A BME Kommunikáció és médiatudomány szak blogja

#Konzervtelefon

Jöttek, láttak, maradtak – Interjú három Magyarországon élő külföldivel

2020. október 24. - KomMédia BME

Milyen szinten érdemes megtanulni egy nyelvet? Elsőre furcsának tűnhet ez a kérdés. Anyukám szerint például olyan szintet biztosan kell hozni, hogy ne tudjanak eladni az adott nyelven. Oké, tehát a vásárlás témakör A2-es szint, B1-es szinten már akár egyszerű múltban is tudok alkudozni, tehát utána jöhet a következő nyelv. És mi a helyzet akkor, ha az ember egy olyan kicsi országba téved, mint Magyarország, aminek a nyelve semelyik más nyelvhez nem hasonló? Három külföldi véleményét hallgattam meg ezzel kapcsolatban.

Kenneth Ryan Quiter a Pápai Petőfi Sándor Gimnázium anyanyelvi lektora 2016 szeptembere óta. Amerikából jött, és ugyan állítása szerint mindig is Európában akart élni, a költözésre hirtelen jött a lehetőség. „A nővérem katona, és a pápai NATO-állomásra küldték szolgálatra. Félt, én pedig nem akartam egyedül hagyni őt. Akkor az életemnek egy olyan pontján voltam, hogy nem tudtam, mit akarok kezdeni a jövőmmel, mert utáltam az akkori munkám.” Kenny elkezdett a környéken munkát keresni, és a petőfis kéttannyelvűs diákok legnagyobb örömére, talált is. Ráadásul mivel nyelvészetet tanult, ez viszonylag közel állt a tanulmányaihoz is. Win-win helyzet, ahogy az angol mondaná.

Julia Salamero Sesé 2017 szeptembere óta dolgozik Magyarországon, ő a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem spanyol anyanyelvi lektora. Hispanisztika alapdiplomája van, de itt nem állt meg. „Két mesterdiplomát szereztem, az egyik tanári, a másik kutatói, ami elég volt ahhoz, hogy itt is alkalmazzanak”. Még otthon, Spanyolországban az egyetemén talált egy hirdetést a BME lektori posztjára, és az egyik itteni tanárnő segített neki megpályázni az állást.

(Kép: Krajsek Adrienn)

Erik Pérez López 2018 novemberében érkezett Budapestre. „Puszta szerencse volt. Hívtak és jöttem.” Eredetileg fél évre szólt a szerződése abba a villamosgyárba, ahol jelenleg is gépészmérnökként dolgozik, de kérésére meghosszabbították azt, így jelenleg is a fővárosban él.

„Semmi baj, semmi baj”

Kennynek és Juliának nincs egyszerű dolga, hiszen olykor olyan diákoknak kell elmagyarázniuk valamit, akik nulla nyelvtudással rendelkeznek. Abban mindketten egyetértenek, hogy eleinte sokkal nehezebbnek bizonyult ez a feladat, most már azonban kidolgozott stratégiáik vannak erre. Viszont mivel munkájuk során saját anyanyelvükkel foglalkoznak, többet használják azt napi szinten. Na de mit tesznek akkor, ha segítségre van szükségük, de az illető mégsem érti őket? Kenny nevetve válaszolja, hogy „Mutogatni? Már nem nagyon szoktam. Viszont az emberek izgatottak lesznek, ha megtudják, hogy külföldi vagyok. Pápán az idősebb korosztály nem nagyon beszél angolul, és sokszor előfordul, hogy németül kezdenek el magyarázni, de hiába mondom nekik, hogy nem értem.”

Julia nem spanyolul szólítja meg az embereket az utcán, ha segítségre van szüksége, hanem megkérdezi őket, hogy „Beszélsz angolul?”, amire általában azt a választ kapja, hogy csak kicsit (ezt is magyarul mondja nekem, és közben két ujját résnyire nyitja). De állítása szerint az a kicsi neki bőven elég. Ha valakivel mégsem értik egymást, akkor legyintve annyit mond magyarul: „Semmi baj, semmi baj”. Erik nem tudott nekem példát mondani, mert a hétköznapokon nemigen keveredik olyan helyre vagy helyzetbe, ahol ne boldogulna el magyar nélkül, és a munkahelyén is csak angolul beszél.

