A BME Kommunikáció és médiatudomány szak blogja

#Konzervtelefon


A Vad Angyal hatása ma is él: régi telenovellák, modern csavarral

2019. január 11. - Kovács Bettina Karolina

Sorozatfalóként könnyű belefutni olyan - nem túl rég felvett - jelenetekbe, amiket a kétezres évek legtöbb ármányt és szenvedélyt felvonultató telenovellái is megirigyelnének. Nem véletlenül: az akár több száz részen át futó történetek kiapadhatatlan ötletforrások, egy amnéziából gyógyuló, halottnak hitt rokon mindig feldobja a cselekményt – bár ilyen csavaroknál gyanakodhatunk, hogy nem csak inspirálódásról van szó, hanem bizony igazi telenovellával van dolgunk. A húsz évvel ezelőtti kedvencek sok ponton megegyeznek a mai sorozatokkal. A jól bevált recepten nem érdemes változtatni?

A magyar tévénézők szemében valószínűleg a '90-es évek vége, 2000-es évek eleje tűnik a latin-amerikai telenovellák aranykorának. Mára a délutáni műsorsávban átvették a helyüket a különböző ázsiai sorozatok, amik egész más korszakokba és kultúrákba kalauzolják el a nézőket, mint tették azt a latin elődök, noha a magyar fotelekből Brazília vagy Argentína éppoly távoli, mint Törökország.

A latin-amerikai gyártású szériák kulturális hatása még ma is él: olyannyira, hogy számos példát találunk arra, hogy a kritikákban némileg lesajnált műfaj manapság is ihletforrás a sorozatkészítők számára. A képernyőkön jelenleg is találkozhatunk két telenovella adaptációval: a spanyol eredetű, magyar gyártású 200 első randival, aminek készül a második évada, és a Szeplőtelen Jane címen bemutatott Jane, the Virginnel, ami egy venezuelai telenovella amerikai átvétele.

Az Izaura TV jóvoltából a kilencvenes-kétezres évek legnagyobb izgalmait újra és újra átélhetjük, és az ismétléseknek köszönhetően nem csak arról bizonyosodhatunk meg, hogy ezek a sorozatok bizony ma is sokakat érdekelnek, hanem arról is, hogy számos ponton egyeznek a hőskori telenovellák a mai adaptációkkal. A két fenti példát összevetve a Vad angyallal (Muneca Brava), ami a kétezres évek egyik legnagyobb hazai sikerét érte el, máris kiderül, milyen hasonlóságokról van szó.

vadangyal.jpg

(via)

Nem minden szappanopera, ami annak látszik

Tisztázzuk először a fogalmakat:  a telenovella és szappanopera szavak tetszőleges alkalmazása gyakori félreértés, amire számos példát szolgáltat az online média ma is. Jelentős különbség, hogy míg a telenovellák rögzített epizódszámmal készülnek, a szappanoperák nyílt végűek – szinte bármeddig folytathatóak, ahogy azt a tavaly húsz éves Barátok Közt is példázza. A zavar azonban nem véletlen, mivel a telenovella műfaj ötvenes évekbeli születéséhez jelentősen hozzájárultak az amerikai rádiókban hallható szappanoperák. Érdekesség, hogy ma is sokszor a háttérben szólnak a sorozatok, így egyfajta rádióadásként működnek, amihez a telenovellákban gyakori erőteljes, már-már túlzó hangeffektek is hozzájárulnak.

A telenovellák középpontjában többnyire egy szerelem története áll, az ekörül sűrűsödő bonyodalmak általában csak a végére oldódnak meg. Elsődleges céljuk a szórakoztatás, de a történetekhez a nézők erősen kötődnek, érzelmileg is bevonódnak. Sokan azonosulnak egy-egy karakterrel, aminek következtében a telenovellák szociális, kulturális, de akár politikai funkciókat is elláthatnak az általuk közvetített üzeneteken keresztül.

