Egy kisípolt káromkodás vagy egy trágár szóra való utalás a reklámok kiélezett versenyében hihetetlen előnyt hozhat a merészebb vállalatoknak. Kockázatos üzlet ugyan, mert megsértheti és így akár el is idegenítheti az érzékenyebb fogyasztókat, viszont azok, akik vevők a káromkodásra, vevők lehetnek a reklámozott termékre, márkára is. CUitNT, Phukit, F’n’L - színes válogatás pár betiltott és még játékban maradt reklámból.
Minden országban törvények és jogszabályok határozzák meg, hogy mi szerepelhet egy reklámban és mi nem. Szexuális utalások, kivillanó meztelen testrészek, bármilyen deviáns magatartás miatt a hirdetések fennakadhatnak a szabályozó testületek szűrőjén, ezek alól pedig a csúnya szavak sem képeznek kivételt. A vállalatoknak azonban nem feltétlenül jelent hátrányt, ha reklámjaikat betiltják, hiszen ez akár növelheti is vonzerejüket, és mint tudjuk, az internet sosem felejt, így a tiltott reklámok visszakereshetők. Legyen szó televíziós reklámokról, óriásplakátokról vagy magukról a márkanevekről, a külföldi reklámpiac időről-időre produkál nem kis felháborodást keltő hirdetéseket, amik kifejezetten a felnőtt korosztálynak szólnak. Bár érdemes megjegyezni, hogy ezeknek a reklámoknak az előnye sokszor éppen abban rejlik, hogy a gyereknek le sem esik a poén.
Az ausztrálok legújabb dobása az Északi Terület népszerűsítésére (ami az ország egyik territóriuma) a nem kicsit egyértelmű CUitNT szlogen, ami a „See You in the Northern Territory” rövidítése akart lenni. Ezzel a jelmondattal buzdítja az ausztrál turisztika központ az érdeklődőket, hogy látogassanak el az Északi Területre.
Úgy tűnik, a cunt szó az angol nyelvterületen elég népszerű, ugyanis a Newcastle University a 2013-as rebrandingje során, nem vicc, a következő nevekkel szerette volna bejegyezni magát: Central University of Newcastle upon Tyne, valamint Civic University of Newcastle upon Tyne. És ki ne szeretné, ha a diplomája CUNT-ként lenne megnevezve?!
Klasszikusnak számít a káromkodó reklámok körében az Air Asia légitársaság plakátja, amivel a Phuket nevű thai város látogatására ösztönzik a turistákat. „Cheap enough to say, Phuket I’ll go! – ami nem véletlenül plakát formátumban jelent meg, ugyanis ha kimondjuk vagy mástól halljuk a mondatot, az bizony úgy hangzik, mint a „F*ck it” kedves angol felkiáltás. A csel benne az, hogy a helyes kiejtés Poo-ket, ezért nem is büntették a hirdetést. Az előzőhöz hasonlóan ez a reklám is ausztrál találmány.
A Garnier Fructis Full & Luscious nevű termékvonalával azonban már határsértőnek bizonyult, így a reklámot betiltották. Arra hivatkoztak, hogy az F’n’L szlogen úgy hangzik, mintha azt mondanák, „effin’ hell”. A reklámban a kérdéses káromkodást egy srác mondja ki, amikor meglátja az irodába (természetesen lassított felvételben) belépő (szélgépekkel feltunningolt) dús és érzéki hajú hölgyet.
„Our Prices are Sofa King Low!” – hangzik a kanapékat reklámozó cég hirdetése, ami nem meglepő módon betiltásra került. Ezek a típusú reklámok, ugyan primitívnek tűnhetnek, mégis megadják az elégtételt a fogyasztónak, amikor rájön a poénra. Az ötletgazdák védelmében viszont fel lehetne hozni azt, hogy a szlogen káromkodássá alakítása ugyanannyira köszönhető a néző képzelőerejének, mint magának a reklámnak.
A Bud Light-nak nem egyszer sikerült betiltott sörreklámot készítenie. A több videóban is megjelenő irodai társaság egyszer Bud Light-ért cserébe adományozta el ruháit, itt éppen a káromkodásért büntetésként fizetendő pénzből vesznek közösen sört, így nem meglepő, kicsit eldurvul az irodai hangulat.
A magyar terepen jóval szerényebb a felhozatal káromkodós reklámokból. A Szegedi Borfesztivált évről-évre promótáló Mucsi Zoltán viszont ebben a 2014-es videóban „mentálisan padlót fog”, ezért úgy dönt, hogy lemegy lazítani a Szegedi Borfesztiválra. Jóllehet, ebben a reklámban a csúnya szavak nem kapcsolódnak szervesen a termékhez vagy a márkához, mégis passzolnak a hangulathoz, és miközben a promóció egy alkohollal kapcsolatos rendezvénynek szól, a felelősségteljes üzenet sem marad el – „csak egy pohárkával”.