A BME Kommunikáció és médiatudomány szak blogja

#Konzervtelefon


Így válhatsz sikeresebb érvelővé 2018-ban

2018. január 12. - Egres Dorottya

Szeretjük azt képzelni magunkról, hogy igazán logikus gondolkodók és szónokok vagyunk, de gyakrabban vétünk az érvelés szabályai ellen, mint hinnénk. Újévi fogadalomnak azt ajánljuk, hogy határozzuk el, 2018-ban sikeresebb érvelők leszünk! Az egyik első lépés a megvalósítás felé az, ha nem esünk bele a szokásos hibákba, mert ezek gyengítik a következtetéseink erősségét, azaz aláássák mondanivalónk megalapozottságát. 

Nézzük most tíz példát a leggyakoribb, legérdekesebb és legmegtévesztőbb érvelési problémára, és fejtsük meg, hol van bennük a buktató!

1. Hagyományra hivatkozás

„A házasság mindig is férfi és nő között köttetett, ezért nem tehetjük törvényessé a melegházasságot!”

Érvelési hibát követünk el akkor, amikor arra hivatkozunk, hogy egy álláspont azért igaz, mert korábban is az volt. Persze a hagyomány nagy úr, de ennek megidézése még nem teszi erőssé az érvelésünket.

o-funny-prop-8-sign-facebook.jpg

2. Cum hoc 

„Az utóbbi húsz évben jelentősen több agydaganatot diagnosztizáltak. Ez nem véletlen, hiszen az utóbbi húsz évben terjedtek el a mobiltelefonok.”

A „cum hoc ergo propter hoc" latin kifejezés azt jelenti, hogy „vele, tehát miatta”. Ezt az érvelési hibát akkor követjük el, amikor feltételezzük, hogy két együttjáró esemény között ok-okozati kapcsolat van, és elfelejtjük, hogy a puszta korreláció még nem bizonyítja azt, hogy az egyik dolog a másikból következik. Tehát: az, hogy az agydaganatok diagnózisa és a mobiltelefonok száma egyaránt nőtt, nem feltétlenül vezethető le egymásból. Lehet, hogy valójában nincs is több agydaganatos megbetegedés, mint korábban, csak - ahogy az a példamondatból is kiderül - az orvostudománynak mára jobb eszközei vannak a betegség felismerésére, mint 20 évvel ezelőtt, és ezáltal valóban több a regisztrált eset. 

Rengeteg más jelenség gyakoriságának növekedése között lehet nem létező összefüggést felállítani: ilyen például az egy főre jutó sajtfogyasztás növekedése és a lepedőbe gabalyodás által okozott halálesetek sűrűbbé válása. Még több furcsa korreláció itt. 

2010-05-29-cell-phone-dange.gif

3. Egyoldalú szakértőre hivatkozás

„A mai napon publikált független szakértői elemzés szerint az infláció éves szinten 2,9%- ra várható. Ez megerősíti előrejelzésünket.”

Szakértők kutatásaira hivatkozni egy vitában erős érvelést eredményezhet, ráadásul kézenfekvő, hogy utánajárjunk, egy adott kérdésről mit mondanak a hozzáértők, hiszen nem tudhatunk mindent (pláne tudományos kérdésekben). Ugyanakkor szem előtt kell tartanunk azt, hogy vannak olyan  kérdések, melyekben a kutatók sem értenek egyet. Az egyoldalú szakértőre hivatkozás hibáját követi el az az érvelő, aki csak arra a szakértőre alapozza az álláspontját, akinek eredményei alátámasztják a saját véleményét, azokat az eredményeket pedig figyelmen kívül hagyja, amelyek cáfolják.

Ha a példa háttérét megkapargatjuk, előfordulhat, hogy azzal szembesülünk, hogy négy független és mértékadó gazdaságkutató műhely közül csak egy adott az érvelő szempontjából kedvező adatot, a másik három előrejelzésében viszont a „kelleténél" magasabb vagy alacsonyabb érték szerepelt.

4. Megerősítési torzítás

„Egyértelmű, hogy a szeptember 11-ei terrortámadás az amerikai kormány mesterkedése volt. Minden bizonyíték ezt támasztja alá.”

tinfoil_hat.jpg

Még akkor is, ha nem szándékosan követjük el az egyoldalú szakértőre hivatkozás hibáját, alapvetően hajlamosak vagyunk csak azokat a bizonyítékokat figyelembe venni, amelyek alátámasztják álláspontunkat, és figyelmen kívül hagyni az azzal ellentmondókat. Tehát nem arról van szó, hogy kiselejtezzük, hanem hogy észre sem vesszük az ellentmondó álláspontokat. Ez sokszor annak a jele, hogy nem vagyunk hajlandóak változtatni berögzült gondolkodásmódunkon. Az összeesküvés-elméletek is részben a megerősítési torzítás alapján működnek, hiszen bármilyen meggyőző cáfolat kerülhet napvilágra, a legprofibb összeesküvés-elméletet hívőt ez sem tántoríthatja el az igazától.

