A BME Kommunikáció és médiatudomány szak blogja

#Konzervtelefon


Hollywood szerint ez az egyik legizgalmasabb hivatás - újságírók a mozivásznon

2018. február 16. - Szabó Zsani

Valószínűleg a két kezünkön sem tudjuk megszámolni, hogy hány olyan filmet és sorozatot láttunk már, amiben a főszereplő a médiában dolgozott. Bár az újságírók, szerkesztők mindennapjait olykor túlmisztifikáltan mutatják be ezek az alkotások, de sok igazság is van bennük. Az alkotók számára remek kiindulópont ez a szegmens, hiszen változatos karaktereket építhetnek fel, akik sokféle irányba vihetik a cselekményt. Összegyűjtöttük, hogy mit érdemes tudni az "újságírós filmekről". 

Az "újságíró film" nem önálló műfaj, mint a Western vagy a musical, és egyelőre nem rendelkezik olyan erős hagyományokkal, mint az orvosok vagy a rendőrök munkáját bemutató mozgóképes alkotások, de ettől függetlenül a zsurnaliszták rendszeresen feltűnnek a mozivásznon, sőt, a TV képernyőn is. Rajtuk kívül a többi "sajtómunkás" is a filmek jól körülírható, ikonikus karakterévé vált, ábrázolásuk pedig reflektált a médiában bekövetkező változásokra is: az internet elterjedése után megjelentek az online média őrült hírversenyében dolgozó karakterek is. 

A médiában dolgozó embereket bemutató filmeket érdemes két csoportra osztani:

  • vannak azok, melyek konkrétan magát az újságírói szakmát próbálják reprezentálni a nézőknek: azt, hogy hogyan dolgoznak ezek a szakemberek élesben egy-egy anyagon, vagy ügyön - ilyen például Az elnök emberei
  • illetve vannak azok, ahol az újságíró csupán karakterként van jelen, és a film középpontjában nem az ő szakmája áll - ebben a típusba tartozik a Bridget  Jones naplója

Milyenek a filmbeli újságírók?

A legtöbb emberben már gyerekkorában tudatosul az egyes szakmákhoz köthető attribútumok sora. A tűzoltó bátor és hősies, a művész kreatív és jó a kézügyességgel rendelkezik, az orvos gyógyít és szereti az embereket, és így tovább. De milyen  tulajdonságokat kapcsolatnak az újságíróhoz, szinte kapásból? Hogy mérhetetlenül kíváncsi, és addig bombázza alanyát a jól irányzott kérdéseivel, amíg ki nem deríti amit akar. Szinte látjuk magunk előtt, ahogy  jegyzetfüzettel, tollal és diktafonnal a kezében zaklatja az embereket. Ebben pedig van némi igazság, és erre az elképzelésre a filmkészítők is igyekeznek ráerősíteni. 

50s-journalist.png

Így lehet az, hogy az újságíró alapképét a mozi egy olyan hőssé alakította, aki harcol az igazságért, aki minden követ megmozgat, hogy a tényeket nyilvánosságra hozzák. Bármeddig képes elmenni, amíg a végeredménnyel valamilyen közérdeket szolgál. Úgy tűnik, hogy hazudhat, csalhat, torzíthat, megvesztegethet, elárulhatja vagy megsértheti az etikai szabályokat, ha ezzel legyőzi a korrupciót, megold egy gyilkosságot, elkapja a tolvajt, vagy megment egy ártatlant. A filmek alaposan bemutatják a heroikus küzdelmet és a munka viszontagságait, de általában az újságíró győzelmével érnek véget. Ezek az alaptulajdonságok olyannyira megerősödtek, hogy nyugodtan beszélhetünk sztereotipikus újságíró ábrázolásokról. Sok esetben az újságíró egyéb tulajdonságait is a munkáján keresztül ismerhetik meg a nézők. 

Első körben nézzük meg alaposabban azokat a filmeket, melyekben a szakmán van a hangsúlyt. Az elnök emberein kívül ide sorolható a Rókavadászat, és a 2016-ben Oscar-díjat nyert Spotlight is: mindhárom alkotás az oknyomozó újságírás sajátosságait próbálja bemutatni egy társadalmilag fontos ügy kapcsán. 

Az újságíró a világ ellen

Az ilyen típusú alkotások többsége általában valamilyen őrületes botrány, titok, kérdés köré összpontosul, melyet egy összeszokott, vagy összekényszerített team próbál megoldani, dacolva a kormányzattal,  pénz emberekkel az igazságszolgáltatás képviselőivel és a bűnözőkkel (a felsorolt kategóriák között persze gyakran vannak átfedések). A szereplők általában szakértelmükre és intuícióikra hagyatkozva próbálják felgöngyölíteni az ügyeket, és olykor a hivatalos álláspont ellenkezőjét is képesek kideríteni, így más mederbe terelik az eseményeket.  Ezek a filmek megmutatják, hogy mire képes egy oknyomozó újságíró, ha hagyják végezni a munkáját.

spotlight-movie.jpg

Az oknyomozásról azonban nem egyszerű hiteles filmet forgatni, azért, mert gyakran nem történik közben igazán látványos dolog. Amikor valaki egy probléma  kapcsán nyomozni kezd, akkor leginkább telefonál, archív anyagokat néz át töviről hegyire, informátorokkal beszélget, egyik embertől jut el a másikig, halad az ügy felgöngyölítésében. Miután a kellő forrásanyag, jegyzet és adathalmaz összegyűlt, akkor összefésüli mindazt, amit kiderített, és érthető, olvasható keretbe helyezi. Ezt követően a cikk a rovatvezető kezei közé kerül, majd  még több munkatárson halad át, míg eljut a megjelenésig. És még ezután sem biztos, hogy lesz akkora hatása, mint ahogy azt a befektetett munkamennyiség alapján várni lehetne. Egy oknyomozó cikk megírása rengeteg időt vehet igénybe, ezt a folyamatot nézőbarát formában vászonra vinni  kemény munka, talán ezért is születik viszonylag kevés olyan film, mely erre fókuszál, és kellőképpen visszaadja a valóságot. 

journalist.jpg

Újságírónak lenni: munka és jellemvonás?