Kenny (Forrás: Kenneth Ryan Quiter)

Hármuk közül egyedül Kenny tartja kifejezetten fontosnak, hogy megtanuljon magyarul. „Sok olyan külföldit ismerek, akik már évek óta itt élnek, de azt sem tudják, hogy mondják magyarul, hogy köszönöm. Nekem azért is van rá szükségem, hogy megtanuljak magyarul, mert állampolgárságot szeretnék. De ha nem szeretnék, akkor sem tudnám elképzelni egy napomat sem anélkül, hogy ne beszélném a nyelvet. Nehéz, egyszerűen nehéz idegen nyelvűnek lenni Pápán.” Akkor határozta el, hogy megtanul magyarul, amikor elkezdett tanítani. „Nem tudtam úgy kapcsolatot létesíteni a diákjaimmal, ahogy szerettem volna. Először csak szavak voltak, aztán vettem egy szótárt, később meg jött a nyelvtan. Most pedig ott tartok, hogy nagyon rosszul beszélek magyarul.” Kenny természetesen túloz, nagyon jól beszél magyarul. A nyelvi különbségekkel kapcsolatban azt a példát hozta fel, hogy hiába kérdezte meg tanár kollégáit, mi a különbség kérdezni valakitől és kérdezni valakit között (igen, magyarul), ők sem tudták a választ. Csak megrántották a vállukat, és azt felelték, ez így van és kész. „Ez az, amit próbálok elkerülni lektorként. Igyekszem mindig választ találni.”

Nyelvvizsga, magyarból

Az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Osztályának (NYAK) adatai alapján 2018-ban és 2019-ben is több mint kétszázan próbálkoztak magyar nyelvvizsgát tenni (bár ez kevesebb, mint fél százaléka az összes nyelvvizsgázónak), mindkét évben 70%-nál magasabb eredményességgel. Ezzel szemben a NYAK által kiemelt három gyakoribb nyelv (angol, német, francia) sikerrátája 59 és 68% között mozog.

Magyar nyelvvizsgát itthon az ELTE Origó Nyelvi Centrumnál és a Pécsi Tudományegyetem Idegen Nyelvi Központjánál tehet.

Forrás: https://nyak.oh.gov.hu/default.asp

Mielőtt továbbmegyünk, kanyarodjunk vissza egy kicsit a spanyol ajkú beszélgetőpartnereimhez. Az már az elején is kiderült, hogy Julia és Erik nem együtt érkeztek Magyarországra, de ha nem jönnek ide, talán soha nem is találkoztak volna egymással. Ugyan Spanyolországnak nem két ellentétes csücskéből származnak, mindennapjaikat mégis egymástól távol élték. Mennyi esély lett volna rá, hogy többmillió spanyol közül pont egymást szúrják ki? Budapesten legalább nincsenek többmillióan. Julia így mesél a közösségükről és a találkozásról: „Az itteni spanyolok összetartanak. Sokszor összejárunk, és van egy zenekarunk is, amiben a barátnőim is játszanak és Erik is. Így ismertem meg őt, nagyjából másfél évvel ezelőtt”. Arról azonban külön döntöttek, hogy az eredetileg megbeszélteknél tovább maradnak. Azért döntöttek így, mert találkoztak egymással, vagy esetleg mert tetszik nekik itt az élet? „Mindkettő” – hangzik Julia válasza, Erik pedig mosolyogva helyesel mellette.

¡Comida! és a Walmart

Természetesen, ha az ember külföldre költözik, egy idő után a családján és a barátain kívül egyéb dolgok is hiányozni fognak neki. Kíváncsi voltam, Julia és Erik mit hiányol a legjobban, mire egyszerre vágták rá, hogy a kaját (spanyolul: comida). Miután mindannyian jót mulattunk ezen, Erik hozzátette, hogy neki a spanyol zene is nagyon hiányzik, amit a bárokban játszanak, Juliának pedig a spanyol könyvek és olykor-olykor a spanyol nyelvű újságok és tévéadások. A magyar konyha lelkes rajongójaként, hogy megnyugtassam a lelkem, muszáj volt megkérdeznem, van-e azért valami specialitásunk, amit ők is szeretnek, mire Julia felsorolt egypárat, és a lángosról ódákat zengett. (Megnyugodott a lelkem.)

És hogy mi hiányozhat a legjobban Amerikából? Naná, hogy a kaja! De Kenny nemrég költözött új lakásba, és azt mondja, otthon vannak olyan áruházak, ahova bemegy az ember és mindent, de tényleg mindent megvehet egy helyen. Itt pedig volt, hogy egészen Győrig el kellett utaznia egy-két dologért, mert még online sem tudta megrendelni. „A Walmart csodálatos dolog. Össze sem lehet hasonlítani a Tescóval”.