 

5. Kompozíciós hiba

„A baloldal már megmutatta, hogy mi vár ránk, ha ők kerülnek kormányra.”

A kompozíciós hiba egyfajta általánosítás. Ez azt jelentheti, hogy:

  • az egyes részek, alkotóelemek tulajdonságai alapján következtetünk az egész tulajdonságaira.
  • vagy az egész tulajdonságai alapján következtetünk a részekre.

Lefordítva ezt a példa magyarázatára: igazából csak konkrét pártok teljesítményét tudjuk helytállóan jellemezni, nem pedig teljes politikai oldalakét. 

6. A szerencsejátékos tévedése

„- Melyik számokat jelölted be a lottón?

- 1, 2, 3, 4, 5.

- De hiszen ezeket sosem fogják kihúzni!”

A szerencsejátékos tévedése nevű érvelési hiba ismerős lehet azon a néven, hogy a „nagy számok törvénye". Az alapja az, hogy hajlamosak vagyunk azt feltételezni, hogy egy esemény valószínűségére hatással vannak a korábbi, de tőle független események kimenetelei. De végtére is: a példában látott számokat ugyanolyan valószínűséggel húzhatják ki, még ilyen sorrendben is, mint bármelyik másikat - attól függetlenül, hogy volt-e erre valaha példa, vagy sem. 

1200-609855-gamblers-fallacy.jpg

A kép egy másik tipikus példát mutat erre az érveléstípusra: bizonyos helyzetekben  a sorozatos balszerencse sajnos egyáltalán nem biztosíték a sorsunk jobbra fordulására - a változatosság nem törvényszerű. 

7. Relativista érvelés

„Lehet, hogy szerinted Obama nem muszlim vallású, de szerintem meg igen. Nem kell ezen vitáznunk.”

Ilyenkor egy álláspontot azon az alapon utasítunk vissza, hogy az csak egy ember, vagy egy csoport véleménye, és így nem tekinthető ténynek. Erre az érvelési hibára épül tulajdonképpen a „post-truth”-nak nevezett kor, amiről egy korábbi bejegyzésünkben írtunk.

8. Középutas érvelés

„Az egyik ismerősöm szerint az oltások autizmust okoznak, viszont egy orvos ismerősöm szerint ez nem igaz. Szóval egyezzünk ki abban, hogy autizmust részben az oltások okozzák!”editorialcartoon.gifEbben az esetben abból kiindulva, hogy a vita mindkét szereplőjének lehet igaza, azt a következtetést vonjuk le, hogy az igazság az aranyközépúton rejlik. Bár a legtöbb esetben a helyes megoldás valóban két extrém álláspont között helyezkedik el, tehát igaz az aranyközépút bölcsessége, de ugye, hogy milyen kompromisszumkészek tudunk lenni mindenféle erőfeszítés nélkül?!

9. Lényegtelen konklúzió (Red herring)

"Ha Chewbacca az Endoron él, ítéljenek bűnöst!"

Bármilyen furcsán is hangzik a példamondat, nem elírásról van szó - ezt az fajta érvelést gyakran direkt alkalmazzák figyelemelterelés céljából. Mielőtt tovább magyaráznánk, nézzük meg a konkrét esetet, Chewbacca-védeleméről: 

A vörös hering névre hallgató érvelési hiba arról szól, amikor a vitapartner egy igaz érvet mond ki, de az nem támasztja alá az álláspontját. A metafora hátterében elvileg az áll, hogy a börtönből szabadult foglyok egy heringgel (pontosabban annak szagával) próbálták félrevezetni az őket üldöző kutyákat. 

10. Nem igazi skót

 „Ha nem tetszik a Zöld Íjász legújabb évadja, nem is vagy igazi képregényrajongó.”

A nem igazi skót érvelési hibája arról szól, hogy általánosító kijelentésünket azzal próbáljuk megvédeni, hogy a cáfoló ellenpéldát csak úgy kizárjuk az állítás alanyai közül. Az érvelési hiba elnevezése Anthony Flew nevéhez fűződik, aki a következő példát hozza: egy skót a reggeli skót napilapjában azt olvassa, hogy egy brightoni (angol város) gyilkos újra támadott, mire azt mondja, "egy skót sosem tenne ilyet". Másnap ugyanabban a lapban arról olvas, hogy egy aberdeeni (skót város) gyilkos mennyivel kegyetlenebb tetteket vitt véghez, mint a brightoni, amire úgy reagál, "egy igazi skót sosem tenne ilyet". A lényege a példának nem más, mint a skót becsület védelme.

