A BME Kommunikáció és médiatudomány szak blogja

#Konzervtelefon


Designerek az élhetőbb városokért

2021. június 04. - KomMédia BME

Folyamatosan növekvő városainkban számos problémával találjuk szemben magunkat: nagy a légszennyezettség, zsúfoltak a metrók, órákig állhatunk a dugóban mire eljutunk valahova, ahol aztán nem találunk parkolóhelyet. Mégis, életünk fontos színteréről van szó, járunk-kelünk, sétálunk, autózunk, eltévedünk benne. Az utóbbi években a tágabb értelemben vett design egyre több területen kap teret, többek között a városok tervezésében is. Mit tehet egy grafikus vagy egy formatervező a városok fejlesztéséért? Hogyan járulhat hozzá egy város élhetőbbé tételéhez egy kommunikációs cég?

A városok építészek, várostervezők, mérnökök keze által fejlődnek, formálódnak, és elsősorban a politikai vezetők vannak abban a pozícióban, hogy döntéseket hozzanak a jövőjükről. Gyakran gondos tervezés által, máskor csak organikusan, „maguktól” változnak a városok, és sok folyamatot nem is tudunk kontrollálni: ilyen például a robbanásszerű népességnövekedést – ebben az esetben már csak a problémát tudjuk orvosolni. A design szó szerinti fordításban tervezést, formatervezést jelent, de mára ennél egy sokkal tágabb értelemben alkalmazzák. A design központú gondolkozás már az élet szinte minden területén jelen van: a grafikai tervezéstől kezdve, a felhasználói élmény tervezésen át a service, azaz szolgáltatás designig.

A designerek számos olyan tulajdonsággal rendelkeznek, amelyekkel a városokkal foglalkozó mérnökök vagy politikusok nem minden esetben – gyakran több területen is dolgoznak karrierjük során, így hamar alkalmazkodnak új helyzetekhez és rendkívül jók az emberek megértésében. Hiszen a design az emberről szól. A város egy érdekes szint, mert nagyobb, mint az egyén közvetlen környezete, de kisebb, mint az állami szint – más, mint egy vállalkozás, hiszen sok különféle szereplő formálja. Akármilyen sok kis részből áll össze, a város mégis egységet alkot, amely nem túl nagy ahhoz, hogy akár egy designer vagy egy alulról induló kezdeményezés valóban nagy hatással lehessen rá.

A továbbiakban lássunk két példát külföldről és egyet itthonról arra, hogy milyen sokféleképpen tudnak a designerek hozzájárulni egy város fejlődéséhez.

  1. Egy példa külföldről, melyet a városvezetés kezdeményezett

A Brazíliában található Curitiba városában a polgármester létrehozott egy városfejlesztésért felelős kutatóintézetet azzal a céllal, hogy a különböző területeken dolgozó designerek megoldásokat találhassanak a város problémaira. A város zsúfolt és hektikus forgalmára megoldásként innovatív buszmegállókat és egy új buszközlekedési rendszert fejlesztettek ki. A buszmegállókat cső alakúra tervezték és úgy alakították ki őket, hogy kellemetlen időjárásban is megvédje a várakozókat, abba beszállva már megváltsák jegyüket és ezzel egyenesen a csőből, egyszerűen tudjanak az utasok felszállni a buszra.

kep8.jpg

Curitiba város innovatív buszmegállói és buszrendszere (via)

    A buszok különböző típusait színkódokkal látták el, de nem csak a térképen, hanem magukat a buszokat is átfestették– így egy könnyen értelmezhető és hatékony szisztéma alakult ki. Elkülönített sávokat kaptak egyes buszok, extra hosszú buszokat indítottak a hosszabb, forgalmasabb vonalakon. Színekkel kódolt vonalakkal tették egyszerűen értelmezhetővé a rendszert: például a zöld buszok az agglomerációba szállítják az utasokat míg a kicsi fehérek csak a városközpontban köröznek.

    kep9.jpg

    A cső alakú buszmegállóba már a belépésnél szükséges a jegy, így felszállásnál nem kell már ellenőrizni (via)

    1. Egy kisebb léptékű kezdeményezés Dániából

    A Copenhagenize csapatának célja, hogy Koppenhágához hasonlóan a többi városban is népszerű és széles körben használt közlekedési forma legyen a bringázás. Ennek érdekében kommunikációs kampányokat indítottak a városi vezetéssel együttműködve. Ezzel összhangban többek között kis biciklifogantyúkat helyeztek el Koppenhága forgalmas biciklis csomópontjainál, ahol az oszlop helyett a fogantyúba tudnak megkapaszkodni a biciklisek, amíg várakoznak  a zöld lámpára. Céljuk a biciklizés, mint hétköznapi közlekedési forma népszerűsítése, ezzel pedig a város élhetőbbé tétele – hiszen a bringa semmilyen káros anyagot nem bocsájt ki, nem áll a dugóban, testmozgást biztosít és még a parkolással sem kell bajlódni.