Többféle műfaj esetében igaz az, hogy a filmesek előszeretettel választják az újságírást főszereplőjük munkájának. Ez egyes karakterek esetében szinte elhanyagolható kérdés, míg másoknál kulcsfontosságú tényező a jellemábrázolás szempontjából. Számos olyan ikonikus szereppel találkozhatunk, Carrie Bradshaw-tól kezdve Clark Kentig (Superman) akiknek a karakteréhez szorosan kapcsolódott újságírói mivolta.

superman.jpg

A romantikus vígjátékok alkotói előszeretettel választják a női karakterek hivatásául az újságírást, az ő reprezentációjukra érdemes külön figyelmet fordítani. 

A szexizmus a fiktív újságíró berkekben

Ha megpróbálunk kicsit mélyebbre sétálni a női újságíró karakterek ingoványos mocsarában, rájöhetünk arra, hogy filmes ábrázolásuk gyakran rendkívül felszínes, sztereotípiákon alapszik, és burjánzik bennük a szexizmus. A csinos, bár nem túl okos, ám annál ambiciózusabb nőkről van szó, akik szeretik karrierjüket, sőt szeretnének haladni a ranglétrán is. Megfigyelhetjük, hogy ezekből a sztorikból nem hiányozhat a szerelmi szál, ami vagy a felettesükkel szövődik (Bridget Jones naplója, Egy boltkóros naplója) vagy az interjú alanyba szeretnek bele (Christmas Prince) – ezzel többnyire egy feloldhatatlan konfliktust okozva az egész filmben, melynek kimenetele a karrier feláldozása is lehet a szerelem oltárán.

boltkoros.jpg

Míg a korábban ismertetett oknyomozó filmek célja egy viszonylag valós, hiteles kép kialakítása a nézőben, addig a női újságírókat felvonultató mozifilmek nem mindig mozognak a realitás talaján. Továbbá rávilágítanak arra, hogy mennyire más a két nem ábrázolása egy szakmán belül:

  • az egyik oldalon állnak a keményen dolgozó, csalhatatlan, nagy szakértelemmel bíró oknyomozó férfi
  • a másikon a felszínes, divatra, pasikra és bulikra korlátozódó női karakterek 

Mintha a mágnes két pólusáról beszélnénk. Gondoljunk csak bele, hány olyan filmet láttunk, ahol a férfi újságíró elcsábítja alanyát a megfelelő információk reményében? Nem igen találkozunk ilyenekkel, viszont a női karakterek eszköztárában alapvető elemként szerepel a szexualitás felhasználása a cél érdekében. Aztán persze ebből születnek a bonyodalmak, szerelmek, nagy döntések, és humoros kis jelenetek, de a felszín alatt ezek komoly problémákat hordoznak.

Azonban a nézőkben, akik csak képernyőről ismerik a média világát negatív kép alakulhat ki, ami az szakma megvetéséhez vezethet. Holott, a női újságírók a valóságban ugyanúgy betartják az etikai kódex szabályait, ahogy férfi társaik, ugyanolyan keményen és hatékonyan dolgoznak, mint ők, és nem csak divatlapoknál, vagy pletykamagazinoknál képesek elhelyezkedni. Egyelőre azonban a hollywoodi ábrázolások nem sokat tesznek azért, hogy kimozdítsák a női karakterábrázolást egy hitelesebb és realisztikusabb irányba, bár a 2016-os Spotlight, Rachel McAdams által alakított karaktere azért egy elég jó irányvonalnak tűnik. 

Ha érdekelnek az újságírós, médiás filmek, ezeket ne hagyd ki: 

  • A hazugsággyáros
  • A nagy karnevál
  • A nagy sztori
  • Aranypolgár
  • Az elnök emberei
  • Az édes élet
  • Az ördög Pradat visel
  • Hálózat
  • Spotlight
  • Éjjeli féreg
  • Félelem és reszketés Las Vegasban
  • Kína szindróma
  • Lapzárta
  • Zodiákus

A Pentagon titkait ne hagyd ki, ha valami újabbra vágysz!

Még több film itt, itt és itt

 kep_1.png

 Képek: innen, innen innen, innen, Pinterest

 

 

 

11 történet, mely a filmvásznon és a színpadon is bizonyított

Vannak, akik szerint az „itt és most” színházi élmény nagyobb élvezeti értékkel bír, mint egy adag pattogatott kukoricával végigizgult film. Mások pedig épp a rohamosan fejlődő mozis technológiát részesítik előnyben: a mozgó ülések és egyéb környezeti hatások ráadásul a hagyományos, audiovizuális filmszínházi élményt többszörösen felülmúlva teszik a történet részévé a nézőket. Vannak történetek, melyek mindkét befogadó típushoz óriási sikerrel jutnak el: ezekből válogattunk. 