Persze vannak olyan rutinos érvelők, akik szándékosan követnek el érvelési hibákat, mert tudják, hogy azok bizonyos helyzetekben hihetetlenül meggyőzőek tudnak lenni - de ez már egy következő téma, haladó érvelőknek. 

További érvelési hibákról és bővebben az érvelés mesterségéről magyarul itt. Rengeteg érvelési hiba angolul itt.

Képek: inneninneninneninneninnen

 

 

kep_1.png

Rozsdás kés és konfetti az 50 fontos kalendáriumban: itt a YouTube karácsonyi botránya

2017. december 15. - Egres Dorottya

A YouTube videó készítés nemrég még csak hobbi volt, de ma már a legnépszerűbb influencerek milliókat keresnek hétköznapjaik dokumentálásával. Mivel reflektorfényben élnek, botlásaikat is milliók követik. A legutóbbi botrány a YouTube királynőjének is kikiáltott Zoella nevéhez fűződik, aki évek óta kislányok hadait tartja bűvkörében videóival, testápolási és lakásdekorációs termékeivel. Ősszel egy 12 napos adventi kalendáriumot dobott a piacra: 50 fontos árcédulájának láttán a kritikusok egyenesen kizsákmányolást kiáltottak. De a termékkel nem ez volt az egyetlen probléma... 

Egyes YouTuberek ma már igazi celebritások – aláírásért és közös selfie-ért állítják meg őket az utcán, hétről hétre magazinokban szerepelnek, óriásplakátokon mosolyognak vissza ránk, milliós házakat és kocsikat vásárolnak – mindezt persze vlogjaikban (=videós naplóikban) dokumentálják is. Így nem véletlen, hogy amikor egy YouTuber botrányba keveredik, azt nem lehet csak úgy a szőnyeg alá söpörni, mintha egy hétköznapi ember botlásáról lenne szó. Számos példát láttunk már arra, hogyan vesztett népszerűségéből egy-egy nagy YouTuber, például rasszista, antiszemita, xenofób megjegyzéseiért vagy éppen szexuális zaklatás és gyermekbántalmazás miatt. 

z11.jpg

De a YouTube-színtérnek van egy olyan szeglete, mely kellemes és nyugodt, kirohanásoktól mentes, ez pedig a „beauty community”. Itt - többségében fiatal lányok - kozmetikumokat tesztelnek, sminkeket mutatnak be, ruhákat vásárolnak, havi kedvenceikről mesélnek - tehát könnyű kikapcsolódást nyújtanak egy nehéz nap végén. Ezt a Pinterest-szerűen tökéletesnek tűnő buborékot eddig nem veszélyeztette túl sok botrány, azonban Zoella olyat tett le a karácsonyi asztalra, aminek hatására talán elkezdjük végre másképp értékelni a YouTube ezen üzletágat.

z12.jpg

A „YouTube királynője”

Történetünk főszereplője Zoella, becsületes nevén Zoë Sugg, egy 27 éves brightoni beauty és lifestyle vlogger, akit 12 millió YouTube-követője miatt okkal tartanak az egyik legnagyobb és legsikeresebb brit influencernek (= a vállalatok által olyan véleményvezérnek tartott közösségi média személyiség, akinek hatására a követői megvesznek termékeket). Zoella kétségkívül jó időben és jó helyen volt, amikor a videós oldal elindult, de sikerének nemcsak ez a titka: olyan brilliánsan alakítja magát a szezonális trendekhez, hogy azt egy marketing képzésen is oktatni lehetne. Persze nem egymaga felelős a sikeréért, nyilván hatalmas csapat dolgozik mögötte, hogy a platformjain megjelenő tartalom zökkenőmentesen érje el közönségét. És itt találjuk szembe magunkat az első problémával: ki is a 27 éves vlogger közönsége?

A YouTube-ra rengeteg fiatalkorú regisztrál úgy, hogy a 18-24-es korosztályt jelöli meg sajátjaként, hogy mindenféle tartalomhoz hozzáférhessen. Nem Zoella az egyetlen, aki őket is megemlíti, amikor a célközönségéről beszél. Sőt, a népszerű vlogger piacra dobott termékeinek jellege és a közönségtalálkozóin megjelenő tömeg egyaránt arra engednek következtetni, hogy Zoella rajongó tábora leginkább a 6-14 évesekből áll.

z7.jpg

A Zoella-birodalom terjeszkedése

Ugyan like-okból és szponzorált tartalomból is könnyen megél már egy közepes követői számmal rendelkező brit vagy amerikai YouTuber is, de milliós kiadásokhoz egyéb bevételi forrásokra van szükség (vagy gazdag szülőkre). Szinte természetes evolúciója a YouTube-létnek a merchandise termékek piacra dobása: legyen szó logóval ellátott pólókról, poszterekről, mobilkiegészítőkről, kozmetikai brandekkel történő kollaborációról, könyvekről (!), aztán pedig saját márkákról. Zoella évek óta rukkol elő újabb és újabb testápolási termékekkel, valamint egyéb dolgokkal, úgy mint párnák, gyertyák, jegyzetfüzetek és ceruzák – amikre egy iskolásnak szüksége lehet, vagy amikkel egy tini kidekorálhatja a szobáját.