Mindig csak a szerelem

A Magyarországon 1986-ban debütált Isaurától kezdve a kilencvenes évek olyan hazai kedvencein át, mint az Esmeralda, egészen az évtized végén sugárzott Rosalindáig egy sémára épültek a sorozatok. A női főszereplők, legalábbis kezdetben, valódi naivák voltak, kedvesek és bájosak, akik sodródtak az eseményekkel, néha a sarkukra álltak, de a végén minden sérelmet megbocsátva a gazdag és jóképű szerelmeik karjában értek révbe. Hasonló végkifejlettel, mégis más hangot megütve jelent meg a Vad angyal a magyar tévéképernyőkön az ezredfordulón, azóta a magyar Wikipédia szerint hetedik alkalommal ismétlik a sugárzását.

vadangyal2.jpg

(via)

A Vad angyal főszereplője, a Natalia Oreiro által megformált Milagros nem a megszokott nőies ruhákba bújtatott álmodozó karakter volt, hanem egy önálló és talpraesett lány, aki szembement a sztereotipikus nőiséggel. A fő szál – Milagros és Ivo szerelme – nem sokban ütött el a telenovellák kliséitől, ahogy a 270 rész lezárása sem, mégis egy új nőtípust jelenített meg, aki közelebb áll a mai remake-ek főszereplőihez, mint elődei. Emiatt a hasonlóság miatt különösen alkalmas a mai sorozatokkal való összevetésre.

A két jelenleg futó sorozat főszereplői önálló, a szakmai előrehaladásukra koncentráló nők, de a szerelmi szálak így is fókuszba kerülnek már az első részekben, hiszen ezek a telenovellák központi elemei. A 200 első randiban Molnár Luca (Gáspár Kata), az önbizalomhiányos rádiós keresi a szerelmet egy fogadás miatt, míg a Jane, the Virgin Jane Gloria Villanueva-ja (Gina Rodriguez) életében már ott a szerelem, amikor a nőgyógyásza véletlenül mesterségesen megtermékenyíti a szűz lányt.

Kiszámítható csavarok, meglepő üzenetek

A telenovellák biztos alapjait jól bejáratott fordulatok, szerelmi drámák, és legfőképpen az ezeket a helyzeteket megteremtő karaktertípusok adják. Említést érdemel, hogy az egyes telenovellákban eltérően ugyan, de mindig megjelenik a társadalmi egyenlőtlenség kérdése. A szegények és gazdagok közötti ellentét a latin-amerikai történetekben fontos téma volt a 90-es években, így például a Vad angyalban nagy szerepet kaptak az árva gyerekek, valamint az ”urak és cselédség” viszonya. A Jane, the Virginben az átlagos és a fényűző élet közti kontraszt jelenik meg, és a bevándorlás kapcsán a latin kisebbségek problémája is. A 200 első randi a homoszexualitást és transzneműséget mutatja be meglehetős érzékenységgel.

jane.jpg

                                        (via)                                                                                                    (via

”A féltestvérem féltestvére a férjem”

A szerelmi szál a konfliktusok alapja, izgalommal és érzelmi hullámvasúttal köti a képernyőhöz a nézőket. A kilencvenes években készült telenovellákban a gazdag férfi – szegény lány egymásra találása evidencia volt, ma már kevésbé. Jane karaktere a biztos párkapcsolatból kerül egy abszurd helyzetbe – a nőgyógyásza a bátyja felesége helyett Jane-t termékenyíti meg, így a lány pont attól a férfitól vár majd gyereket, aki a múltban tetszett neki. Ő Rafael, a környék gazdag szívtiprója, aki ráadásul Jane főnöke. A karakter tökéletes másolata lehetne akár a Vad angyal Ivójának is – valódi playboy, mindent megvásárolhat, de a felszín alatt mély vívódások jellemzik. A szituáció joggal nevezhető még a műfajhoz képest is túlzónak, a sorozat ugyanis egyszerre karikírozza a gyökereit, és hajt fejet előttük.

jane-rafael-hero.jpg

(via)

