szerint úgy kell kielégíteni, hogy a környezeti terhelés ezzel párhuzamosan ne egyenesen arányosan, hanem jóval kisebb léptékben nőjön. Az természeti erőforrások hatékony (okos) felhasználásának pedig számos színtere van, például úgynevezett okos épületek (főként irodaházak) formájában. Az okos épületekben az energetikailag fontos adatokat (fűtés, hűtés, árnyékolások, riasztások, megfigyelőrendszerek és vagyonvédelem, a közművek használata, az épület állaga és a ki-belépő forgalom) egy számítógép összegyűjti, kielemzi és energetikailag a leghatékonyabb megoldásokat választja. Magyarországon a legmodernebb okos épület talán a Kopaszi-gáton épülő MOL Campus lesz, ami például az energiaszükségletének a 25 százalékát megújuló energiaforrásokból fedezi majd. (További érdekes infók Mol Campusról az Indexen.)

2) Közlekedés: Ma már egyáltalán nem csak New Yorkra igaz a híres mondás: „A város, ami sohasem alszik”. Korunk nagyvárosaiban szó szerint egy percre sem áll le az élet. Emberek és árunk közlekednek keresztül-kasul a világvárosokon a nap 24 órájában. Az állandóan mozgásban lévő embermasszát pedig a lehető leghatékonyabb megoldásokkal kell eljuttatni egyik pontból a másikba, hogy ne alakuljon ki káosz. Itt lép színre az okosközlekedés, aminek két nagy területe van: a tömegközlekedés és az egyéni felhasználású közlekedési eszközök. Az utóbbi kategória egyik fő problémája a sok közül, hogy a személyautók döntő többsége csak pár óráig van használatban – akkor is leggyakrabban csak egy sofőr ül bennük. Az emberek többsége munkába menet, majd onnan hazafele használja személyautóját. Ez azt jelenti, hogy a kocsik kihasználatlanul állnak napközben valahol és csak a helyet foglalják az egyébként is zsúfolt városokban. Erre a problémára kínálnak megoldást az okosnak számító ’car sharing’ megoldások, melyek nagyon hasonlítanak a klasszikus autóbérlésre azzal a különbséggel, hogy itt csak párszor 10 percre történik az autók bérlése. Ezzel a megoldással egy autó kihasználtsága drasztikusan megnövekszik és felhasználóknak is olcsóbban hozzáférhetővé válik egy kocsi, mint egy magántulajdonban lévő autó fenntartása. Car sharinggel foglalkozó cég több is van Magyarországon. Pl.: Mol Limo és Green Go.

3) Városigazgatás: Egy település ’kiokosítása’ nem alulról szerveződő folyamat. Az infrastrukturális hálózatok fejlesztéseiről mindig egy önkormányzati (jobb esetben demokratikusan megválasztott) testület dönt. Egy hatékonyan működő okos város legfőbb döntéshozó szervének viszont merőben újfajta kihívásokra kell választ találnia, melyek modern vezetői attitűdöket, valamint tanulás- és innováció-centrikus nézőpontot igényelnek. Az okos városigazgatásnak persze elengedhetetlen előfeltétele a megfelelő információs és kommunikációs technológiai infrastruktúra, ami lehetővé teszi a közigazgatási folyamatok hatékony működését. Ezt az előfeltételt jelenleg Közigazgatás- Közszolgáltatás-Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) hivatott Magyarországon megteremteni. A 173 millió eurós keretösszeggel dolgozó EU-s program célja, hogy hazánkban létrejöjjön az úgynevezett „E-közigazgatás”.