z4.jpg

z5.png

#Scamella

Zoella ősszel dobta piacra a 2017-es karácsonyi kollekcióját, melynek részét képezte egy 12 napos adventi naptár. Novemberben jelentek meg az első felháborodott hangok azzal kapcsolatban, hogy az 50 fontra árazott 12 terméket tartalmazó kalendáriumban csupán két gyertya és egy szobaillatosító spray tartozott Zoella saját márkájához. A többi csak logóval ellátott hétköznapi tömegtermék volt: toll, kulcstartó, két sütikiszúró, konfetti (!), matrica… Emiatt a naptárt forgalmazó Boots drogéria honlapján sorra érkeztek az egy csillagos értékelések.

z1.jpg

Egy idő után a beauty community-n kívül is felfigyeltek az adventi naptárra, és számos YouTuber fogalmazta meg kritikáját a termékkel és magával a vloggerrel szemben. Az alábbi nyers és szókimondó stílusáról ismert Youtubernek többmilliós nézettséget hozott a kritika:

Aztán a hír a nagyközönséget is elérte, cikkek születettek Zoelláról és a megbotránkoztató értékűnek titulált adventi naptárról. Több márka és vállalat arra használta fel a botrányt, hogy saját népszerűségét növelje. A legötletesebb válaszreakció díja talán a magyar százforintos boltok külföldi megfelelőjét, a Poundlandet illeti:

z3.JPG

Zoella pár nap késéssel közzétett egy bocsánatkérő videót (pontosabban egy vlogjának a végére illesztett be egy erről szóló epizódocskát). Azt mondta, sajnálja, hogy egyesek rosszul érzik magukat, de az ár meghatározása az ő hatáskörén kívül esett, és hogy az igazi rajongói tudják, hogy ő egyáltalán nem pénzéhes. Arra azonban nem tér ki, hogy sokallja-e a naptár árát, sőt, a tartalmának értékéről sem beszél, csak arról, hogy büszke a termékre, amin egy évig dolgozott. A Zoella-kritikusok továbbá azt kifogásolták, hogy miért csak a botrány után szólalt meg a vlogger, miközben a szerintük túlárazott naptár hónapokkal ezelőtt került a drogériák polcaira, és ha Zoellát igazán zavarta volna az ár-érték arány, akkor visszahívta volna a terméket.

Hogy valóban Zoella hatáskörén kívül volt-e az ár meghatározása, a forgalmazó azzal válaszolta meg, hogy a gyártó és a szállítmányozó által ajánlott áron kínálja a termékeket.

z9.jpg

A botrány körül óriási vita bontakozott ki. Az ellenzői tábor a befolyásolható kiskorúak kizsákmányolásának végét követelte (ami persze nemcsak Zoella bűnlajstromán szerepel). Arra hivatkoztak, hogy Zoella kihasználja a saját pozíciójában rejlő lehetőségeket, illetve vásárlói és nézőközönségének életkori sajátosságait. Kritikát kaptak azok a vloggerek is, akik nem mertek felszólalni Zoella ellen, mondván hamis lojalitás vezérli őket YouTube-társuk irányába, és attól félnek, hogy a 12 millió követő bármikor szembe fordulhat velük. A vloggert védelmezők azt állították, hogy a vásárló döntése, megveszi-e a terméket. Szerintük ráadásul az interneten bárki utánanézhetett volna annak, hogy mit rejt a 12 adventi ablakocska - ezzel a kellemetlen meglepetések elkerülhetőek lettek volna. Elhangzott még az is, hogy különben sem Zoella az egyedüli vlogger, aki túlárazott termékeket dob piacra...

Gyűrűzik a botrány

A botrány itt azonban nem állt meg, sokan Zoella fejét követelték. Előszedték a vlogger 6 évvel ezelőtt írt, ma már politikailag korrektnek nem nevezhető tweetjeit. Egyesek úgy érveltek Zoella védelmében, hogy 2011 még egy kevésbé érzékeny világ volt, mások is hozzá hasonlóan fogalmaztak, ráadásul akkoriban még csak 21 éves volt. Egyesek viszont azt gondolták, hogy annyira azért nem volt más világ, hogy elfogadható legyen a Zoella által megütött hangnem, aki mellesleg már felnőtt volt, sőt, elég nagy követői táborral rendelkezett, tehát többszörösen is elítélhető a kétes jellegű karakterekért. A Zoella PR team gyorsabban lépett, mint a naptár esetében, és a vlogger egy bocsánatkérő tweetet közölt (persze csak azután, hogy letörölték az eredeti tweeteket).

