A BME Kommunikáció és médiatudomány szak blogja

#Konzervtelefon


A vér nem válik vízzé? Avagy hogyan kommunikáljunk a fenntartható menstruációs termékekről

2021. március 19. - KomMédia BME

Az emberiség 26%-a minden hónapban menstruál, egy nő életében tehát átlagosan 450 hetet tölt ezzel a teljesen természetes biológiai folyamattal együtt élve. És mégis, társadalmunkban még mindig tabunak számít az erről való kommunikáció – részben ez is az oka annak, hogy sokáig bele sem gondoltunk, mennyi hulladékot termelnek a hagyományos intim higiéniai termékek. Nem egyszerű tehát a dolguk az alternatív, fenntartható menstruációs termékekkel megjelenő márkáknak: nemcsak az emberek szemléletmódját kell megváltoztatniuk, de kommunikációs falakat is át kell törniük.

A menstruáció puszta említése sok emberben undort, kínos érzést kelt, és aki nyilvános helyen beszél erről a témáról, pár zavart tekintetet garantáltan bezsebelhet. Ez főleg abból fakad, hogy nem egy természetes folyamatként, hanem teherként, szinte betegségként tekintünk rá, gondoljunk csak a köznyelvben használatos „havi baj” vagy „nehéz napok” kifejezésekre. Sokszor hallhatjuk nőként azt a kérdést is, amikor esetleg a megszokottnál hevesebben szólalunk fel valami ellen, hogy „megjött-e”, ezzel is erősítve a menstruációs ciklusról alkotott negatív közvélekedést.

Utálat vagy luxus tárgya?

Látszik ez egy magyar kutatásból is, mely szerint a válaszolók 48%-a sohasem szeretne többé menstruálni, és a szexuális életben, sportban és munkában is zavarja döntő többségüket. Ez összefügg a női ciklus során jelentkező kellemetlen tünetekkel, a hormonoknak köszönhető hangulatváltozásokkal is, melyekről a legtöbb oktatási intézményben és sokszor otthon sem beszélnek a fiatal lányokkal, így sokan csak felnőttként ismerkednek meg először a háttérben álló okokkal és a gyógyszeren túl létező enyhítő módszerekkel. Persze ez egy olyan világban, ahol 2017-ben láthattunk először olyan reklámot, amiben nem – irreális módon – kék folyadékkal van szemléltetve a hirdetett termék nedvszívó képessége, annak érdekében, hogy ne botránkozzunk meg a vér látványán, sajnos nem is olyan meglepő.

Feminist Tee Anything You Can Do I Can Do Bleeding Shirt. | Etsy

[via]

Ha ez még nem lenne elég, világszerte jellemző, hogy a nőknek magasabb adót kell fizetniük az intim higiéniai termékekért, holott törvényileg az alapvető szükségleteket kielégítő termékekre alacsonyabb adókulcsot lehetne kiszabni. A menstruációs termékeket azonban a legtöbb országban nem sorolják ebbe a kategóriába, sőt néhol egyenesen luxusnak tartják, mint hazánkban is, ahol világviszonylatban is a legmagasabb áfát kell fizetni értük. A menstruációs szegénység ebből kifolyólag modern társadalmunk óriási rétegét érinti, melynek tagjai képtelenek megfizetni a jó minőségű higiéniai termékek árát. Ezzel pedig gyermekeik is meg vannak fosztva a szabad mozgás lehetőségétől menstruációjuk alatt, ami miatt értékes napokat kénytelenek kihagyni az iskolában, akadályozva ezzel az oktatáshoz való joguk teljesülését.

Fenntartható alternatívák

Erre a problémára nyújthatnak megoldást a gazdaságilag és nem mellesleg környezetvédelmi szempontból is fenntarthatóbb, mosható és újrahasználható higiéniai termékek. Nem a nagyszüleink, szüleink idejében elérhető, divatjamúlt megoldásokra kell gondolnunk, hiszen az alternatív termékek egyre növekvő piacán ma már találhatóak intimkelyhek, mosható betétek és fehérneműk is – így mindenki válogathat, mi számára a legkényelmesebb módszer. Egy-egy ilyen környezetbarát eszköz természetesen magasabb árfekvésű, mint az eldobható termékek, már csak az innovatív technológiák és anyagok használata miatt is, de ha hosszú távú befektetésként tekintünk rájuk, valójában igen hamar behozzák az árukat. Emellett pedig évente több tonna menstruációs hulladéktól, nagy részben műanyag szeméttől szabadíthatjuk meg velük a környezetünket, amely a fiatal, klímaváltozás ellen tenni akaró generációk számára ma már fontos vásárlási szempont.

kep2_1.jpg

[via]

A szemléletváltozás tehát már megkezdődött, és hazánkba is sikeresen betört, egyes drogériák polcain is találkozhatunk már alternatív termékekkel, de szélesebb kínálat egyelőre főleg webshopokban érhető el. Úttörő magyar márkák is vállalkoztak fenntartható menstruációs eszközök megalkotására: a This is Redy és a hip-hip underwear menstruációs bugyikat gyárt és kínál online, az Emilla Betéti Társaság pedig immár tíz éve varr mosható betéteket, forgalmaz intimkelyheket, és újabban menstruációs fehérneműt is, saját és más környezetbarát boltok webshopjában, illetve nemrég nyílt mintaboltjában.