4) Infokommunikációs infrastruktúra: Az infokommunikáció egy mozaikszó, az informatika és a kommunikáció (távközlés) összefonódását jelenti. Az infokommunikációs hálózatok és rendszerek pedig ma már megkerülhetetlenek, életünk mindennapi részei. A gazdasági prosperitás és az országos infrastruktúra elképzelhetetlen nélkülük. Az okos városokban pedig pár különleges kivételtől eltekintve lényegében minden (okos) szolgáltatás (legyen az piaci, vagy állami) arra a magától értetődő előfeltevésre épít, hogy város lakói rendelkeznek legalább egy olyan okos eszközzel (okostelefon, táblagép, okosóra), amelynek segítségével bárhol és bármikor csatlakozni tudnak az internetre. Ennek következtében minden önkormányzati, állami, vagy nemzetközi szerveződésnek elemi érdeke, hogy olyan infokommunikációs infrastruktúrát építsen ki a területén, amely a lakosainak a számára a lehető legkönnyebb hozzáférést biztosítja ezekhez a szolgáltatásokhoz. Az Európai Unió WiFi4EU nevű programjának célja, hogy szerte Európában ingyenes wifi-hozzáférést biztosítson a polgárok számára nyilvános helyeken. A többlépcsős programban, májusban 63 magyar településen létesítettek ingyenes vezeték nélküli internetes pontokat. Az okos városban természetesen a wifi-hez és más infokommunikációs infrastruktúrákhoz a hozzáférhetőség teljes körű és kompromisszumoktól mentes.

5) Életvitel: Az okos életvitel kétség kívül a legtágabb fogalomkör a 6 fő okos-terület közül, sőt határai gyakran összemosódnak a többi nagy halmazéval. Az okos életvitel megértéséhez először is tisztázni kell pontosan mit is értünk az életvitel fogalma alatt, az okos városok vonatkozásában. Ez esetben az életvitel szinonima az életmóddal, azaz a szükségletek kielégítése érdekében végzett tevékenységek összességét jelenti. Az okos életvitelnek pedig, összhangban az okos város tematikával, az információs és kommunikációs technológiai alkalmazásokkal segített életvitelt nevezzük. Ergo minden olyan technológiai kütyüt és fejlesztést be lehet sorolni az okos életvitel alá, ami a hétköznapokat könnyebbé teszik. Hazánkban az egyik ilyen sokak által használt fejlesztésre jó példa a BKK Futár, a Budapesti Közlekedési Központ hivatalos utazástervező alkalmazása. Az európai szinten is a közlekedési applikációk élvonalába tartozó BKK Futár térképén megjelenik a forgalomban lévő összes busz, villamos és trolibusz, a járatok valós idejű indulási információi, a megállói menetrendek, valamint a környező MOL Bubi állomások és jegyárusító helyek is.

6) Energetika: Az egyre nagyobb lélekszámú városoknak stratégiailag vált fontossá az energiafogyasztás – lemondásokkal nem járó – csökkentése és az energetikai erőforrások hatékony felhasználása. Ezen cél megvalósításának legfontosabb letéteményese az úgynevezett okos elektromos hálózat (angolul smart grid) kiépítése. Az első hivatalos definícióját a smart grid hálózatoknak az Egyesült Államok kongresszusa fogadta el 2007-ben az EISA 2007 nevű törvény részeként. A jogszabály értelmében a smart grid olyan okos elektromos hálózat, amely az információs és kommunikációs technológiák segítségével gyűjt információkat a szolgáltatók és a fogyasztók felhasználási szokásairól, majd ezeket állandó elemzésnek alávetve automatikusan képes döntést hozni, növelve ezzel a hálózat hatékonyságát, megbízhatóságát, gazdaságosságát és fenntarthatóságát. Magyarországon egyelőre állami szinten nem fogalmazódott meg szabályozás az okos hálózatok fejlesztésére, bevezetésére és üzemeltetésére.

Okos városok a nulláról

Városok nem egyik pillanatról a másikra születnek. Egy több milliós összlakosságú település kialakulása évszázadokon átívelő, történelmi folyamat. Ezért az esetek döntő többségében az okos városok koncepcióját nem a városok ’alapkőletételénél’ kezdik megvalósítani, hanem a városok már létező infrastruktúrális hálózatait modernizálják – ahogy korábban is olvashattuk. Ennek ellenére pár olyan egyedi példával is találkozni a nagyvilágban, ahol úgy húztak fel a nulláról egy közigazgatásilag is városnak minősülő települést, hogy már a munkálatok megkezdése előtt az volt a cél, hogy egy lexikális értelemben vett okos várost építsenek. Ilyen település nincs sok, az egyik iskolapéldája viszont a Dél-Korea nyugati partján fekvő Sondgo nevű okos város.

songdo.jpg

(via)