zoella-tweet-youtube.png

Az online lány

Ne feledjük el azt sem, hogy nem ez a vlogger első komoly botránya. 2014-ben kiderült, hogy tiniknek szánt regényét, a Girl Online-t, nem is ő írta, annak ellenére, hogy videóiban számtalanszor mesélt arról, miként adja bele szívét-lelkét az írásba. A szellemíró-botrány hatására Zoella egy videóban tette közzé érzéseit (amit azóta nyilván levett az oldaláról). Az erős kritika és az érzelmi megrázkódtatás azonban nem állította meg abban, hogy a regény második és harmadik részét is megírjajelentesse.

Barátból brand

A botrányok megítélése végtére is arra mutat rá, hogy mit várunk el egy YouTubertől. A YouTube videók eredetileg egy olyan kapcsolatot jelentettek a készítővel, mintha mi nézők csak egy barátunk vagy barátnőnk hétköznapjait követnénk. Megosztotta velünk életének izgalmas és unalmas pillanatait, őszintén számolt be kedvenc és kevésbé szeretett cuccairól. Mi pedig bizalommal fogadtuk véleményét, és nyugodt szívvel vettük számításba azt, amikor megvásároltuk az általa ajánlott vagy kreált termékeket. 

A Youtuberek hatalmas sikere azonban átalakította ezt a kapcsolatot, és kedvenceink brandekké váltak. Ugyanis a Zoella egy brand.

Itt nemcsak Zoë Suggról van szó, aki a hálószobájából mesél nekünk. A disszonancia pedig ott rejtőzik, hogy egy brandtől mást várunk el, mint egy videókat készítő lánytól, aki pont olyan, mint te meg én. Számos YouTubernek sikerült, amiről sokan csak álmodoznak – üzletet csináltak a hobbijukból, és ma ebből élnek meg. Téves lenne azonban azt mondani, hogy az ellenzőket csak az irigység vezérli. El lehet gondolkodni azon, hogy a szponzorációk hatására miként esett vissza a Youtuberek hitelessége. És el kell gondolkodni azon, hogy mi is az influencerek célja, amikor „ingyenes” tartalmat szolgáltatnak nekünk. Be kell vallani, hogy ez már nemcsak barátság, hanem üzlet. Business, ami megéri a YouTubernek, és üzlet, ami megéri az influencert szponzoráló vállalatnak. Egy üzlet kisiklása esetén pedig vállalni kell a felelősséget – még egy vloggernek is, mert ő nemcsak Zoë Sugg, hanem Zoella.

Nem úgy tűnik, mintha Zoella karrierja egyhamar véget érne, de talán azt sikerül elérni az adventi botránnyal, hogy átértékeljük a kapcsolatot és kicsit jobban átlássuk a szabályrendszert, aminek hatására pénzt adunk ki.

És itt a bónusz: egy 12 éves iskoláslány még egy rozsdás kést is kapott a Zoella adventi naptárába. Micsoda karácsonyi ajándék!

Képek: innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen.

kep.png

Az amerikaiak elmenekültek a marslakók elől? Utánajártunk az egyik legnagyobb rádiós mítosznak

2017. december 01. - Born Réka

1938-ban Halloween előestéjén a CBS rádió tudósítói meghökkentő eseményekről számoltak be: egy New Jersey államben fekvő farm területére cilinder alakú tárgy csapódott be. Hamarosan kiderült, hogy ez egy jármű, amivel marslakók érkeztek a Földre, akik landolásuk után nem sokkal mérges gázokkal és halálos sugarakat kibocsátó fegyverekkel kezdtek pusztításba. A hír hatására az USA-ban állítólag kitört a pánik.

"Hölgyeim és uraim, súlyos bejelentést kell tennem. Bármily hihetetlennek tűnhet is, de mind a tudomány megfigyeléseiből, mind saját szemünk tanúbizonyságából arra az elkerülhetetlen feltevésre kell jutnunk, hogy azok a furcsa lények, akik Jersey mezein leszálltak ma éjjel, egy, a Marsról kiinduló támadó hadsereg előőrse. A csata, amely ma éjjel zajlott le Grovers Millnél, olyan megdöbbentő vereséggel végződött, amilyet csak hadsereg valaha elszenvedett modern korunkban: hétezer karabéllyal és géppuskával felszerelt férfi mérte össze erejét a Marsról jött támadók egyetlen harci gépével. Százhúsz túlélőről tudunk. A többieket szétszórva a csatatéren, Grovers Milltől Plainsboróig, halálra zúzta és tiporta a szörny fémlába, vagy hamuvá égtek hősugár-fegyverétől. A szörny most ura New Jersey középső felének, és már átvágott az állam középpontján. [...]"