Jane a megtermékenyítés idején kapcsolatban van, az első percek narrációjának tartalmát a kapcsolatán keresztül bontják ki: Jane ugyanis megfogadta a nagymamájának, hogy a házasságig őrzi a szüzességét. A katolikus nézőpont évadról évadra megjelenik a sorozatban, ami a latin-amerikai telenovellákban nem ritka. Milagrost például apácák nevelik fel a Vad angyalban, ezzel összefüggésben az ő karakterén keresztül is megjelenik a szüzesség, mint érték. Mindkét lány tartja magát az elveihez, ugyanakkor egyik sorozat sem állítja, hogy ez az egyetlen elfogadható döntés, más példákkal is találkoznak bennük a nézők.

A 200 első randi ebben a tekintetben inkább a Betty, a csúnya lány sémájához illeszthető, a 2000-es évek sorozatában is egy önbizalomhiányos nő és munkahelyi viszonyai álltak a történet középpontjában, de ott a főhőst szándékosan elcsúfították. Molnár Luca életszerűbb, egy szép, minimális túlsúllyal rendelkező nő, aki nehezen érvényesíti az akaratát, és nem tudja szeretni önmagát. Plátói szerelme neki is van, aki a gazdag és szívtipró típusból kerül ki, de a sorozat fókuszában Luca személyiségfejlődése áll. A húga házasodni készül, az anyjával kötött fogadás értelmében az esküvőig kell neki is megtalálnia az igazit ahhoz, hogy megtarthassa a nagymamája házát. A hozzá illő férfi persze nincs tőle messze, de a felismerésig sok bonyodalom vezeti el őt is.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Molnár Luca (@lucakeresi) által megosztott bejegyzés,

 Az első évad alatt a 200 első randi fiktív főszereplője, Molnár Luca Instagramon is aktív volt

Néhány klasszikus karakter

A szerelmi szálak kapcsán bemutatott főszereplők mellett több tipikus karakter köthető a műfajhoz.

  • Az idős, bölcs jóakaró, lehetőség szerint egy nagymama, aki szemmel tartja az eseményeket. Luca esetében csak a visszaemlékezéseiben tűnik fel a már halott nagymamája, ragaszkodása hozzá indokolja a fogadást is.
  • A kotnyeles barátnő, barát. Ezek a barátságok többnyire a gyerekkorba nyúlnak vissza, megjelenik bennük a tűzön-vízen át összetartás, és a megbocsátás fontossága is.
  • A bajkeverő, akiből általában több is van, és mindig visszatér. A legtipikusabb példái ennek az ármánykodó féltékeny nők és férfiak, akik sokszor ugyanannyira vágynak a főszereplők szerelmére, mint a nézői szimpátiát inkább megnyerő hősnő és választottja. A cselekedeteik következményeinek felelősségét végül mindig viselniük kell, és az is gyakori, hogy megváltoznak, felismerik a hibáikat, így nem csak az derül ki, hogy a rossz elnyeri méltó büntetését, hanem az is, hogy van esély a változásra.

Azt, hogy meg lehet változni, a szívtipróként beskatulyázott férfiak is bizonyítani szokták, ez igaz Ivóra, Rafaelre, de Luca plátói szerelmére, Félixre is. Ezekben a fordulatokban azonban megjelenik az a gondolat is, hogy a hősnő az, aki eléri, hogy megváltozzon az addig nem sok mindennel törődő férfi, 2000-ben éppúgy, mint 2018-ban.

  • Az eltitkolt gyerek szintén elmaradhatatlan szereplője a telenovelláknak, ahogy a megjátszott terhesség is. A semmiből feltűnő gyerekek, váratlanul felfedett rokoni szálak mindig elrendeződnek, a család összetartozása a végkifejletben tulajdonképpen megkérdőjelezhetetlen a műfajban. Milagros megbékél az apjával, ahogy az a mai sorozatok családi drámáiban is történik.
  • A karakter, aki meghalt, de mégis él. Ő ritkán érkezik jó szándékkal, és néha csak egy ikertestvér, de az eseményeket mindenképp felbolygatja. A karakteren keresztül közvetített üzenet általában hasonló a családdal, vagy a bajkeverőkkel kapcsolatos tanulságokhoz.