Songdot egy Sárga-tengertől elhódított, 600 hektáros mesterséges szigetre építették fel. A terület kiválasztásánál főleg a jó jövőbeni közlekedés volt az elsődleges szempont, ezért a települést 65 kilométerre Szöultól és pár kilométerre az ország legnagyobb repterétől, az Incshoni Nemzetközi Repülőtértől húzták föl. A projekt során 80 000 lakást, 5 millió m2 irodát és 900 000 m2 –en építettek föl kereskedelmi célú épületeket. Emellett iskolák, kórházak, szállodák, sport- és kulturális létesítmények, utak, illetve számos park is helyet kapott a mesterséges földdarabon. Songdot úgy tervezték, hogy nullához közelítsen a károsanyag-kibocsátása, illetve lehetséges legyen 100%-ban megújuló energiaforrásokkal üzemeltetni az infrastruktúráját. A városban helyett kapott továbbá számos elektromosautó-töltőállomás, 26 km hosszú kerékpárút, és egy olyan zárt rendszerű hulladék feldolgozóüzem, amely Songdo összes kommunális szemetét képes újrahasznosítani. Ezen felül a város összterületének 40%-a zöld lesz. Mindezen infrastrukturális hálózatoknak köszönhetően, Dél-Koreában Songdo elsőként kapta meg település szinten az úgynevezett LEED (Leadership in Energy and Environmental Design) minősítést, amit a környezettudatos és gondos energiafelhasználású terveknek szokott odaítélni amerikai székhelyű U.S. Green Building Council nevű bizottság.

Egy Songdohoz hasonló okos városrészt tervezett Toronto egyik elhagyatott kikötőjébe a Google anyavállalata, az Alphabet. A Quayside névre keresztelt új városrész amiatt került nemrég a nemzetközi és a hazai sajtó érdeklődésének homlokterébe, mert egy rendkívül befolyásos techbefektető, Roger McNamee nekiment a projektnek. Az amerikai üzletember, egy nyílt levélben óva intett attól, hogy bárki megbízzon az olyan nagy technológiai gigavállalatokban, mint a Google, ha az személyes adataik kezeléséről van szó. Toronto városvezetésének címzett írásában McNamee kijelentette, hogy a Google arra fogja használni Quayside névre keresztelt okos város lakóinak adatait, hogy elemezze és befolyásolja a viselkedésüket és, hogy ennek segítségével új piacokat teremtsen a szolgáltatásainak és termékeinek. 

gooooogle.jpg

(Quayside tervezett látképe, via)

Veszélyben a magánélet?

A célkitűzéseket megvizsgálva nehéz bármilyen kivetnivalót találni az okos városok koncepciójában. Az energiatakarékosság, a fenntartható fejlődés, a környezettudatosság mind olyan jól hangzó, de nehezen értelmezhető pszeudokifejezés, mellyel könnyű eladni az okos várost megvalósítani kívánó fejlesztéseket. Az ilyen típusú korszerűsítések árnyoldalairól viszont általában elfelejtenek említést tenni a kivitelezők, nehogy csorba essen a mindent (is) megváltani képes okos város elképzelésén. Az előszeretettel elhallgatott negatívum közé sorolható például az adatbiztonság vagy a társadalmi igazságosság kérdésköre.

Bármennyire is egy álomváros látszatát keltik az olyan nulláról felhúzott okos városok, mint Sangdo, az ilyen csúcs modern infrastruktúrával felszerelt települések termékeny táptalajt biztosítanak a társadalmi egyenlőtlenségeknek - a szakértők szerint. Ezek az okos városok ugyanis nem alulról szerveződve születnek, hanem tervezőasztalnál kapják meg végső formájukat. Ilyen értelemben pedig ezen városok társadalma sem egy "természetes” folyamat révén jön létre, hanem egyfajta szelekciós procedúra következtében (ezt akár közvetett tudományos társadalomtervezésnek is nevezhetnénk). A Songdohoz hasonló okos városokba nyilvánvalóan olyan tanult emberek költöznek elsősorban, akik képesek fenntartani és működtetni a város infrastruktúráját (fejlesztők, kutatók, mérnökök stb.), illetve olyan felső-osztálybeliek, akik képesek megfizetni a csillagászati ingatlanárakat. Ennek következtében a Songdohoz hasonló okos városok agyelszívó hatással rendelkeznek az adott ország egészére nézve. Ez a folyamat pedig nemzeti szinten társadalmi egyenlőtlenséget generál, hiszen az alacsonyan iskolázott és a kevésbé tehetős polgároknak semmi esélye sincs hozzájutni az okos városok nyújtotta jólléti szolgáltatásokhoz és számítástechnikai rendszerekhez.