war_of_the_worlds_page_279.png

Az idézet egy rádióadás részlete, a valóságban persze szó sem volt földönkívüli invázióról. Csupán a kivételes drámai érzékkel megáldott Orson Welles rádiójátékát hallhatta a korabeli közönség, aki színész csapatával rendszeresen interpretált regényeket a CBS frekvenciáján. Welles Halloween alkalmából egy sci-fivel szerette volna ráhangolni a borzongásra a közönséget - ez azonban túl jól sikeredett. Legalábbis a sokak számára valószínűleg ismerős történet a következő: az amerikai hallgatók komolyan veszik az elhangzottakat (annak ellenére, hogy az egyórás műsor során háromszor is bemondják, hogy egy regényadaptációt hallgatnak), és a marsi lényektől rettegve pánikszerűen elmenekülnek otthonaikból. Azonban nem csupán az űrlények, hanem a tömeghisztéria története is pusztán fikció - ennek néztünk utána

A 30-as évek internete: a rádió

Ha a közösségi oldalak és a végtelen számú megosztások előtti korban bármire is rá lehetett volna húzni a “gone viral” kifejezést, akkor Orson Welles hajdani rádiójátékára, a Világok harcára, és az azzal kapcsolatos események híreire biztosan. Az H. G. Wells azonos című regényén alapuló műsor által kiváltott tömeghisztéria története, a modern popkultúra és az amerikai “néphagyomány” részévé vált - de hogyan?

A rádió hatalmas szerepet játszott a huszadik század történelmében, gondoljunk csak Hitler propagandájában betöltött sikeres szerepére, vagy Roosevelt elnök “kandalló előtti beszélgetéseire”. Az 1930-as évek volt a rádiózás aranykora: ebben az évtizedben az amerikai háztartásokban lévő készülékek száma több mint duplájára nőtt, 1939-ben már meghaladta a 28 milliót. Az egyre modernebbé (és olcsóbbá) váló készülékek a nappalik központi "bútordarabjává" váltak, és összehozták a családokat. A helyszínről beszélő tudósítók újdonsága az emberek aktuális hírekhez való viszonyát is megváltoztatta. És ami a legfontosabb: az új médium a kommunikáció egy eddig ismeretlen formáját  is biztosította: korlátlan számú embert lehetett közvetlenül megszólítani ezen keresztül.

42-49370907_1024x1024.jpeg

Ilyen előzmények után vált a rádiózás legelhíresültebb átverésévé a 23 éves fiatalember által rendezett (és narrált) hangjáték, mely 1938. október 30-án, vasárnap este nyolc órakor került adásba. A marslakók inváziójának tudósításokon keresztül bemutatott, élethűen előadott sztoriját komolyan vevő, bepánikolt lakosság által okozott káosz a médiatörténet egyik sokat emlegetett mozzanatává vált. Sőt, az eset a mai napig a média hatalmának egyik tankönyvi példája - elemzése rendre feltűnik pszichológiai, szociológiai, valamint kommunikációs szakirodalmakban is. Pedig valójában meg sem történt.

Egy legenda születése

Az ügy olyannyira mélyen gyökerezett a kollektív tudatban, hogy 75 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a történteket, illetve az azokról közölt állításokat megkérdőjelezzék. A kutatások végül több olyan tényező megismeréséhez vezettek, melyek segítségével sikerült rekonstruálni az eseményeket. Történetesen azt, hogy a több ezres rémült tömeg meneküléséről és páni rettegéséről szóló mítoszt valójában a sajtó kreálta.

A médiakutatók szerint a nyomtatott lapok voltak elsődlegesen felelősek a legenda elterjesztésében. Merthogy a rádióadás másnapján megjelenő újságok néhány betelefonáló eltúlzott anekdotái, és egyéb ellenőrizetlen jelentések alapján írták meg cikkeiket. A szalagcímek nem finomkodtak; országos pánikról, terrorról, a városok tömeges elhagyásáról és sokkos állapotban lévő emberekről szóltak.

cv8l47ywaaahf6m.jpg

Ráadásul a Világok harca körüli botrány a rádió, mint konkurens médium lejáratásához is jól jött az újságoknak. A rádió a nagy gazdasági világválság idején egyre inkább elszívta a lapkiadók hirdetési bevételeit és közönségét, hatalmas károkat okozva ezzel a print médiának. A műsor hatásának szenzációvá tétele azonban kiváló lehetőséget adott arra, hogy hiteltelenítsék a rádiót, és bebizonyítsák a hirdetőknek, a befektetőknek és a szabályozó szerveknek afelelőtlenségét és megbízhatatlanságát: a The New York Times például egy Terror by Radio című publicisztikát mellékelt a hisztériáról szóló hírekhez. 