natalia_oreiro_natal.jpg

(via)

A telenovellákban olyan elemek jelentek és jelennek meg, amik fordulatos, mégis megnyugtatóan kiszámítható történeteket eredményeznek. Együtt lehet izgulni a szereplőkkel, de a karakterek jól ismertek, évtizedek óta ugyanazok térnek vissza más-más névvel és arccal, a jól működő recepten keveset változtattak. Fontos, hogy az ármányok és szerelmek mellett a társadalom összetételére való reflexió is megmaradt, amikből egyrészt kiolvashatóak az aktualitások, másrészt véleményformáló hatásuk lehet. Ezeken felül vannak megkérdőjelezhető üzeneteik, de összességében arra az egyszerű, örökérvényű elképzelésre épülnek, hogy a jó és a szerelem mindig győz, így a készítők ennek az egy igazságnak a mentén alakítják a történeteket.

kep.png

Az RTL sikersorozatának egyszemélyes záloga - Interjú Kalamár Tamás producerrel

Kalamár Tamás a hazai kereskedelmi televíziózás legnagyobb sikerét tudhatja magáénak, ugyanis az ő produceri hozzájárulásával születhetett meg az RTL Klubon futó Barátok közt című sikersorozat. A filmes szakember 17 év és több mint 7000 epizód után, 2015 januárjában meglepetésszerűen döntött úgy, hogy kiszáll a produkcióból. Azóta pihent, utazgatott, de ezt is elunta és egy szerelemtől fülledt, kalandokkal teli sorozattal, az Oltári csajokkal tért vissza a képernyőre.

 

Majdnem két évtizeden át vezetted a Barátok köztöt, majd mintha kivonultál volna a televíziós szcénából. Többször is mondtad, hogyha visszatérsz, akkor biztosan nem szappanoperával fogsz. Most mintha mégis ez történt volna, hogyhogy?

Szappanoperával tényleg soha többet nem szeretnék foglalkozni, ugyanis ebben a műfajban a műsorfolyamnak sosincs vége. A gyártók addig tartják életben a szappanoperákat, amíg pénzügyileg megéri, azaz van néző. A Barátok Közt is ilyen, és már lassan 20 éve van jelen a piacon töretlen sikerrel. Bőven elég volt az ott töltött 17 év. Az Oltári csajok viszont egy telenovella, aminek van eleje, közepe és – hál’ Isten – vége is. Épp ezért vállaltam el, mert tudtam, hogy a munkámnak lesz egy íve, és egyszer befejezem.

Egy laikus szemével nézve a Barátok közt és az Oltári csajok mégis két nagyon hasonló műsor. Egy hozzá nem értő valószínűleg érzi, hogy karakterisztikájában elüt a két sorozat, de megmondani már nem tudná, hogy miben. Az előbb említett véges-végtelen ellentéten kívül mik az alapvető különbségek?

Sok különbség valóban nincs a két műfaj között. A konfliktushelyzetek szinte ugyanazok. A történet mindkét esetben emberi kapcsolatokról szól, ahol a vonzalom és a szerelem a cselekmény fő mozgatórugója. A legnagyobb különbség talán a főszereplők számában van: a szappanoperákban akár 15-20 is lehet, a telenovellák esetében viszont általában kettővel - egy szerelmespárral –dolgoznak a rendezők. Az Oltári csajokban kicsit más a felállás, itt három lány és a hozzájuk tartozó három férfi partner állnak a történet középpontjában. A többiek mellékszereplők, akik támogatják a fő történetszálat.

Pontosan miről szól az Oltári Csajok?