A társadalmi ollót szétnyitó hatás mellett az okos városok komoly adatbiztonsági kockázatokat is hordoznak, hiszen  hatékony működésükhöz elengedhetetlen a városlakók felhasználási szokásainak vizsgálata. Fontos tudni egyéni és tömegszinten is az emberek döntéshozatali mechanizmusait, hisz az infrastrukturális hálózatokat ezek mentén lehet a leghatékonyabban kalibrálni. Egy valóban okos városban az emberek minden mozgást és döntését egy összetett megfigyelőrendszernek kell nyomon követnie, a lehető legrészletesebben, ugyanis a lakosokról összegyűjtött adatokat segítségével lehet optimalizálni az energiahasználatot, az épületek működését, a közlekedést, vagy például a szemétszállítást. Egy minden téren automatizált és digitalizált okos város működéséhez elképesztő mennyiségű adat kell, ami számos adatkezelési veszélyt rejt. Elég csak a közelmúlt nagy botrányaira gondolni, például a Facebook Cambidge Analytica adatszivárogtatására, ami miatt rekordméretű 5 milliárd dolláros büntetést kapott a közösségi médium. Az okos városok által összegyűjtött adatok pedig jóval részletgazdagabbak lesznek, mint amit a nagy tech cégek valaha is a felhasználóikról készíteni fognak. Ezeket a rendkívül érzékeny és személyes adatokat pedig valahol tárolni és elemezni kell, potenciális célpontot kínálva ezzel minden adathalásznak.

big_data.jpg

(via)

A legpesszimistább elképzelések még ennél is tovább mennek, és azt veszik alapul, hogy az okos városok lakóiról összegyűjtött végeláthatatlan adathalmaz rossz kezekbe kerül. Erre az eshetőségre a szakirodalmakban előszeretettel hivatkoznak úgy, mint az orwelli modell, amely azt állítja, hogy a technológia eszközök segítségével megvalósulhat az emberek fölötti totális kontroll és az egyének csupán csak alárendelt szerepet töltenek be egy város életében.

Ez a disztópikus forgatókönyv pedig ma már egyáltalán nem csak az állandóan rettegő konteohívők agyszüleménye, a Nagy Testvér sok esetben már igenis kézzel fogható valóság. Például a 1,4 milliárd összlakosságú Kínai Népköztársaságban jövőre vezetik be a totális megfigyelésen alapuló, úgynevezett társadalmi kreditrendszert. A nyugati típusú, individualista társadalmi berendezkedés szemüvegén keresztül nézve hátborzongatónak tűnik a rendszer, amely minden kínai állampolgárhoz és nem természetes jogi személyhez rendel egy pontszámot: ez a rezsim által pozitívnak ítélt cselekedetek hatására nő, a negatív esetben pedig csökken. A pontszámok alapján a kínai államapparátus, valamint az azt kiszolgáló erőszakszervezetek pontosan tudni fogják, hogy mely állampolgárokat kell szigorúbb, illetve lazább megfigyelés alatt tartani.

kep.png

A bejegyzés trackback címe:

https://konzervtelefon.blog.hu/api/trackback/id/tr7915014782

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

munkanélküli informatikus 2019.09.07. 12:56:32

Aki egy okos várost úgy tervez, hogy egy szuperszámítógép vezérelje, az nagyon nem ért ahhoz, hogy hogyan kell egy nagyon bonyolult renszet valós körülmények között is üzembiztosra tervezni. Ha az a szuperszámítógép elromlik (vagy egy zsaroló/terrorista/stb készakarva leállítja), akkor összeomlik az egész város, sőt, emberek halhatnak meg. Egy magas megbízhatóságú nagy rendszer mindig sok kis, önálló rendszerből tevődik össze., hogy a teljes leállás valószínűsége közelítsen a nullához. Ez funkcionális ÉS területi ÉS energiaellátási, stb széttagoltságot jelent, a strukturális alapelvek megfogalmazását nem szemellenzős informatikusokra kell bízni, hanem pl sokoldalú katasztrófavédelmi szakemberre :)