A listánk egyben programajánló is a hosszú, téli estékre - de mielőtt belekezdenénk, íme néhány érdekesség a színház és a film történetének összefonódásairól.

A 19. századi színházi műfajok, mint például a melodráma és a vaudeville hatással voltak a film kialakulására.

A vaudeville egy zenés színpadi műfaj, az angol music hall amerikai változata, mely táncból és énekből, pantomimból, dialógusokból, akrobatikából, humorból, állatidomárok és bűvészek számaiból állt. 

A filmesztéták egy része úgy gondolja, hogy a film a színházhoz áll a legközelebb, míg a másik tábor szerint az irodalom vagy a képzőművészet fontosabb szerepet játszottak a kialakulásában. Bárhogy is van, az biztos, hogy nem csupán a színház hatott a mozgóképek világára, hanem fordítva is: a filmek elterjedése után a két művészeti forma termékenyen és kölcsönösen befolyásolta egymást. Ez olyannyira igaz, hogy sok esetben már nem tudjuk egyértelműen visszakövetni, hogy mi hatott mire: legfeljebb egy-egy rendező, alkotó munkásságát elemezve lehet irányvonalakat megállapítani ezzel kapcsolatban. A színpad és a mozivászon kapcsolatát ezen kívül mi sem bizonyítja jobban, minthogy számos rendező, író, színész és színésznő mindkét területen sikerrel van jelen. 

Ha a két műfaj közötti különbségek kerülnek szóba, akkor az összehasonlítás kiindulópontja gyakran az, hogy míg a film rögzített, addig a színházban élő kapcsolat van a színészek és a közönség között, és itt a véletlen is közbeszólhat. Mindez persze egy egészen más befogadói élményt eredményez. 

A kérdést, miszerint a színház, vagy a film alkalmasabb-e egy-egy történet átadására, semmiképp nem szeretnénk most megválaszolni, helyette jöjjön az összeállítás azokról a művekről, melyek a deszkán és a vásznon is megállják a helyüket. 

1. A szív hídjai

A véletlen találkozásból kialakuló megrendítő szerelem története, mely Robert James Waller: Madison megye hídjai (1992) című nagy sikerű regényéből született, az egész világot meghódította. A filmvásznon Meryl Streep és Clint Eastwood, a Belvárosi Színházban Udvaros Dorottya és László Zsolt személyesítik meg Francesca Johnsont, az Olaszországból Amerikába költöző, terveit családjáért feladó nőt, és Robert Kincaidet, a National Geographic számára a környék fedett hídjait fotózó férfit. Négy együtt töltött nap, egy szenvedélyes szerelem és egy felkavaró történet, melyet akár olvasunk, akár nézünk, mindig örök klasszikus marad. 

szi_vhi_djai.JPG

2. Üvegfigurák

A világhírű amerikai drámaíró, Tennessee Williams négyszereplős művét memory playként (emlék-játékként) definiálja. Az Üvegfigurákkal aratta első nagy színházi sikerét, mellyel az 1945-ös bemutató után elnyerte a New York-i Színikritikusok Körének díját (New York Drama Critics Circle Award). A darab alapján született adaptációkban a főszereplő Amandát olyan híres színésznők alakították, mint Katharine Hepburn, Jane Wyman, Jessica Lange és Sally Field. A Radnóti Színházban Valló Péter rendezésében láthatjuk az előadást, mely az álmokkal, vágyakkal, gyöngeséggel terhes emberek vívódását mutatja be a céltudatosan törekvők elérhetetlen társadalmával szemben. A sivár valóság elől álomvilágába menekülő, zárkózott Laura egyetlen mentsvárának üvegfigura-gyűjteményét tekinti. Anyja és bátyja, Tom élete is illúziókkal teli, melyet felkavar Laura egykori szerelme, Jim látogatása.

u_vegfigura_k.JPG

3. Naptárlányok

Tim Firth igaz történeten alapuló darabjából készült filmet 2003-ban mutatták be Felül semmi (Calendar Girls) címmel, Helen Mirren és Julie Walters főszereplésével. Hazánkban a Pesti Magyar Színház tűzte műsorára a prózai változatot, melyben olyan kiváló színésznők játszanak többek közt, mint Igó Éva és Hegyi Barbara. A történet szerint az angliai kisvárosban, Rylstone​-ban élő nők gyűjtést rendeznek azért, hogy a helyi kórház onkológiai osztályára a várakozóknak kanapét vehessenek. Ehhez pénz kell, ezért az éves nőegyleti naptárban most ők pózolnak, méghozzá meztelenül. A történet fő üzenete nagyon is aktuális: megmutatja, micsoda erőt tudnak képviselni a nők, ha összefognak (ld. Time’s Up mozgalom).

napta_rla_nyok.JPG

4. Életrevalók

A 2011-ben bemutatott francia sikerfilm, az ejtőernyős balesete után tolószékbe kényszerült gazdag arisztokrata, Philippe és az otthoni ápolójának fogadott, börtönviselt Driss megható barátságának története szintén valós eseményeken alapul. Egymás elfogadásának tanulságos meséje ez, melynek színpadi adaptációját a magyar közönség a Játékszínben láthatja először, Horgas Ádám rendezésében.