Az Oltári Csajok egy romantikus, szenvedélyes és érzelmi alapokon álló sorozat, ami három fiatal lányról, az Erdész-testvérekről szól, akik felköltöznek Gödöllőről Budapestre, hogy megtalálják a szerelmet. A partnerkeresésük néha komoly vetélkedésbe csap át, melynek során sok akadályt kell leküzdeniük, időnként pedig egymást. Egyfajta 100 epizódos versenyfutást láthatnak majd a nézők, hogy melyik főszereplő találja meg elsőként a nagy Ő-t. Ez a verseny persze sok konfliktust fog hozni az életükben, melyek során meg kell találják önmagukat, és természetesen a testvéri szeretetet is.

oltari_csajok-jasko_balint-hartai_petra-horvath_anna-kalamar_tamas-30-cz.JPG

Kalamár Tamás és 3 főszereplő az Oltári csajokból (Czerkl Gábor)

Lehet, hogy a tervezettekkel ellentétben mégis folytatjátok? Lesz második éved?

Kizárt dolog. Az Oltári Csajok egy klasszikus értelemben vett ’Happy End’ lezárást kapott. A nézőket pedig egyszerűen nem érdekli tovább egy sorozat, ha abban bekövetkezett a katarzis. Supermant sem a főellenségei, vagy a kryptonit ölte meg, hanem a történetírok, azzal, hogy ágyba küldték Lois Lane-nel. Onnantól kezdve, hogy kettőjük szexuális vonzalma és a közöttük zajló érzelmi hajsza megszűnt -miután egymáséi lettek-, már senkit sem nézte a sorozatot. Ez tényleg ilyen egyszerű, ezért sem lesz 2. évad az Oltári csajokból. Meghát pihenni is szeretnék valamikor.

Az Oltári csajokban rengeteg a fiatalos elem, már csak a szereplők életkorát nézve is. A cselekményben rendszeresen felbukkan a szexualitás, a bulizás és a drogok is. Ezek alapvetően a fiatalok megszólítása céljából kerültek a sorozatba?

Hülyén vette volna ki magát, ha egy csapat idős emberrel állunk neki legyártani egy olyan sorozatot, aminek a központi eleme a szerelem. Ilyen tematika mellett csak és kizárólag attraktív fiatal karakterek jöhettek szóba, akik nagy kanállal habzsolják az életet. Egy modern, lendületes sorozatba – amilyen az Oltári csajok is - kellenek extravagáns elemek, amik a mai ifjúság életéhez tartoznak: szex, buli és drogok. Ha ezzel meg tudjuk szólítani a fiatalokat, akkor elértük a célunkat.

Egy korábbi interjúban azt mondtad, hogy az Oltári csajok mindenkinek szól 1-től 99 éves korig. A 18 évesnél fiatalabbak viszont gyakorlatilag már nem néznek tévét, a tartalomfogyasztási szokások teljesen megváltoztak. Ilyen sorozatokkal le lehet még őket ültetni a képernyők elé?

Az egész történet a szeretetről és a szerelemről szól - egy olyan univerzális emberi érzésről, amivel mindenkit meg lehet szólítani 1-től 99 éves korig. Persze a mai fiatalokat nehéz direkt a televízió képernyője elé ültetni, ők már nem műsorújságból választanak tartalmat. De nekem, mint műsorgyártónak édes mindegy, hogy éppen milyen platformon nézik meg az Oltári csajokat. A nézőink majdnem negyede csak és kizárólag interneten keresi a sorozatot. A statisztikák alapján sokan például a telefonjukon, azon a kis monitoron követik a Kertész testvérek mindennapjait.

A műsor a kora esti műsorsávban fut, 12-es karikával. Korábban úgy fogalmaztál, hogy mindent beletesztek, amit ebbe a korhatáros csomagba belekerülhet. Nem lehetett volna egy még izgalmasabb sorozatot gyártani nagyobb korhatáros besorolással?