This is Redy

A három márka közül a legaktívabb és leginkább tabudöntögető kommunikációt folytató This is Redy-t kértük meg, hogy engedjenek betekintést a küldetésükbe és kommunikációjuk sikerének titkaiba. A fenntartható menstruációs termékek a márka alapítóját, Molnár Dórát kérdeztük.

„A menstruációd egy szupererő” a This is Redy szlogenje. Mi még a márka és a termékeitek fő üzenete?

A menstruációs bugyi, mint fenntartható eszköz népszerűsítése a fő célunk. Brutális hulladéktermelést jelentenek a női intim higiéniás termékek, de van már olyan megoldás, ami fenntartható, kényelmes és alkalmas a mindennapi viseletre.

A környezettudatosság egyre fontosabb a fiatalabb generációk számára. Kik tartoznak a márka célcsoportjába? Tesztek különbséget a fiatalabb és az érettebb korosztálynak szánt üzenetekben az egyes kommunikációs platformjaitokon?

Jelenleg a célcsoportunkat a 20-35 évesek közé tenném, a márka főleg őket szólítja meg: edukálunk és tabukat döntögetünk. Ezt főleg Instagramon és a blogunkon tesszük, Facebookon inkább a termékekről adott visszajelzésekről kommunikálunk. Mivel a közösségi felületeink célcsoportja különböző, lehetőségünk van egészen fiatal lányoknak is segíteni a gátlásaik leküzdésében, ahogyan meg tudunk erősíteni egy idősebb korosztályt is abban, hogy jobban hallassák a hangjukat a témában.

This is Redy

A márka alapítója, Molnár Dóra mindenféle ruhatervezői tapasztalat nélkül alkotta meg a „redybugyi”-t 2019-ben, miután két évvel korábban megszületett benne az igény egy olyan magyar gyártású fehérneműre, ami nem ázik át, magabiztosságot ad, ráadásul az eldobható termékek használatát is kiválthatná. A családi műhelyből egy mára már több mint húsz fős varrodává fejlődő This is Redy csapata Oeko-Tex minősítéssel rendelkező anyagokból, a lehető legnagyobb biztonságérzetet szem előtt tartva gyártja termékeit egyre növekvő vásárlói körének – már a tízezres eladott darabszámot is meghaladva. A magyar márka kommunikációjában nagy hangsúlyt helyez az aktív jelenlétre az online térben: tavaly év végén Instagram oldalán már több mint 4 000 követővel rendelkezik, és Facebook oldala is meghaladja a 3 000 követőt. 

Készülnek tesztek a termékeitekről YouTube-on, női blogokon, és ti is rendszeresen kértek visszajelzést a fogyasztóitoktól. Hogyan építitek be ezeket a visszajelzéseket a kommunikációtokba? Mekkora hangsúlyt helyeztek a Word Of Mouth marketingre?

A kommunikációban és a termékfejlesztésben is főként a visszajelzések alapján haladunk. Van véleménykérő online form-unk, melyben a termékről, a kommunikációnkról és az általunk előtérbe hozott témákról is véleményt kérünk. Mivel ebben a vásárlóink a termékről beszélnek, ezt ajándék marketingnek tekintjük – döntően viszont nem erre alapozunk.

kep3.png

[via]

A közösségi médiában különösen erős a jelenlétetek, mi a sikeres kommunikáció titka erről az intim témáról? Milyen kommunikációs kihívásokkal néztek szembe?

Az egyik legfontosabb célunk a hitelesség felépítése volt, igyekszünk ezért olyan közösségi média menedzserekkel együttműködni, akiknek nem esik nehezére együtt lélegezni a márkával, ezáltal pedig hiteles posztokat gyártani.

A Redy tartalomgyártásában egyértelműen a tabudöntögetés a fő feladatunk egy olyan témában, amelynek teljesen hétköznapinak, átlagosnak kellene lennie. A női témákról szégyenérzet nélkül kellene kommunikálnunk, de még mindig sok stigma övezi nemcsak a menstruációt, a betegségeket, az inkontinenciát (vizelet visszatartási képtelenséget), de általánosságban a nők által megélt állapotokat is. A tartalmaink gyártása során ezért fontos számunkra az edukáció és az információ átadás. Emellett persze ugyanúgy szeretünk szórakoztatni is, így azok is megtalálják a számukra izgalmas tartalmakat, akik ezeket a felületeket kikapcsolódás céljából görgetik csak át.

kep4.png

[via]

Hogyan valósul meg ez az edukáló, érzékenyítő küldetésetek a gyakorlatban?

Saját blogunkon és a közösségi média oldalainkon teszünk közzé különböző edukációs tartalmakat, például a vulva formák vagy intim illatok témáiban, ezeket azért egy márka nem gyakran szokta bevállalni. Mi bevállaljuk, és igyekszünk a kellemetlenebb témákról is természetesen beszélni, mert a tabusítás egy csomó információt elzár. De ha egy Instagram profilon többek között az előbb említett témákról van szó, akkor az közelebb visz önmagadhoz, nem titokban kell kutakodnod, utánanézned – hanem eléd van tárva, mint bármi más.

Mit gondolsz, mikor jutunk el oda, hogy a menstruációról teljesen nyílt társadalmi párbeszéd folyhasson?

Én bizakodó vagyok, sokan jó úton járnak, szerintem nincs ez olyan messze. Pár év talán? 10? Remélem, mosolygok majd ezen 10 év múlva, hogy túlbecsültem és már rég nem tabu.

A bejegyzés szerzője Horváth Zita, a BME KomMédia mesterszakos hallgatója. 

konzerv_1.png

süti beállítások módosítása