    kep10.jpg

    A Copenhagenize kampánya a biciklizés népszerűsítésére (via)

    1. És egy hazai példa

    A Valyo egy önkéntesekből álló, különböző háttérrel rendelkező csapat. Céljuk a Duna közelebb hozása az emberhez, a folyó, mint helyszín jobb kihasználása. 2011-ben egy Duna menti sétára hívták a városlakókat, amelynek különböző állomásain egy-egy művész installációját tekinthették meg a résztvevők. De rendszeresen szerveznek kacsakő dobáló bajnokságokat, és elintézték, hogy nyaranta le legyen zárva a Szabadság híd és legújabban a rakpart egy része is – ezzel hozva közelebb az egyént a folyóhoz. A projektjeik nem csupán arról szólnak, hogy például szabadon biciklizhetünk, futhatunk, sétálhatunk vagy rajzolhatunk krétával hétvégenként a rakparton, hanem egyben figyelemfelhívás is arra, hogy a város a városlakóké, hogy a Duna partja másképpen is kinézhetne egy élhetőbb város részeként. 

    kep11.jpg

    A lezárt rakpartot magukévá tették a budapestiek (via)

    A fenti három példából láthatjuk, hogy a világ különböző részein, különböző léptékben a design, az ötletek és az emberi tényező komoly elem, alakító erő tud lenni egy város életében. Hatása már egy ötletnek, kommunikációs kampánynak, programsorozatnak is lehet, mert ezek közelebb hozhatják a városlakókat ahhoz a térhez, amelyben élnek.  

    A bejegyzés szerzője Sebes Lilla, a BME KomMédia mesterszakos hallgatója. 

    konzerv_1.png

    Hogyan használható a kortárs képzőművészet a márkakommunikációban?

    A 21. század pörgős világa tele van folyamatosan változó marketing és branding trendekkel. Nagyon fontos a CSR, a brand purpose kommunikációja, tarol környezetvédelem beemelése a marketingbe, és a fontos és aktuális társadalmi kérdésekre is reagálni kell. Mi az, ami mégis újdonság és könnyen kiemelhet egy brandet a tömegből? A kortárs képzőművészet és márka kollaboráció egy gyakran megjelenő, de mégsem nagyon elterjedt üzleti és támogatói eszköz, amiből mind a művész, mind a brand profitálhat. Lássuk milyen lehetőségeket rejt és milyen fajtái vannak.

    “Art is sexy! Art is money-sexy! Art is money-sexy-social-climbing-fantastic!” (Thomas Hoving, a New-York-i Metropolitan Museum of Art volt igazgatója)

    Elsőre úgy tűnhet, hogy a művészet és a brandek világa nagyon különböző értékeket képviselnek, mások a prioritások és a dinamikák, az egyik világ nem érti a másikat. Bár ebben van némi igazság, érdekes megvizsgálni, hogy az együttműködés nem egy óriási lehetőség-e inkább mindkét félnek.

    A két világ különbözősége ellenére számtalanszor bebizonyosodott, hogy ahhoz, hogy az emberek és a márkák között szoros kötődés jöjjön létre, a művészet egy nagyon hatásos eszköz. A kortárs művészet mind értékrendben és jelentésben, mind vizualitásban olyan értékeket közvetít, hogy ütős branding eszköz lehet. Tökéletesen megalapozza ezt, hogy a művészet mindig is különleges helyet foglalt el a társadalomban. A kortárs művészetek világára a sokan úgy gondolnak, mint valamire, ami intelligens, exkluzív és különleges, ami kultúrát és presztízst sugároz.

    A nagy márkák művészeti együttműködései felkeltik a sajtó és a nyilvánosság figyelmét és felpezsdítik a brand kreativitását - új, az adott művészt kedvelő csoportokhoz juttatva el a hírük. Ezek a kollaborációk megnyitják a lehetőséget arra is, hogy a márka kapcsolatba kerüljön a kortárs művészeti világ hírességeivel, a közönség számára bizonyítva ezzel a márka esztétikai érzékenységét.

    A művész és brand együttműködések valószínűleg nem csak azt a közönséget tudják elérni, amelyik eddig is érdeklődött a márka, termék vagy szolgáltatás iránt, hanem olyan új csoportokat, akik a művész személye, a kezdeményezés témája vagy az új vizuális világ miatt figyelnek fel rájuk.