munkanélküli informatikus 2019.09.07. 13:16:24

Vannak olyan okos szolgáltatások (okosházaknál is), amelyek nem nagyon hasznosa, viszont látványosak és könnyű őket megvalósítani, ezeket reklámozzák úton-útfélen a szakemberek. És vannak nagyon hasznos szolgáltatások, amelyek et nem könnyű megvalósítani, ezeket a szakemberek nem szeretik megemlíteni :)

steery 2019.09.07. 13:30:20

A legnagyobb baj az okos eszközökkel, házakkal és városokkal a technológiai elavulás gyorsasága és az újabb fejlesztésekkel való inkompatibilitás ténye. Ami a tervezéskor csúcstechnikának számít, a kivitelezéskor már hétköznapi, átlagos cucc, a használatba vételkor pedig már elavult vacaknak számít. Tehát rögtön el lehet kezdeni az egész modernizálását. De ki győzi ezt idővel, pénzzel, erőforrással? Miközben a cél a kiadások optimalizálása és elfogadható szintre csökkentése? Egy okos város fenntartásához így sok buta városra van szükség, amik a munkájukkal nagy nehezen megtermelik azt a hasznot és eszközt, amiből az okos város működtethető és továbbfejleszthető. Mert mindig a sok szegény munkájára épül a kevés gazdag jóléte.

munkanélküli informatikus 2019.09.07. 13:31:39

Az okosváros némelyik igen hasznos okossága csak úgy használható ki, ha a lakók lemondanak szabadságjogaik egy részéről. Pl hasznos dolog, ha a város tudja, hogy személy szerint ki hol tartózkodik pillanatnyilag, de vannak emberek, akik ezt személyes szabadságjogaik csorbításának tekintik Sajnos a már létező okosvárosok meg sem próbálnak mindkét csoportnak kedvében járni: vagy ráerőltetik valamelyik csoportra a másik csoport akaratát, vagy pl azt hazudják a szabadságpárti csoportnak, hogy nincsenek folyamatosan megfigyelve/követve, miközben valójában őket is figyeli a rendszer. És a város vezetésének eszébe sem jut bármit is tenni azért, hogy a szabadságpártiak is megnyugodjanak, ők vagy beletörődnek, vagy költözzenek el.

apro_marosan_petergabor 2019.09.07. 13:34:38

Félek a "túl okos" várostól, kezd egy falanszterre hasonlítani, az egyéni szabadság korlátozásával, a vezényelt termesz -életvitellel, s a nagyfoku uniformizáltsággal. Intelligens panelproletárok, emelt szinten egyesüljetek, lehetőleg méregzölden, aki kilg, azt kiközösítjük, vagy a NAGY COMPUTER csökkenti a lakáshőmérsékletét/hűtését, attól függően, mi a kellemetlenebb.
Nem véletlen, hogy DélKoreában mozdultak rá, hiszen ugyan az a vér csörgedezik bennünk, mint az É-Kóreaiak ereiben...
A technikai részletekbe már vele se mennék - s ha elromlik a szuper-komputer? Vagy meghekkeli valaki? MIlyen következménnyel jár ez a város életében - teljesen bedönti - élhetetlenséget, pánikot előidézve?
Néhány informatikus kezébe helyezzük egy egész város sorsát? - Nem tűnik megnyugtatónak...
A jó Isten mentsen meg bennünket az ilyen falanszterektől!

munkanélküli informatikus 2019.09.07. 13:49:27

"A legnagyobb baj az okos eszközökkel, házakkal és városokkal a technológiai elavulás gyorsasága és az újabb fejlesztésekkel való inkompatibilitás ténye. "

Multi cégek óriási üzlete a "kizárólag önmagával kompatibilis" RENDSZERek kulcsrakészen árusítása balek (és kenőpénzes). megrendelők számára.
Okos emberek viszont olyan (pl nyílt kommunikációs protokollú) rendszert alkalmaznak, amelyben bármelyik részegység bármikor korszerűbbre, nagyobbra, alacsonyab energiafogyasztásúra, más gyártójúra, stb lecserélhető, így a rendszer korszerűsítése nem egyszeri sokmilliárdos kiadás, hanem sokszor kis összeg. Ráadásul ezen okok miatt egy okosváros fejlesztésének elkezdése is történhet lassan, fokozatosan, szinte fillérekből.