A kezdeti újsághírek után aztán nem volt megállás, és a sosem volt apokalipszis egyre nagyobb méreteket öltött a lapok hasábjain. Egy különös, ám nem meglepő jelenség ütötte fel a fejét: ahogy telt az idő és Welles show-ja egyre hírhedtebb/híresebb lett, egyre többen és többen állították, hogy hallgatták aznap este, sőt, hogy részesei voltak a (meg sem történt) eseményeknek. Ma már tudjuk hogy ez aligha volt így. Mindemellett ezen a ponton érdemes észrevennünk az ügy igazi érdekességét: annak ellenére, hogy a műsor nem váltott ki valódi káoszt, a hozzá kapcsolódó jelenségek mégis kiváló példamesék a média befolyásáról és hatalmáról. 

3366426.jpg

Abban, hogy a Világok harca rádiós adaptációja a médiatörténet részévé vált, egy egyébként elismert kutatónak is nagy szerepe volt: Hadley Cantril pszichológus egy egész könyvet szánt a jelenségnek, melyen keresztül a média (tömeg)manipulációs erejét vizsgálta, és ezzel érvényesítette a mítoszt a közös emlékezet számára, sőt tudományos referenciát is adott neki. Ennek köszönhetően pedig a sztori belekerült a tankönyvekbe - valószínűleg minden bölcsész és társadalomtudós hallgató belefut egy bizonyos ponton.

Cantril azonban hamis adatokra építette fel az elemzését, és a probléma az, hogy ez már csak utólag derült ki. Természetesen a legenda fennmaradásához a későbbi Világok harca adaptációk, illetve a hisztériáról szóló művek, tanulmányok, sőt az Orson Welles alakját övező érdeklődés is mind hozzájárultak, de az alapot nagymértékben Cantril műve szolgáltatta.

Welles karrierjére egyébként semmilyen negatív hatást nem gyakorolt az ügy, sőt, előrelendítette azt. A média hatásmechanizmusait ismerő alkotó Hollywoodban is remekelt: 1941-ben pedig megrendezte az Aranypolgárt, melyet máig a filmtörténet egyik mérföldköveként tartanak számon.

52374991.jpg

Hatalmi érdekek és szimbolika - a történelmet mi magunk írjuk

De miért volt annyira csábító ez a mítosz, és miért él még ma is? A válasz bonyolult, és sok mindent érinthet a kereskedelmi műsorszórás rendszerétől kezdve, a kultúránk szkepticizmusán át, a félelemmel vegyes izgatottságig, mely egy-egy új médiumot övez. A műsorszolgáltatóknak még ma is biztosítaniuk kell hirdetőiket arról, hogy megőrzik a hatalmat és nyomásgyakorlást közönségük felett, a rádióhullámokat birtokolása körüli időről-időre konfliktusok alakulnak ki, melyek arra mutatnak rá, hogy ez még ma is egy fontos médium. A Világok harca példája több érintett csoport számára is lehetővé teszi, hogy igazolják saját állításaikat a média hatalmára vonatkozóan.

slide_423298_5438748_free.jpg

Ezenkívül a történet tökéletesen ragadja meg azt a nyugtalanságot, mely a média életünk felett gyakorolt hatásával kapcsolatban él bennünk. Welles műsora és az ahhoz kötődő hoax szimbólumként is működhet: nem attól félünk, hogy az idegenek elfoglalják a Földet, sokkal inkább attól, hogy a média teljesen meghódítja a tudatunkat. Újramondjuk a történetet, mert szükségünk van egy figyelmeztető mesére a média hatalmáról. És az ez iránti igény nem csökken: ahogyan a rádió új, izgalmas kommunikációs csatornákat megnyitva az 1930-as évek vadonatúj médiumává vált, úgy ma az Internet, és főleg a közösségi oldalak biztosítják a dinamikus kommunikáció ígéretét. De ezzel együtt egy újfajta kontrolltól való félelmet is - például a személyes adataink elvesztésétől a titokzatos, ijesztő, ismeretlen erők támadásáig. Ez a szorongás táplálja a riadt embertömegek fantáziáját - akkor és ma is.

kep_1.png

A Világok harca eredeti rádiójáték itt meghallgatható, az eredeti szövegkönyv pedig itt elérhető.

Képek innen, innen, innen, innen, és innen

Az egyenruha hatalma: manipuláció és befolyásolás a tekintély egyik szimbólumának erejével

2017. augusztus 02. - Király Olívia

Hat éve történt az egész világot megrázó norvégiai tömegmészárlás, melyet 2011. július 22-én hajtott végre a rendőri egyenruhát öltött Anders Behring Breivik. Azonban nem Breivik volt az egyetlen, aki a kihasználta ennek manipulatív hatását. A legtöbb esetben kompetensnek, megbízhatónak, nagy tekintéllyel rendelkezőnek tartjuk az uniformis viselőjét. De mi áll ennek pszichológiai hátterében?