e_letrevalo_k.JPG

5. Dorian Gray

Oscar Wilde, a XIX. századi angol irodalom híres-hírhedett szerzőjének kultikus regényéből (1890) készült angol filmdrámát 2009-ben mutatták be. A misztikus történet a gazdag, kicsapongó életet élő fiatalemberről, aki még a lelkét is eladná az örök fiatalságért, valóban színpad után kiált. Várkonyi Mátyás, Ács János és Gunar Braunke 1990-ben készített megrendítő musicalje Németország és Anglia után a Budapesti Operettszínház Kálmán Imre Teátrumában, Réthly Attila rendezésében kerül színpadra.

doriangray.JPG

6. Nők az idegösszeomlás szélén

A nyolcvanas években robbanásszerűen tört be a filmes szakmába Pedro Almodóvar. A női nemet dicsőítő, 25 díjjal jutalmazott Asszonyok a teljes idegösszeomlás szélén (1988) című alkotása szinte azonnal a kultfilmek sorába emelkedett. Pepa, a szinkron színésznő, akit szeretője, Ivan nemrégiben elhagyott, Candela, kinek barátjáról kiderült, hogy terrorista, Ivan volt felesége, a neurotikus Lucia, valamint fiúk, Carlos és annak menyasszonya Madridban, 1987-ben kaotikus forgatag közepette keresztezik egymás életét. A fordulatos történet temperamentumos, latinos zenével fűszerezett színpadi adaptációját, mely egyedülálló humorral mutatja be a nők örömeit és keserűségeit, a Budapesti Operettszínház művészei előadásában láthatjuk az Átrium Film-Színházban.

no_k.JPG

7. Háború és béke

Lev Tolsztoj világhírű regényét (1869) King Vidor filmesítette meg Audrey Hepburn, Henry Fonda, Anita Ekberg és Mel Ferrer főszereplésével, mely 1969-ben a legjobb idegennyelvű filmnek járó Golden Globe-díjban részesült. A vígszínházi változatot Helen Edmundson adaptációja alapján Alekszandr Bargman állította színpadra. A regényt már a Tolsztoj-korabeli közönség is rajongással fogadta, melyben szenvedélyes szerelmek, tragédiák, születések és halálok történetein keresztül nyer a befogadó betekintést kelet és nyugat, Európa és Oroszország máig változó kapcsolatába.

ha_boru_e_sbe_ke.JPG

8. Nem félünk a farkastól

Edward Albee Who's Afraid of Virginia Woolf? című, a huszadik század egyik legszebb, legmaradandóbb drámájából (1962) készült 1966-os amerikai film négy Oscar-díjat is nyert, köztük a legjobb női alakításért az egyik főszereplő, Elizabeth Taylor vihette haza az aranyszobrot. A kibontakozó történet szellemes tréfákból tragikomikus élveboncolássá fajuló jelenetei éppúgy szólnak a „házasság börtönéről”, mint két ember összetartozásáról. A Centrál Színházban Básti Juli, Rudolf Péter, Ágoston Katalin és Schmied Zoltán viszik színre az Albee által oly szórakoztatóan ábrázolt, kegyetlen emberi játszmákat.

farkas.JPG

9. Frida

„Merj élni, meghalni bárki tud!” – mondta Frida Kahlo, a 2002-es amerikai-kanadai életrajzi filmben Salma Hayek által alakított világhírű mexikói festőművésznő, aki tragikus élete ellenére beteljesítette sorsát. Szertelenség, kicsapongás, szörnyű tragédiák, egy életre szóló szerelem és meghökkentő festmények története ez, mely Hayden Herrera Frida Kahlo: The Paintings című regénye alapján született. A Duda Éva Társulat és a Budapesti Operettszínház összművészeti produkciója az Átrium Film-Színházban tekinthető meg Gubik Petrával és Gryllus Dorkával a címszerepben.

frida.JPG

10. Anna Karenina

Szintén egy klasszikus. Lev Tolsztoj regénye (1878) a női nem erejének, szépségének és kiszolgáltatottságának eposza, melynek címszereplője a világirodalom egyik legjelentősebb női főhőse. 2012-ben Keira Knightley alakította a filmvásznon a szellemes, gyönyörű nőt, aki a korabeli moszkvai szalonok szokásai szerint idősebb férfi feleségeként él, ám szenvedélyes szerelemre lobban egy daliás huszártiszt iránt. A botrányt kavaró kapcsolat hatására Anna élete tragédiába fordul, melyet a Madách Színházban bemutatott, azonos című musical dallamvilága a történet szépségét kiemelendő, még emelkedettebbé tesz.

annakarenina.JPG

Bónusz: Lost In London

Szinte napra pontosan egy évvel ezelőtt, a két Oscar-díjra és négy Golden Globe-ra is jelölt Woody Harrelson történelmi tettet hajtott végre: a világ első élő filmjét forgatta. Első hallásra talán arra gondolunk, ez semmiben sem különbözik a színházi előadások közvetítésétől, azonban itt másról van szó. Színészként és rendezőként is közreműködött a Lost In London című 100 perces angol vígjátékban, melyet egy kamerával, 14 különböző helyszínen egy harminc fős stábbal készített, és 550 amerikai moziban vetítettek élőben, 2017. január 19-én. 