nemecsekerno_007 2019.09.07. 14:45:51

Az okosváros drága, bonyolult, sebezhető és kiszolgáltatott a tech-cégeknek. Ha nem tudja újrahasznosítani az eszközöket, erőforrásokat akkor egy ugyanolyan rendszer lesz mint az eddigiek, csak drágább és bonyolultabb...
Alapvetően az emberi egoval van gond, az ellen meg nem sokat ér bármi amit okossá tettünk.

munkanélküli informatikus 2019.09.07. 15:55:29

@nemecsekerno_007: "Az okosváros drága, bonyolult, sebezhető és kiszolgáltatott a tech-cégeknek. "

Csak egy laikus írhat le olyan butaságot, hogy "kizárólag olyan okosvárost lehetséges csinálni, amely nagyon drága és kiszolgáltatott". A hozzáértők tudják, hogy ez nem igaz. Valóban vannak rohadt drága és vannak sebezhető okosvárosok, de ezek kialakításánál nem volt elsődleges cél az olcsóság, vagy a sebezhetetlenség. Bonyolultnak pedig nagyon sok dolog bonyolult azok szemében, akik nem értenek hozzá, pl még egy mosógép is. Akik meg ezzel foglalkoznak, azok számára viszont tök egyszerű és átlátható akár egy egész okosváros is.

midnight coder 2019.09.07. 17:20:28

@munkanélküli informatikus: Végül is, minden társadalom arra épül, hogy a lakók lemondanak a szabadságjogaik egy részérõl. Azzal, hogy nem hordasz fegyvert lemondasz az önvédelemhez való jogod nagy részérõl, onnantól kezdve csak akkor van esélyed az önvédelemre, ha épp véletlenül erõsebb, gyorsabb vagy, és a támadók nincsenek többen. És ugyan a törvény cserébe megvéd, de ha kibelez egy támadó akkor csekély vigasz, hogy utána ül négy évet az illetõ. De ugyanúgy lemondasz a jövedelmed kb. felérõl (adók, TB). Igen, a fejlõdés további lemondásokkal jár majd. De õszintén szólva engem nem zavarna ha Pl. minden közterületet bekameráznának ha azzal tovább csökkenne a bûnözés.

midnight coder 2019.09.07. 17:22:08

@nemecsekerno_007: Volt pár rendszer aki rendbe akarta tenni az emberi egót, lásd kommunizmus, nácizmus. Nem igazán voltak sikeresek.

munkanélküli informatikus 2019.09.07. 19:14:15

"minden társadalom arra épül, hogy a lakók lemondanak a szabadságjogaik egy részérõl"

Tudni kell(ene), hogy az összes szabadságjog közül mennyiről muszáj MINDENKÉPPEN lemondani ahhoz, hogy a táradalom jól működjön és melyek azok a lemondások, amelyekről nem muszáj lemondani,, mert a jogok megtartása, mellett is jól tud működni a társadalom. Például ha az útkereszteződésben a piros lámpát senki nem venné figyelembe, akkor a társadalom nem működne (összeomlana a közlekedés), de ha engedélyezett mindenki számára pl önvédelmi fegyver viselése, attól még egy társasalom kiválóan tud működni. Ezért a szabályoknak két csoportja van: az egyik, amikor a szabály be nem tartása másoknak kárt fog okozni, a másik csoport amikor szabály be nem tartása csak magamra nézve hátrányos. Ennek kéne lenni az okosvárosoknál is: az állampolgárnak legyen joga/lehetősége lemondani a személyes azonosítás/követés által elérhető extra szolgáltatásról, a vállalt esetleges kényelmetlenséségekért cserében.

nemecsekerno_007 2019.09.07. 19:16:16

@midnight coder: Jaja, próbálkoztak vele. Most a Föld fog próbálkozni. Kicsit más helyzet ha a Földet is le akarnánk győzni.... Ez egy fordulópont: elérjük a level 2. v. visszajutunk egy középkori szintre....

nemecsekerno_007 2019.09.07. 19:21:28

@munkanélküli informatikus: Én megértem az aberrált technikusok lelkesedését, de egyelőre olyan dolgokat kellene megoldani mint energiaellátás, a növekvő élelmiszerigény, meg még sorolhatnám...
Persze az álmodozás mindig jó üzlet.