    Nézzük, milyen formái vannak a kortárs képzőművészet és egy márka együttműködéseknek.

    Limitált kiadású kollekciók

    Az egyik legtipikusabb kollaborációs mód egy közös, limitált kiadású kollekció tervezése, ami az adott márka neve alatt és a művész vizuális világát tükrözve jön létre. Ez lehet egy táskakollekció például, de víz, kávé vagy kozmetikai termékek is új csomagolást kaphatnak. Így a műalkotások viselhetővé, hordozhatóvá, használhatóvá válnak, a tulajdonosok imázsának részei lesznek. A luxus divat és a művészet összeolvadásának érdekes hatása, hogy a luxus divattermék általában az együttműködés megfizethetőbb részévé válik a valódi híres és értékes műalkotásokhoz képest. Habár egy táskával, sállal vagy ruhával az emberek nem birtokolnak tényleges műalkotásokat, mégis így érezhetik, ami ezeket a termékeket még kívánatosabbá teszi. Az adott tárgy egy lehetőség arra, hogy egy művész autentikus darabját birtokolhassák, ezt megmutathassák, mégis relatíve alacsony áron.

    Erre tökéletes példa a Louis Vuitton és Yayoi Kusama közös kollekciója 2012-ből, ami táskákból, kiegészítőkből és ruhadarabokból is állt. Az együttműködésnek akkora sikere volt, hogy tovább is lett fejlesztve concept store-rá. A concept store olyan márkaüzletet takar, ahol termékek mellett nagyon hangsúlyos a brand kultúra építése. Egy életérzést, életstílust közvetít és a márka termékeinek egy gondosan kiválogatott kis része található csak meg. Kiemelten fontos az üzlet által nyújtott élmény, amit a design-al, eseményekkel, együttműködésekkel, exkluzív kínálattal próbálnak elérni.

    kep5_2.jpg

    Yayoi Kusama kollaborációja a Louis Vuittonnal (via)

    Egy másik példa a Rodin kozmetikai márka együttműködése Donald Robertson művésszel, ahol a Sellő névre hallgató limitált kiadású kozmetikum kollekciót alkották meg.

    kep6.png

    A Rodin együttműködése Donald Robertsonnal – „Mermaid” kozmetikum kollekció (via)

    Ezek a kollekciók általában nagy figyelmet kapnak a médiában, megjelenéseket, eseményeket lehet rájuk felépíteni. Habár ebben a helyzetben a művésznek előre meghatározott szabályrendszer keretein belül kell alkotnia - amit az adott brand vizuális világa és a termék is meghatároz-, ezen kívül általában nagy szabadságot hagyhat a kreativitásának.

    Független műtárgy

    A következő kategória sokkal szabadabb, itt a műtárgy a termékektől függetlenül jelenik meg, de a márkához kapcsolódva, annak üzleteiben. Itt inkább azon van a hangsúly, hogy a márka presztízsét emeljék, indirekten kommunikáljanak művészettel a brand identitásáról, értékeiről, nem a konkrét termékeket akarják kívánatosabbá tenni. Itt is megvan a vizuális és értékrendi együttműködés a márka és a művész között, kölcsönösen emelik egymás értékét, de ez sokkal kevésbé direkt, mintha a terméken jelenne meg. Ide tartozik, amikor egy művész munkája megtalálható a márka zászlóshajó üzleteiben, a művész munkáinak felhasználása eseményeken vagy kampányokhoz. Itt a művész nincs olyan fix keretek közé szorítva mintha egy terméket kellene újraálmodnia, így sokkal szabadabb az alkotásban és kreatív ötletekben, bár természetesen itt is lehetnek megkötések és irányvonalak.     

    Erre példa a Louis Vuitton 2006-os együttműködése, amikor a márka Olafur Eliasson dán-izlandi képzőművésszel dolgozott együtt. A művész „Eye see you” című művét karácsony környékén mutatták be, és három hónapon keresztül világszerte a Louis Vuitton üzletek kirakataiban volt látható. Ez az együttműködés azért is különleges, mivel a márka úgy döntött, hogy hónapokig nem mutat semmilyen saját terméket a kirakatokban, hanem csak ezzel az alkotással képviselik magukat az év egyik legnépszerűbb vásárló időszakában.