Nos, színház vagy mozi? :)

kep.png

képek: innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen és innen

6 kevésbé ismert, ám annál inspirálóbb tudós

2017. november 17. - Born Réka

Valószínűleg kevesen tudják, hogy november tizenhetedike 1941 óta a diákság világnapja. Ez alkalomból  olyan lelkes diákokból lett tudósokat gyűjtöttünk össze, akik bárki számára inspirációt jelenthetnek: az általános iskola padjaiban ülőknek éppúgy, mint a doktori disszertációjukat íróknak. 

Az Albert Einstein, Stephen Hawking vagy Steve Jobs személyét övező kultusszal mindannyian találkoztunk már - de mi a helyzet a tudomány azon nagy alakjaival, akikről kevésbé, vagy egyáltalán nem hallunk? Egyes nevek szinte teljesen feledésbe merülnek a többségi társadalom számára, hiába alkottak nagy jelentőségű dolgokat. Most 6 olyan tudóst, kutatót és felfedezőt mutatunk be, akik tevékenységükkel jelentősen hozzájárultak a történelem nagy eseményeihez, a tudományos élet fejlődéséhez, vagy egyszerűen csak a világ jobb hellyé tételéhez - és a posztból az is kiderül, hogy milyen (pop)kulturális alkotásokkal kerülhetünk közelebb a munkásságukhoz.

 

shutterstock_292800188--tojpeg_1436282518366_x2.jpg

 

1. Hindu géniusz Cambridge-ben  

Srinivasa Ramanujan indiai matematikus anélkül vált a magasabb rendű (absztrakt) matematika úttörőjévé, hogy valaha tanult volna arról hivatalos formában. 13 éves korától már saját elméleteit állította fel, és egyedülálló matematikai kutatásokat dolgozott ki. Rendkívüli zsenialitását a cambridge-i egyetem egyik professzora, a később mentorává váló G. H. Hardy ismerte fel, és ő invitálta az indiai fiatalembert Angliába, ezzel kiemelve őt az ottani szegénységből. Ramanujan rövid élete alatt közel 4 ezer tételt alkotott önállóan, munkájával hozzájárult az analízis, a számelmélet, a végtelen sorozatok vizsgálatához, valamint számos addig megoldhatatlannak hitt matematikai probléma megoldásához. Eredeti és rendkívül szokatlan ötletei teljesen új területeket nyitottak meg, és számtalan további kutatást indítanak el a mai napig.

srinivasa-ramanujan.jpg

A Ramanujan életéről készült film, a The Man Who Knew Infinity, Robert Kanigel azonos című könyvét vette alapul és a két matematikus, mentor és tanítvány ellentmondásokkal teli viszonyára helyezi a hangsúlyt. 

Hardy megrögzött ateista volt, aki a logikában és értelemben hitt, míg a mélyen vallásos hindu Ramanujan a megérzéseire támaszkodott, és tudását a család istennőjének tulajdonította: együttműködésük mégis megváltoztatta a matematika világát.

2. Játék a matematikával

Ismét egy kiváló matematikus, ezúttal hazai pályáról: bár Péter Rózsa neve itthon sem tartozik az ismertebbek közé, a 20. század egyik legnagyobb, nemzetközileg is jegyzett magyar tudósa volt. Zsidó családba született 1905-ben, ezért élete során rengeteg akadályba ütközött - 1939-ben gettóba is zárták. A nehézségek ellenére megszerezte matematika-fizika szakos diplomáját, majd tanítani kezdett. A háború után megnyíltak előtte a lehetőségek: doktori címet szerzett, az ELTE professzora és az Magyar Tudományos Akadémia tagja lett.

Főképp rekurzióelmélettel foglalkozott, és tudományterületén ma is az ő verzióját használják bizonyos függvényekre. Mégsem erről, inkább oktatói tevékenységéről lett ismert. Elkötelezett célja volt játékos formában terjeszteni a matematikát, minél több emberhez közelebb hozva azt, különös gondot fordítva a humán beállítottságú emberekre. Játék a végtelennel című könyvével is épp ezt a célt akarta szolgálni - sikerült is neki. A ma is helytálló “ismertető” hatalmas sikert aratott, számos nyelvre lefordították. A szerzőről legutóbb a Huffington Post emlékezett meg a Rocket Girls oldal kezdeményezésén keresztül, amely rendszeresen mutat be olyan nőket, akik munkásságukkal hozzájárultak a világ megváltoztatásához.

3. Képregényes pszichológia

William Moulton Marston nevét is érdemes megjegyeznünk, az amerikai pszichológus ugyanis nem csak önsegítő könyvek írója, de a hazugságvizsgáló egy korai prototípusának feltalálója is volt - és nem mellesleg ő alkotta meg Wonder Woman alakját (aki idén nyáron kapta meg első egész estés mozifilmjét, amely jelenleg már 821 millió dolláros összbevétellel rendelkezik).

Az 1940-es években a DC Comics képregényeit a szupererővel felruházott férfi karakterek uralták. Marston egy újfajta szuperhős ötletével állt elő, aki nem az öklével vagy fegyverrel hódít, hanem szeretettel. Felesége erre állítólag csak annyit mondott: “Rendben, de akkor nőnek alkosd.” Marston tehát megalkotta Wonder Woman-t, az akkoriban még kevésbé elfogadott, felszabadult, erőteljes modern nő karakterét alapul véve, beleépítve felesége és élettársa személyes tulajdonságait.

dtei1o1ihbkate5rmjqu.png

Az általa írt történeteken keresztül rendre megjelent filozófiája, tanításai - nem véletlenül, hiszen saját elmondása szerint is hatalmas oktatási potenciál volt az egyre népszerűbbé váló képregényekben. Olyan komoly témákat dolgozott fel a csodanő kalandjain keresztül mint az igazság természete, a megbánás és vezeklés jelensége, a dominancia és behódolás érzelmi háttere, illetve mindezek szerepe a civilizációban.

