A nyugati világ eddigi három ipari forradalma után világszerte újabb korszakváltást emlegetnek, mely az "ipar 4.0" nevet kapta. Milyen fogalmakat kell ismernünk, hogy megértsük ezt a jelenséget? Elképzelhető, hogy a fejlődés oda vezet, hogy a robotok elveszik a munkát az emberektől? A bejegyzésből kiderül.
Az ipar 4.0-hoz kapcsolódó kérdések az "IVSZ - Szövetség a digitális gazdaságért" nevű szervezet nemrégiben lezajlott Vállalati innováció konferenciáján több előadásban is előkerültek. De mi is az új korszak legfontosabb sajátossága? Röviden összefoglalva az, hogy a fizikai gépek, tárgyak egy információs hálózatba kapcsolódnak, a termékeket és szolgáltatásokat pedig sok esetben szoftverek állítják elő emberi erőforrás helyett. Emiatt egyrészt munkahelyek szűnnek meg (azok, amik kiválthatóak nem humán munkaerővel), de újak is keletkezhetnek (hiszen az új rendszereket valakiknek létre kell hozni, meg kell építeni, karban kell tartani, stb.). Hogyan is jutottunk el idáig?
Az alábbi ábra mutatja, melyek voltak az ipar fejlődésének kulcsfontosságú stádiumai:
Az ipar 4.0 hatásait már mindennapjainkban is tapasztalhatjuk: az applikációk, az okos gépek, sőt okos otthonok világa megérkezett. Egy új kihívás, új lehetőség arra, hogy fejlődjünk, munkavégzésünk és életvitelünk hatékonyabb legyen, valamint még jobb szolgáltatásokat vehessünk igénybe és biztosítsunk más embereknek. Ha jobban belegondolunk, a fogalom ki is terjeszthető: nem csupán az ipar robbanásszerű fejlődéséről van szó, hanem a teljes gazdaság digitalizációjáról, mely az egész társadalmat átfogja. De ahhoz, hogy ki tudjuk használni az új korszak előnyeit, gondolkodásbeli váltásra van szükség.
Big Data, IoT, cloud computing és társaik – egyre gyakrabban találkozunk ezekkel a fogalmakkal, de nem biztos, hogy tisztában vagyunk azzal, mit is takarnak ezek a kifejezések. Észrevétlenül válnak mindennapi szókincsünk részévé a technológiai fejlődés alapfogalmai, és a gyors terjedésük miatt fennáll a veszélye, hogy sokféleképp definiáljuk őket.
Itt az ideje tehát, hogy közös alapra hozzuk az ipar 4.0-val kapcsolatos ismereteinket! Összegyűjtöttünk öt fogalmat, amikkel mindenképp érdemes képben lenni.
1. Kiber-fizikai rendszerek
Az IT-rendszerek és a fizikai világ szoros összefonódásával komplex kiber-fizikai rendszerek alakulnak ki, melyekkel valós időben lehet irányítani a termelést. Lehetővé válik az egyedi sorozatgyártás is: ez azt jelenti, hogy olyan személyre szabott termékeket lehet létrehozni, amilyenekre korábban nem volt példa. Ez az új lehetőség válasz az egyre konkrétabb ügyféligényekre, de a gyártási technológia változásának köszönhetően nem csak új termékek jönnek létre, hanem olyan platformok, ahol az ügyfél még részletesen kifejtheti elvárásait a gyártó felé.
2. A dolgok internete
A M2M (machine to machine) kapcsolatok megvalósulása egy speciális információs csatorna meglétét feltételezik. A dolgok internete (Internet of Things = IoT) olyan hálózatot jelent konkrét dolgok, vagy környezetek között, melyek digitálisan beágyazottak, és egymással emberi beavatkozás nélkül képesek adatcserét folytatni. Szenzorok, mikrochipek, digitális eszközök, szoftverek egymás közötti kommunikációjáról van tehát szó, melyek monitoroznak, menedzselnek és összekapcsolnak folyamatokat.
3. Big Data
A már-már kezelhetetlen méretű adathalmaz, a Big Data a gyártási folyamatok digitalizációja révén, robbanásszerűen jött létre. Egyes becslések szerint a Földön jelenleg tárolt adatok összmennyisége már most sok ezer exabyte-ban mérhető (1 exabyte 1 milliárd gigabyte-nak felel meg). Ennek az elemzése speciális tudást igényel, és egyre növekszik a szerepe a döntéshozatalban: ez a versenyképesség kérdését is meghatározza, hiszen az óriási adathalmaz előnyeit egyelőre nem sokan használják ki.
4. Felhő
A felhő alapú szolgáltatások ma már nagyon elterjedtek, nem csak az egyéni felhasználók, hanem a vállalatok is nyitnak az új lehetőségek felé. Az összekapcsoltság kulcsaként aposztrofált, angol elnevezéssel élve „cloud computing” lehetővé teszi a távoli szerverekről történő elérést, kezelést vagy beavatkozást. Az utóbbi időben az IT-óriások, mint az Amazon, a Google, a Microsoft és társaik közötti kiélezett verseny fókuszában elsősorban a felhőalapú számítástechnika állt, melyből az Amazon került ki egyértelmű győztesként.
5. Robotok a munka frontján
A munkaerőhiány Magyarországon egyre nagyobb méreteket ölt, elsősorban a mérnök és informatikus végzettségű szakembereket tekintve, ami azt jelenti, hogy nincs elég munkaerő a digitális átalakulás végrehajtásához. A robotok a monoton munkaköröket veszik át, vagyis a jövőben a munkavállalók fizikai terhelése automatizálással váltható ki – de természetesen nem minden esetben. A leginkább érintett szektorok közé tartozik az autóipar, az elektronikai összeszerelő ipar, a fémipar, illetve a gyógyszeripar. A robotok és önkiszolgáló technológiák felőrlik az alacsony bérezésű állásokat, az egyre intelligensebb algoritmusok a magasabb képzettséget igénylő állásokat fenyegetik.
A Universal Robots közép-kelet európai vezérigazgatója, Slavoj Musilek így nyilatkozott arról a kérdésről, hogy vajon a jövőben minden feladatot át tudnak-e venni az emberektől a robotok:
Egy biztos, a robotok sosem tudják helyettesíteni az emberi kreativitást, érzékeket, intelligenciát, vagy a döntéshozatali képességeket. Ezeknek mindig jelentős szerepe lesz az ipari termelésben, így valószínűleg a teljes automatizáció sosem fog megvalósulni.
A szakértők szerint Magyarországnak nyitottnak kell lennie a változásokra. A legnagyobb kihívást az jelenti, hogy a kis- és középvállalatok rálépjenek a digitális átállás útjára, hiszen amennyiben nem tudnak lépést tartani, a negyedik ipari forradalom versenyéből vesztesen fognak kikerülni.