„Ha nem tudod a szabályokat, játszani sem tudsz”

 Mielőtt elbúcsúznék riportalanyaimtól, gyorsan megkérdezem őket, tudnának-e tanácsot adni a hatékony nyelvtanulásra. „Fontos, hogy örömmel csináld. Jó, ha van kivel beszélgetni, érdemes anyanyelvi barátokat gyűjteni, vagy spanyol nyelvterületre utazni és ott gyakorolni. És persze szorgalmasan kell tanulni” – mondja Julia, akinek teljesen igaza van. És az ő óráin tényleg örömmel tanul az ember.

Kenny elgondolkodtató hasonlattal áll elő:

„Én úgy tekintek a nyelvekre, mintha egy társasjáték lenne. Amíg nem érted a szabályokat, nem tudsz játszani.

Nektek, magyaroknak viszont rengeteg szabályotok van”. Valóban, és a magyar C2-es táblán sem sok magyar érne célba, ha kihúzná a Magyarázd el, mi a különbség kérdezni valakitől és kérdezni valakit között! kártyát. Kenny még hozzáteszi, szerinte érdemes igazi motivációt keresni, mert az átlagember, hacsak nincs szükséghelyzetben, nem elég szorgalmas ahhoz, hogy tisztességesen megtanuljon egy nyelvet. Ezenkívül ő is az utazást javasolja.

Kenny tehát úgy tervezi, hogy letelepedik Magyarországon. Lehet, hogy új kihívásokat is keres és nem marad örökké Pápán, de a közelben biztosan, hiszen a legtöbb barátja ott van. Julia 2021 augusztusáig még garantáltan erősíti a Műegyetem Idegen Nyelvi Központjának tanári gárdáját, Erik pedig 2020 novemberéig marad biztosan. Ők egyébként nem zárkóznak el annak lehetőségétől, hogy egy másik országban is szerencsét próbáljanak, de Spanyolországba is szívesen visszatérnének. Vagány, fiatal és kalandvágyó felnőttek, akik nem féltek belevágni valami újba és ismeretlenbe, amit olyannyira megszerettek, hogy végül évekkel hosszabbították meg tartózkodásukat. Tőlük biztosan érdemes tanulni – akár nyelvet, akár életvitelt.

Akit pedig érdekel, milyen feladatok szerepelnek egy magyar nyelvvizsgában, de lusta utánanézni, annak íme egy-egy példa az ELTE Origó Nyelvi Centrumtól B2-es szinten:

és C1-es szinten:

Forrás: https://www.onyc.hu/mintafeladatok

A bejegyzés szerzője Csizmadia Kinga, a BME KomMédia alapszakos hallgatója. 

konzerv.png

A bejegyzés trackback címe:

https://konzervtelefon.blog.hu/api/trackback/id/tr6416247054

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

GTI100 2020.10.25. 08:22:45

Van különbség abban hogy kérdezni valakit vagy kérdezni valakitől? Szerintem nincs mindkettő ugyanazt jelenti. De lehet hogy jönnek majd a szakértők és elmondják, hogy van. És meg is magyarázzák hogy mi.

csker 2020.10.25. 08:54:19

Érdekes, itt élnek évek óta, de nem akartak/nem akarnak alapszinten sem megtanulni magyarul. Mégis elvannak.

vuvuvu2 2020.10.25. 08:56:25

Nagyon egyszerű: kérdezni valakitől VALAMIT szoktunk vagy (meg)kérdezni valakit (valamiről). Az első esetben - ha valaki nem pongyola nyelvhasználó - akkor a tárgy is része az igei szerkezetnek. A másik esetben az igei szerkezet önmagában is használható (és ha önmagában használod, akkor sem tűnik pongyola nyelvhasználatnak).

Örömhernyó 2020.10.25. 09:44:45

Az azért vicces, hogy a pápai NATO-támaszpontra küldött nővére félt és a srác ezért ment Magyarországra. Katona és félt... Ha Afganisztánba küldik a csajt, akkor is ment volna utána? Vagy az nem olyan jó buli?
A pápai amerikai katonákról azért nem éppen szép emlékeik vannak a helyieknek, konkrétan a helyieket lenéző, ugráltató, hőzöngő parasztokként írták le őket, amikor arra jártam.