De lehetett volna, eleinte én is ebben gondolkodtam. Egy sokkal pikánsabb sorozat születhetett volna, jóval több szexualitással és szabad szájú párbeszédekkel, ha egy nagyobb, például 16-os karika besorolással készítjük el. A műsor megrendelőjének, az RTL-nek viszont fontos volt, hogy főműsoridőben kerüljön a képernyőre az Oltári csajok, még este 9 óra előtt. A magyar jogi szabályok értelmében ebben a kora esti műsorsávban csak olyasmit lehet leadni, aminek a besorolása a 12-es karikánál nem magasabb. Tehát az Oltári csajok esetében meg volt kötve a kezünk, de elmentünk a falig. A szabályokat meg nem szegve próbáltunk annyi pikáns elemet belecsempészni a sorozatba, amennyit csak lehetett.

kalamar.jpg

Kalamár Tamás és kiskutyája, Dandy

A profi színészek, a kiváló stáb és a te személyed is garancia volt, hogy egy szakmailag tökéletes és sikeres produktum szülessen. De tud valami igazán sikeres lenni az RTL II-ön? Nem akadály, hogy potenciálisan kevesebb nézőt lehet elérni a RTL család másodszámú adóján?

Mint minden, ez is relatív. Nyilvánvaló, hogyha az anyacsatornához hasonlítjuk, akkor az abszolút számok jóval kisebbek. Viszont az Oltári csajokkal megdupláztuk az RTL II nézettséget, tehát innen nézve baromi sikeres műsort csináltunk. Biztos vagyok benne, hogyha az RTL Klubon sugároznák ezt a sorozatot, akkor mindet tarolna, vezetné a nézettségi listát. De így sincs okunk panaszkodni, sokszor bekerült már az Oltári csajok a 10 legnézettebb műsor közé, napi bontásban. Többször megelőztük a 16 éve futó Jóban Rosszbant, tehát igazán nem lehet azt mondani, hogy nem vagyunk sikeresek.

Mi lehet egy ilyen műsor esetében siker mérőszáma, a nézettségi adatokon túl?

Számomra és a megrendelőnek is a nézettségi adatok számítanak elsősorban. Ez egy komoly pénzügyi vállalkozás, nem egy hobbitevékenység. De arra rettentő büszke vagyok, hogy a magyar televíziózásban ismét meghonosítottam valamit! Én voltam, aki először napi drámai sorozatot csinált itthon, lásd Barátok közt. Az első, aki heti telenovellát készített, lásd Szeress most. Most pedig megcsináltam az első, napi telenovellát a hazai piacon, ráadásul egyórásat. Ezt én sikernek könyvelem el, de ugyanezt mondhatom az egész stáb nevében. Elképesztő energiákat mozgósítottunk, hogy ez a sorozat megszülethessen. Heti 230 percnyi vágott anyagot gyártottuk le. Ez hosszabb, mint egy átlagos nagyjátékfilm, amit akár évekig is forgathatnak. Nekünk egy hetünk volt ugyanerre. És a legszebb az egészben, hogy az Oltári csajok minőségében semmiben sem különbözik egy más drágább sorozattól. Bebizonyítottuk, hogy idő hiányában is meg lehet tartani ezt a színvonalat. Ez számomra nettó siker.

Mostani kiskutyádnak, Dandy-nek is megígérted, hogy sztárt csinálsz belőle. Igaz, hogy szerepelni fog az Oltári Csajokban?

(Nevet) Berci kutyámnak tényleg megígértem kölyökkorában, hogy sztárt csinálok belőle. És az is lett! Neki még saját Barátok köztös autogram lapja is volt, amire a tappancsának a lenyomatát tettük. Dandy-nek már nem teszek ilyen könnyelmű ígérteket, de nehogy megsértődjön. Ennek ellenére szerepelni fog a sorozatban, pár epizód erejéig.

Nem nehéz kutyákkal vagy más állattal forgatni? A munka nem hatványozottan nehezebb velük?

De nehezebb. Általában nem azt csinálják, amit a rendező eredetileg elképzelt. Pláne, hogy Dandy pár hónapos volt a forgatás alatt, sokszor vettünk fel miatta egy jelenetet többször. De ahogy Hollywoodban mondani szokás: egy gyerek és egy kutya már fél siker. Az Oltári csajokban pedig van mindkettőből.

kep_1.png