A pszichológus nem mindennapi életéről, és Wonder Woman megalkotásáról szóló film idén ősszel debütált a tengerentúlon (Professor Marston and the Wonder Women).

4. A nő, aki mindenkinél jobban szerette a gorillákat

Jane Goddall-t, aki éveken át tanulmányozta a csimpánzok viselkedését nem kell bemutatni, míg Dian Fossey nevét már kevesebben ismerik - pedig a két etológus munkája sokban hasonlított egymáshoz. Fossey 18 éven keresztül vizsgálta a gorillákat a ruandai hegyekben. Tevékenységének köszönhetően ma már jóval inkább tisztában vagyunk ezeknek az állatoknak a fejlettségével és kommunikációjával, és nem utolsósorban sokat tett a már akkoriban veszélyeztetett fajnak számító hegyi gorillák megmentéséért.


dian-fossey-baby-gorillas-590-590x393.jpg

Elszánt küzdelme egyik lépéseként megírta a Gorillák a ködben című könyvét, amely hatalmas siker lett, az Universal rögtön le is csapott a jogokra, a Sigourney Weaver főszereplésével készült film bemutatóját azonban Fossey már nem élhette meg: 1985. karácsonyán brutálisan meggyilkolták - máig nem tudni pontosan, ki tette és mi okból.

Dian Fossey-t az általa alapított ruandai Karisoke Kutatóközpont területén, fogadott családja, azaz hőn szeretett gorillái mellett helyezték örök nyugalomra. Sírján ez áll: “No one loved gorillas more.”

5. Az energia szolgálatában

Az áram hasznosításához legtöbbünk Edison nevét kapcsolja, ám egy másik tudósnak is kiemelkedő szerepe volt abban, hogy a kiépülő elektromos hálózatoknak köszönhetően a világ városai kivilágosodtak. George Westinghouse amerikai üzletember és mérnök a hadsereg kiszolgálása után számos eszközt (több mint 360-at) szabadalmaztatott, főképp a vasút számára - ilyen volt például a róla elnevezett légfék. Élete során 60 vállalatot hozott lére - ezek közül egy volt az, mely később meghatározta az egész életét.

Az 1880-as években meglátta a lehetőséget a váltakozó áramban egy villamosenergia elosztó rendszer létrehozására, és minden vagyonát befektette ennek fejlesztésébe és értékesítésébe, megalapítva ezzel a Westinghouse Electric & Manufacturing Company-t. Cégével azonban nemcsak az elektromos ipar úttörőjévé, hanem nyíltan Edison üzleti versenytársává is vált. Hogy eldőljön kinek a rendszere fogja erővel felruházni a világot, a két zseniális feltaláló között végzetes versengés kezdődött, melynek drámai történetét szintén feldolgozták: a The Current War várhatóan 2018 februárjában kerül a magyar mozikba.

 

6. A BME-ről a Holdra

Végezetül jöjjön egy újabb magyar név, amit nem árt ismernünk, sőt. A 89 éves Pavlics Ferenc ugyanis nem kevesebbet adott a világnak, mint a hold felszínét kutató járművet, a holdjárót. A Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett gépészmérnöki diplomát, majd gyárak tervezésénél, azok termélési folyamatainak kialakításánál működött közre, mindeközben folyamatosan tanított a Műegyetemen. Az '56-os eseményeket követően azonban családjával együtt elhagyta Magyarországot, és az USA-ba települtek. Hamarosan Detroit-ban, a General Motors kutató részlegén kapott munkát, így elkezdődött kinti mérnöki pályafutása. Kezdetben a hadsereg számára fejlesztett nagy mozgékonyságú terepjáró járműveket, folytatva mellette tanulmányait a Michigani Egyetem posztgraduális képzésén.

holdjaro.jpg

John F. Kennedy 1961-ben meghirdeti az Apollo-programot, Pavlics ekkor kerül az űrkutatás közelébe. Hamarosan már a NASA által rendelt holdbázisú terepjáró kocsi főkonstruktőre, ami rengeteg vizsgálattal, teszteléssel és kutatással jár. Végül négy ilyen gépezetet hoznak létre (Lunar Roving Vehicle), melyek tervezéséért és kivitelezésért mint műszaki igazgató felelős. Évekkel később, idős kora ellenére még a Marsra küldött járművek kialakításában is részt vett.

pavlics2.jpg

A holdjárók a világ első Földön kívüli, és egyben valaha volt legdrágább autói voltak, különösen, mert csupán három napon keresztül voltak képesek működni. A négyből három ma is a Holdon található, az elsőt múzeumban őrzik. Pavlics életművével egy magyar dokumentumfilm sorozat, a Határtalan emberek egyik epizódja is foglalkozik, és bár ma is az Egyesült Államokban él, gyakran hazalátogat - ilyenkor szívesen tesz eleget hivatalos meghívásoknak, vagy interjúfelkéréseknek

kep_1.png

 Az ő történeteik is bizonyítják: tanulni mindig érdemes.

Képek: innen, innen, innen, innen, innen és innen.