Magyar nyelvvizsga tekintetében ahogy látom az Origó (Rigó utcai) még semmirekellőbb, mint idegennyelveken. A B2 szintű kérdéseknél simán két helyes megoldást is tudok választani mindhárom kérdésnél. És nekem ne magyarázzon senki, hogy nyelvtanilag melyik az az egy, amelyik helyes, anyanyelvi szinten beszélem a magyart!

¿Qué tapas hay? 2020.10.25. 11:25:41

Azon gondolkodtam, hogy hol lehet villamosgyár Budapesten.

A magyar C2-ről: kifejezetten becsapós kérdés, de ha azt kérdezném, hogy mi a különbség a "Megkérdezek valakit." és a "Megkérdezem valakitől." között, akkor erre azért az érettségizett populáció legalább 20%-a tudna válaszolni.

@Örömhernyó: Az anyanyelvi beszélők általában jó eséllyel megbuknak a Rigó utcai nyelvvizsgán saját anyanyelvükből, mert a hétköznapi nyelvhasználatban a pongyola, nyelvtanilag, esetenként szemantikailag helytelen mondatot is megérti a beszélgetőpartner (egy kis nyelvi intuícióval), de a vizsgáztatók nem erre kíváncsiak.
Amúgy igazán gyökér vizsgakérdés a magyar nyelvvizsgán az lehetne, hogy ugyanazt a mondatot különböző szórendekkel leírva, magyarázza meg a vizsgázó, hogy mi a különbség a mondatok jelentése között.

Örömhernyó 2020.10.25. 12:37:36

@vuvuvu2: Ez kb. a fingreszelés szintje már. Pont emiatt utálják meg a magyar nyelvtant az iskolások. Én tudok helyesen írni, de a mondatelemzést sose értettem.
Közben egy jogi szöveget, határozatot nem képesek értelmezni az emberek.
Gimnáziumi magyartanárom is eltartott kisujjal tudott fecsegni a német romantika szimbolikájáról. Meg megszégyenített egy osztálytársamat mert azt a szót merte használni, hogy szökdel. A tanár szerint ilyen szó nincs a magyar nyelvben, ez valami vidéki bugris kifejezés, csak szökell van, tessék azt használni. Agybaj. Aztán az illető tanuló azóta is köszöni jól van, jogászként elég szép karrierje van. Ja, a magyartanárok és a történelemtanárok jó része kényszerből kerül a pályára, mert jogász szakra nem vették fel őket. És a jogász szakra a felvételi ugyanezen tárgyakból volt. Érthető a megkeseredettségük.

Szaktanár 2020.10.25. 12:40:06

@Örömhernyó: "Az azért vicces, hogy a pápai NATO-támaszpontra küldött nővére félt és a srác ezért ment Magyarországra. Katona és félt... "

még jó h megnéztem a kommenteket, mert különben szóról szóra leírtam volna én is ezt.

Örömhernyó 2020.10.25. 12:41:25

@¿Qué tapas hay?: Na igen, a magyar nyelvben elég szabad a szórend és senki se ezen vergődik, nem ezt tartja helytelennek.
Egy bunkó magyar ember inkább onnan ismerszik meg, hogy keveri a -ba, -be és -ban, -ben ragokat. Olyat mond, hogy "Gyere el nálunk!". Vagy hasonlók. Amire itt a cerkájukat hegyezik a rigóutcaiak, az fingreszelés.

plokmi 2020.10.25. 13:30:59

A "Nagykönyv" szerint tudni a magyar nyelvet és kommunikációra használni kb. olyan mint betéve tudni a KRESZ-t és napi szinten közlekedni. A közlekedésben az a lényeg, ne okozz balesetet. A nyelvhasználattal kommunikálunk egymással, de nem elemzi ki minden mondatunkat egy nyelvtanár.
Ismerni kell egy nyelv szavait, de a nyelvtan pontos ismerete már nem kell a kommunikációhoz.
Tájszólás, szleng, jövevényszavak, generációs szó-, kifejezés alkotások.
Bármelyik tizenéves tudna percekig úgy beszélni hogy egy idősebb, 50-60 éves ember semmit nem értene belőle.

Studiosus 2020.10.25. 14:35:18

jöttek. láttak, nagyon hülyék.