    A műtárgy egy hatalmas, ragyogó szem, ami rávillan a mellette elsétáló emberekre, ezzel az ő kíváncsi tekintetüket imitálva. A napelemes lámpa egy pupillát formál, és kapcsolatot teremt a bolt és a közönség között.

    kep7.png
    Olafur Eliasson „Eye see you” című műve egy Louis Vuitton üzlet kirakatában (via)

    kep8.png

    Olafur Eliasson: „Eye see you”(via)

    Múzeumok, művészeti központok

    Ez a fajta együttműködés a brand szorosabb és hosszú távú kapcsolata a művészetekkel. Egyes márkák olyan elkötelezetten fektetnek a művészetbe, hogy teljes múzeumokat, galériákat vagy művészeti tereket álmodnak meg.

    A Louis Vuitton például megnyitotta a Louis Vuitton Foundation-t Párizsban, amit egy új fejezetnek tartanak a cég művészeti pártfogásának történetében. Bernard Arnault, az LVMH Csoport elnöke a Louis Vuitton Foundation-t a következőképpen jellemezte:

    "Ez egy olyan tér, amely párbeszédet kezdeményez a nyilvánossággal, egy intellektuális platform a művészeknek és a szakmának a vitára és gondolkodásra."

    Ezek a művészeti központok tökéletesek a közönséggel való interakcióra, és javítják a márka elismertségét és hírnevét, miközben értéket nyújtanak a nyilvánosság és a szakma számára.

    kep9.png

    A Foundation Louis Vuitton épülete Párizsban (via)

    kep10.png

    Frank Gehry: „Fish Lamp” című műve (a Foundation Louis Vuitton-ban kiállítva) (via)

    A művészetek szponzorálása

    A művészetek szponzorálása is a gyakori művészeti együttműködések egyike. Bár azt gondolnánk, hogy ez kevésbé nyereséges a vállalatok számára, ezt a módszert is többek között a kompenzáció motiválja. Nem minden márka helyzete olyan könnyű, mint a divatmárkáké művészeti együttműködés tekintetében. Például a kőolaj-, fegyver- és dohányipari vállalatoknak is szükségük van imázsépítésre, és a fent említett együttműködések kevésbé illeszthetőek be a márkák profiljába, sőt talán kivitelezhetetlen is számukra. A művészetek szponzorálása mégis jó stratégia ezen cégek vállalati imázsának javítására is. Ezt mutatja, hogy Amerikában és Nagy-Britanniában ezen ágazatoknak brandjei a legnagyobbak művészeti szponzorációban.

    A szponzorációból kiinduló együttműködés is megjelenést nyújt katalógusokban, plakátokban, promóciós anyagokban, és összekapcsolja a márkanevet a művészettel, pozitív dolgokkal és a jóakarattal. Az American New Museum of Contemporary Art-ot és a Metropolitan Museum of Art-ot egyaránt támogatta a Philip Morris az elmúlt évtizedekben.

    Művészeti események és projektek

    Végül, de nem utolsó sorban, fontos megemlíteni a különböző eseményeket, pályázatokat és projekteket, amiket egy brand és egy művész közösen hoz létre. Ebben a kategóriában sokféle lehetőség van, és általában mind a művész, mind a brand aktív részvételét igényli.

    Itt kiemelném az Absolut vodka együttműködését Andy Warhollal (vagyis a The Andy Warhol Foundation-nel) 2014-től. Warhol és az Absolut közötti együttműködés 1986-ban kezdődött, amikor a művész még életben volt és sikeres címkét tervezett a vodka márkának, ami minden idők egyik legikonikusabb művész-márka együttműködésévé vált. Ennek a fontos kapcsolatnak az emlékére az Absolut egy összetett kampányt hozott létre 2014-ben az Andy Warhol Alapítvánnyal. Egyik egy fontos része egy buli volt, egy különleges éjszakai élmény. Egy fényművész és egy kísérleti EVP (electronic voice phenomenon) művész dolgozott együtt a kreatív élmény megalkotásában egy interaktív fényinstallációval, amely Warhol szavait keverte hanghullámokkal kiegészítve. A projekt egy műtárgycserét is tartalmazott. Célja az volt, hogy világ legnagyobb online művészeti csereberéje legyen, ahol a résztvevők beküldtek egy-egy digitális műalkotást, és mindenki cserébe is kapott egyet. Az legizgalmasabb talán mégis az volt, hogy Andy Warhol egyik eredeti alkotását is bevonták a cserébe.

    A fent említett módszereken kívül is találkozhatunk művész és márka együttműködésekkel, de ezek a fő irányok. Ezek sokfélesége is mutatja, mennyi lehetőség rejlik egy ilyen együttműködésben, mennyit adhat egy brandhez, mennyit kaphat tőle egy művész, és mennyi kreatív lehetőség van személyre szabni a projekteket.  

    A bejegyzés szerzője Kiss Dorottya Réka. 

    konzerv_1.png

    süti beállítások módosítása