A városokra egyébként ráférne az optimalizálás, de leginkább a decentralizáció mert sokszorosan terhelik a környezetet.
A városok mostani működése az emberek miatt nem optimális, ha irányítható droidokat csinálunk belőlük akkor előbb-utóbb fellázadnak, ilyen a természet. Marad a szokásos módszer: az embert kell megváltoztatni...

midnight coder 2019.09.08. 07:09:44

@nemecsekerno_007: Az a probléma, hogy ezek elsõsorban társadalmi problémák. A nóvekvõ élelmiszerigény alapvetõ oka a népességrobbanás. A csökkentése is társadalmi probléma: ha minden fejlõdõ országban páronként max. egy gyereket vállalnának, pár generáció után megoldódna minden probléma. Ha a zöldeket agyonvernénk akkor az energiaigény is: egyrészt lehetne atomerõmûveket használni, másrészt a megújulókat is lehetne ésszerûen. Pl. a németeknek nem dél németországba kellene telepíteni a napelemeiket, hanem dél-olaszországba....

midnight coder 2019.09.08. 07:18:07

@nemecsekerno_007: Alapvetõen két nagyobb gond van a Földdel: a CO2 és a mûanyag. Az elõbbit rövid távon nem lehet megoldani - ahhoz az emberiségnek hirtelen sok-sok atomerõmûvet kellene építeni, márpedig sok olyan hely van, ahol ezt inkább nem kellene (Pl. Afrika), másrészt a zöldek miatt amúgy is reménytelen. Ergo, ha meg akarjuk állítani a globális felmelegedést, akkor a Földet kellene lehûteni. Erre megvan a recept, kis jégkorszaknak hívják. Ilyet mi is tudunk csinálni ha kell, viszonylag véges sok erõfeszítéssel. Amúgy lehet, hogy az usákok elõbb-utóbb összehozzák nekünk a nukleáris telet, és mindjárt megoldódik a globális felmelegedés...
A mûanyagra pedig rövid távon a háztartási szemétben elõforduló anyagok korlátozása lehetne a megoldás, illetve erre egy egységes automatizált újrafelhasználási technológia, amivel ezeket az anyagokat gyakorlatilag 100%-ban vissza lehet nyerni. Ma ilyet azért nem lehet, mert millió féle anyag van benne.

Ja, és mégegy: a tervezett elavulás tûzzel-vassal való irtása. Ok, az okostelefonok meg az ilyenek tudnak technológiailag elavulni, de Pl. egy mosógépnek vagy egy pisztolyfúrónak illenék elmûködnie úgy 30 évig.

nemecsekerno_007 2019.09.08. 17:43:59

@midnight coder: Jaja, kb. így...

Műanyagok: szelektív gyűjtés, újrahasznosítás

Mosógép, fúró: igen, tartósabbakat kéne csinálni, de ezek amúgy kevésbbé szennyezik a környezetet mert nem veszünk belőle újat 2 évente

Okostelefon: gyakran veszünk újat, a ritkaföldfémek kitermelése irgalmatlan környezeti károkkal jár. És sajnos ezeknél is van "tevezett elavulás" csak szoftveresen...

A társadalmi vetületére pedig lenne egy jó megoldás:

- a nagy multi-cégeket rá kéne venni, hogy osszák meg a technológiát a csóró országokkal (technology-sharing)
- főleg azokat amelyek egyrészt: környezetkímélőbbek / másrészt alapvető szükségleteket elégítenek ki (víz, élelem, etc...)
- vagy eleve ilyeneket fejlesszenek, aztán kapnak adókedvezményt ha megosztják vagy valami ilyesmi
- az ördög nyílván a részletekben van, de a mostani pénz-csinál-pénzt, hogy ugyanazoknak még több legyen üzleti modell zsákutca.
- szóval nem Hold-bázisra, meg magán űrállomásokra kéne költenie hanem ilyenekre
- a másik előnye ennek az lenne, hogy megszűnne egy csomó fejlesztési párhuzamosság, ami nagy luxus

hát nagyjából ennyi...