Halloween-szezon: ijesztgetési mánia és 5+1 film a popkultúra pókhálójából

2017. október 31. - Born Réka

A Halloween eredetileg angolszász ünnep, de nálunk is egyre elterjedtebb. Mit tudunk róla, és mit árul el a köré szőtt popkulturális pókháló az amerikaiakról? A kelta druidáktól az ikonikus filmekig összegyűjtöttük a Halloween-jelenség legjavát. 

A Halloween Magyarországon nagyjából hasonló megítélésű, mint a Valentin nap; vannak akik elutasítóak vele szemben, mások értetlenül állnak a töklámpások és ijesztő jelmezek előtt, mondván, ez nem a mi ünnepünk. Ugyanakkor évről évre egyre többen – nem meglepően főleg a fiatalabb korosztály tagjai közül – vetik bele magukat az angolszász Halloween hagyományaiba és hangulatába.

 

hanging-pumpkins-for-halloween_1085-543_1.jpgEgy kis történelem

Na de honnan is ered ez a borzongató ünnep? Október 31-e a kelta hagyományok szerint a szellemek, démonok, boszorkányok napja volt, hiszen ezek a sötét lények és a holtak lelkei ezen a napon kiszabadultak az alvilágból, hogy látogatást tegyenek az élőknél. Az emberek pedig félelmetes maszkokkal igyekeztek távol tartani őket – innen a beöltözés szokása.
Az sem véletlen, hogy a Halloween időpontja szinte egybeesik az általunk ismert Mindenszentekkel, illetve a Halottak napjával. A keresztény egyház ugyanis inkább a már meglévő, de pogány ünnephez igazította a saját ünnepét (mint tették azt a karácsonnyal is), lévén könnyebb átalakítani, mint betiltani az ősi hagyományokat.
A kereszténység elterjedésével a mélyen vallásos ír területeken jött létre végül a ma általunk ismert Halloween tényleges elődje: itt a Mindenszenteket megelőző éjszaka a All Hallow’s Eve nevet (Minden Szentek Estéje) kapta. A katolikus írek 19. század folyamán aztán nagy számban vándoroltak ki az USA-ba, és honosították meg az ünnepet az ottani területeken. Így vált hamisítatlan amerikai kultúr- és exportcikké a Halloween.

creepy-halloween-56a6edde3df78cf77291043d.jpg

Halloween hava

Ma az USA-ban kétségkívül a Halloween az egyik legkedveltebb ünnep, népszerűsége simán vetekszik a karácsonyéval. Ez tetten érhető abban is, hogy valójában a teljes Október a tökfaragás, a minél ötletesebb kosztümök megtalálása és a kísérteties hangulat megteremtésének jegyében telik. A közösségi oldalokon már október elsején nem egy „Happy Halloween!” felirat jöhet velünk szembe, emlékeztetve minket, mi is vár ránk úgy egy hónap múlva, és az sem ritka hogy az októbert a „Halloween hónap” névvel illetik. A megszállottság okaira pszichológusok, kutatók is keresik a magyarázatot, egyelőre több-kevesebb sikerrel.

129894-hello-october.jpg

Az elvakultság ugyanis ténylegesen, számokban is megmutatkozik; az emberek félelmetesen sok pénzt költenek az ünnep alkalmából az Államokban. Felmérések szerint a fogyasztók idén rekordösszeget, 9,1 milliárd dollárt fognak összesen a Halloween-ra áldozni – ez a szám 2016-ban még csak 8,4 miliárd volt.

De mire is megy el ez a rengeteg pénz?

  1. Dekorra:

Egy átlag amerikai számára nem csak az Instagram és Pinterest hangulatképei, de valami sokkal hétköznapibb és kézzel foghatóbb dolog is gondoskodik a korai ráhangolódásról. A (kert)városokban ugyanis szeptember végétől megkezdődik a karácsonykor is jellemző mértéktelen dekorálás, a házakat kívül-belül pókhálók, óriás pókok, denevérek, csontvázak és persze az elmaradhatatlan töklámpások díszítik. Legyen minél nagyobb, ötletesebb, ijesztőbb – kimondatlanul mindenki „Az utca legijesztőbb háza” címért vetekszik. Persze ez akár könnyen a visszájára fordulhat.

 

decoration-halloween-maison-usa-1.jpg

v35u6qrcfrfa54rvfc_b4tifoho7shqtx39rlknsymo.jpg

p1000721.jpg

  1. Finomságokra:

Természetesen a gasztronómia sem maradhatott ki a sorból: a Halloween-nak ugyanúgy megvannak a jellegzetes ételei, fogásai, mint a hálaadásnak vagy karácsonynak. A különbség annyi, hogy itt a hangsúly a harapnivalók megjelenésén, külsején van, mivel elsősorban azok is az ünnep rémséges hangulatának visszaadására szolgálnak. És persze ott van az a rengeteg bolti csokoládé, cukorka és egyéb édesség, amelyekkel – hacsak nem akarunk ünneprontóak lenni - kötelező a házakhoz bekopogtató gyereksereget várni.

halloween-chili-buffet-bar-how-to-style-decor-food-kids-600x410.jpg
5745ddbfb681a43296b95c0c460a3f1cf011dc01601689a570f679e4510dc743.jpg

childrens-halloween-party-table-layout.jpg

  1. És persze: jelmezekre

A már említett Halloween-I büdzséből ugyanis a mindenféle maskarára költik a legtöbbet. Míg a Halloween-t régebben inkább a gyerekek ünnepének tartották, ma már ez egyáltalán nem érvényes, így a beöltözés sem csak a gyerekek kiváltsága. Sőt, igen közkedvelt megoldás például ha az egész család egy határozott koncepció szerinti, összeillő jelmezekben feszít – akár a házikedvencekkel együtt. A Halloweeni kosztümöknek is saját divatja van, valóságos trendkek jöttek létre. A klasszikus vonal (szellem, boszorkány, csontváz, vámpír, zombi, stb.) mellett leginkább a (legújabb) horror és szuperhős filmek szereplőinek bőrébe bújni a legnépszerűbb, a tinédzser lányok körében pedig a szexis öltözékek a keresettek. De persze gyakorlatilag bárminek öltözhetünk, ha van elég kreativitásunk. 