A tekintély és az engedelmesség

A meggyőzés tudományával foglalkozó kutatók régóta tanulmányozzák, milyen viszonyban áll a tekintély és az együttműködési hajlandóság. Robert B. Cialdini, a meggyőzés, a befolyásolás és a tárgyalás területének nemzetközi hírű szakértője a Hatás – A befolyásolás pszichológiája című könyvében az ötödik alapelvként tartja számon a vélt vagy valós tekintélynek való engedelmesség ökölszabályát. Ahogyan a Milgram-féle kísérlet is bebizonyította, ez akkor érzékelhető a leginkább, amikor valamilyen oknál fogva nincs lehetőségünk a döntési opciók szisztematikus értékelésére, ezért a heurisztikákat hívjuk segítségül.

Az alábbiakban bemutatunk néhány kísérletet ennek alátámasztásául.

Az egyenruha befolyásoló ereje

A tekintélyelvhez kapcsolódó státuszszimbólumok egyik nagyhatású fajtája, a címek és rangok mellett, az öltözködés. Leonard Bickman szociálpszichológus legismertebb kutatásait a ’jólöltözöttség hatalmának’ szentelte. Vizsgálatsorozatában számos kísérlet bizonyította, hogy a tekintélyt parancsoló öltözéket viselő személyek kéréseire milyen nehéz nemet mondani. Ezeket járókelők megállításával végezte: a hozzájuk intézett kérések között volt, ami eldobott szemét felszedését kívánta, buszmegállóban való helyváltoztatásra irányult, de az is előfordult, hogy a kérést prezentáló személy aprópénzt kért a parkolóautomatához.

Bickman minden egyes kísérletben végrehajtott egy minimális változtatást. A beépített személy ugyanaz maradt, azonban mindig másmilyen öltözékben fordult a járókelőkhöz. Volt, amikor egyszerű, kényelmes ruhákban jelent meg, máskor viszont biztonsági őri egyenruhában tette próbára a megállítottak együttműködési készségét.

1_1.png

A kísérletet megelőzően végzett felmérésben a legtöbb válaszadó nagymértékben alábecsülte, mekkora hatást gyakorol az egyenruhát viselő személy a megszólítottak együttműködési hajlandóságára, ugyanis Bickman kutatásának eredményei szerint a biztonsági őri egyenruha kétszer annyi járókelőt bírt rá a kérések teljesítésére.

Más kísérletek is hasonló következtetéseket vontak le az öltözék, kinézet befolyásoló hatását illetően. Például a páciensek jobban emlékeztek az orvos által mondottakra, amennyiben annak sztetoszkóp volt a nyakában. Egy másik kísérlet arról számolt be, hogy az elegáns öltönyt viselő beavatott személy piros lámpánál történő átkelése egy nagy forgalmú úton 350%-kal több követőt vonzott, mint amikor az illető hétköznapi, egyszerű viseletben szabálytalankodott.

2_1.png

A bemutatott kísérletekben az öltözék láthatóan nagymértékben befolyásolta a beavatott személyekkel szemben tanúsított viselkedést. Mi a magyarázat? Egyszerű: a beépített emberek szakértelméről, tekintélyéről semmilyen más ismerettel nem rendelkeztek a kísérletben öntudatlanul részt vevő egyének, csupán vizuális információk álltak rendelkezésükre.

Nem csak felnőtteknél, gyerekeknél is működik az egyenruha ereje

Durkin és Jefferey tanulmányában olvasható, 5-9 éves gyerekekkel végzett kísérlet alapján megállapítható, hogy számukra az erő ténylegesen az egyenruhában lakozik. Megkérték őket ugyanis, hogy válasszák ki három alternatíva közül azt a személyt, aki letartóztatást végezhet, vagyis felhatalmazása van erre a cselekedetre. A választás egy civil ruhát viselő, illetve egy egyenruhás rendőr, valamint egy rendőri egyenruhát viselő civil közül történt. Többségük a harmadik személyt választotta, vagyis az egyenruha legitimálta a hatalmat.

3.png

Milyen tanulsággal bír ez a jelenség a mindennapi életünkben?

Annak jelentősége, hogy a tekintélynek kézzelfogható szimbólumokat tulajdonítunk, krízishelyzetben mérhető leginkább – rögtön tudjuk, kihez kell fordulnunk segítségért. Ugyanakkor azt is észben kell tartanunk, hogy az automatikus engedelmesség a tekintély szimbólumainak hatására, sok esetben veszélyes is lehet, ezért nem árt, ha azonosítást kérünk az egyenruhát viselő illetőtől.

 

képek: innen, innen és innen