Studiosus 2020.10.25. 14:41:33

kérdez [ë] ige -tem, -ett, -zen [e, ë, ë]
1. tárgyas Vmit kérdez vkitől: kérdéssel (1) vkitől meg akar tudni vmit. A nevemet kérdezte. Mindenfélét kérdeztek tőlem. Kérdezték (tőle), hogy mit csinál. Ne is kérdezd: <válaszul vmely kellemetlen élményt felidéző kérdésre>.  Ne kérdezd barátném! mint töltöm időmet. (Berzsenyi Dániel) A deák nem kérdezett tőlük semmit a világon, mintha semmit sem kívánna felőlük megtudni. (Móricz Zsigmond) || a. (tárgy nélkül) Kérdést (1) tesz fel vkinek. Kérdezz! Felelek! Aki nem kérdez, nem kap választ. Most én kérdezek. Ritkán kérdez, de akkor nehéz megadni neki a választ.  Vált vele négy-öt szót, nagy-sebesen kérdez. (Arany János) Szívem, a nagy és bánatos gyerek Zokogva kérdez és nem felelek. (Juhász Gyula) || b. tárgyas (iskolai) Kérdéssel v. kérdésekkel tudakol vmit, hogy a kérdezettnek egy bizonyos tárgyra vonatkozó ismereteit kipuhatolja. Kérdezi a leckét. || c. Kérdez vmit v. vmilyet: olyan kérdést tesz fel, amelyet a kérdezett vminek v. vmilyennek minősít. Butákat, butaságokat, okos dolgokat kérdez. Kérdezz vmi okosabbat!
2. Vkit kérdez (vmi felől): kérdéssel v. kérdésekkel fordul vkihez. Kérdezi a tanút, a vádlottat. Nem téged kérdeztelek.  Megrettentem, ha valaki kérdezett. (Móricz Zsigmond) || a. tárgyas (tárgy nélkül is) (iskolai) Feleltet vkit vmely tantárgyból. Történelemből kérdezi a tanulókat. Ki kérdez a vizsgán? || b. tárgyas és tárgyatlan (tájszó, régies) Kérdez vkit v. vki után: kérdezősködik, tudakozódik vkiről, vki felől.  Három éve múlik, hogy utána kérdez. (Arany János) Erigy csak fel: Dobó már kérdezett. (Gárdonyi Géza)
Igekötős igék: belekérdez; elkérdez; felkérdez; kikérdez; megkérdez; rákérdez; utánakérdez; visszakérdez.
kérdezett; kérdezhető; kérdező; kérdeztet.

szívesen. talán nem embereket kellene kérdezni, hanem a nyelvtant tanulni.

¿Qué tapas hay? 2020.10.25. 17:02:18

@plokmi: Ez féligazság. Ha valaki betéve megtanulja a kreszkönyvet, attól még nem tud sem vezetni, sem közlekedni. A szabályokat alkalmazni kell tudni, készségszinten, ösztönszerűen, adott esetben a másodperc törtrésze alatt; mindemellett a járművet is kezelni kell tudni, hasonló szinten. A "nem okozok balesetet" szint a nyelvi analógiával az A1-A2 szint (kérek egy sört - merre van a férfivécé?), amikor a beszélő a befogadó környezet jóindulatára, intuíciójára van utalva, hogy PONTOSAN azt értsék, amit ő mondani AKAR. Ez édeskevés akkor, ha a környezetnek nem áll érdekében kitalálni, hogy mit makog összevissza a szerencsétlen (állásinterjú, üzleti, vagy bírósági tárgyalás).

raoul 2020.10.25. 19:36:54

Menj fiam kérdezd meg valakitől merre van a Dobó utca !
Menj fiam kérdezz meg valakit merre van a Dobó utca !

???

¿Qué tapas hay? 2020.10.25. 19:57:01

@raoul: Ezek így nyelvtanilag hiányos mondatok, bár teljesen érthetők. (megjegyzem, azért vesszők kellenének mindkettőbe)
Menj fiam, kérdezd meg valakitől azt, hogy merre van a Dobó utca!
Menj fiam, kérdezz meg valakit arról, hogy merre van a Dobó utca!
Más a két mondat tárgya, a mondatok szerkezetileg különböznek. Jelentés szempontjából körülbelül ugyanaz a kettő, apró hangsúlykülönbség, hogy az első esetben az elsődleges hangsúly azon van, hogy MIT kérdezzen a gyerek (lényeg hogy merre van a Dobó utca), a másodikban pedig azon, hogy MEGKÉRDEZZE (lényeg az, hogy a gyerek megcsinálja amit mondtak neki, az információ az utca helyéről másodlagos).
Amúgy ez tényleg anyanyelvi szintű feladat.
süti beállítások módosítása