 

387320_316734841693051_100000696144280_1001743_320447920_n.jpg

harry-potter-cerberus-family-costume.jpg

1-768x576.jpg

 Hollywood az ünnep szolgálatában

A Halloween szelleme persze nem csak az átlagembereket, a művészekre is megérinti – különösen a filmeseket. Rengeteg olyan film készült, ami – elsősorban a hangulata miatt – egyszerűen hozzátartozik az ünnephez, gondoljunk csak a horrorfilmekre; az emberek ha máskor nem is, az év ezen időszakában azért szívesen üdvözlik a műfaj alkotásait. Nem véletlen tehát, hogy a Halloween-nek is megvannak a saját kultuszfilmjei, melyek az ünnepi hangulat előidézői és ihletői, ugyanakkor produktumai is egyben. És hogy melyek ezek? Íme 5 példa.

  1. Addams family – A galád család (The Addams Family, 1991)

Az évek során Charles Adams a múlt század folyamán  publikált képregényeit számtalanszor feldolgozták, de semmi sem ragadta meg úgy a rémes és különc család lényegét mint Barry Sonnenfeld azóta már kultfilmmé érett műve.
ba43edc04dcfffa0af8ceb8d8add3e47293296800d8718b5eda92e14c1b86f35.gif

  1. Halloween – A rémület éjszakája (Halloween, 1978)

Egy klasszikus horror, aminek az ijeszgetésnél kicsit több köze van a Halloween-hoz: egy gyilkosról szól, aki gyermekkorában Halloween éjszakáján kiirtotta a teljes családját, ezért intézetbe zárják. Nem meglepő módon később, szintén Halloween idején megszökik, hogy folytassa vérfagyasztó tevékenységét. A filmet 21 nap alatt forgatták le és ez vált minden idők egyik legtöbb bevételt hozó független filmjévé.

  1. Karácsonyi lidércnyomás (The Nightmare Before Christmas, 1993)

Ha valaki még a hátborzongató ünnep alkalmából sem szívesen néz horrort, annak sem kell aggódnia; A Karácsonyi lidércnyomással hangolódhat, amelynél aztán kevés “halloweenibb” film létezik. Tim Burton stop-motion technikával készült animációs klasszikusa megmutatja nekünk mi történik Halloweentown szerethetően rémséges lakóival, miután rábukkanak a karácsonyra.


36b7532feafcced43d9f0d37a1d62c9eb80b2e67c8feee60679bc6c682ecc10c.gif

  1. Adsz vagy kapsz (Trick 'r Treat, 2007)

Egy kevésbé ismert és modernebb kedvenc négy Halloween-el kapcsolatos horror történet köré épül – a közös elem, ami összetartja őket, egy kisgyermek titokzatos alakja, aki kopott narancssárga pizsamát és fején zsákot visel. Valahányszor valaki vét az ünnep hagyományai ellen, ő megjelenik…

  1. Sikoly (Scream, 1996)

A Sikoly franchise azóta négy filmet számlál, és bár ezek kedvelt forrásai voltak megszámlálhatatlan spinoff-nak és paródiáknak is, az eredeti alkotás igazi Halloween-i klasszikusnak számít. A későbbi filmekből – és nem mellesleg a jelmezes bulikból – már jól ismert maszkos alak egy kisváros tinédzsereit kezdi el gyilkolászni. Miközben az áldozatok száma egyre nő, egy lány a barátaival próbálja megállítani az elvetemült gyilkost.

giphy.gif

+1: The Rocky Horror Picture Show (1975)

Ez a hetvenes évekbeli klasszikus a B-kategóris horrorfilmek és a science-fiction műfaj igazi szatírája. Egy jó horrorfilmhez méltóan a fiatal házaspár, Brad és Janet kocsija lerobban egy esős éjszakán, és Dr. Frank-N-Furter villájában lelnek menedéket. Azonban nem akármilyen éjszaka ez, a doktor és baráti köre éppen fergeteges ünneplésben vannak, ugyanis leleplezésre kerül a doktor legújabb kreálmánya, Rocky. Rocky az arany fehérneműjében a megtestesült Adonisz, aki a doktort hivatott kielégíteni. Az éjszaka folyamán Brad, Janet, Rocky és a doktor között egy perverz szerelmi négyszög alakul ki. És ha ez még nem lenne elég, a The Rocky Horror Picture Show egy rock n' roll musical, amelyben a transzvesztita doktor főszerepében nem más fakad dalra, mint a fiatal Tim Curry.

mad-science-fails-8org.jpg

Még több babona és história itt

kep_1.png

Képek: innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen. Gifek innen

süti beállítások módosítása