Folyamatosan növekvő városainkban számos problémával találjuk szemben magunkat: nagy a légszennyezettség, zsúfoltak a metrók, órákig állhatunk a dugóban mire eljutunk valahova, ahol aztán nem találunk parkolóhelyet. Mégis, életünk fontos színteréről van szó, járunk-kelünk, sétálunk, autózunk, eltévedünk benne. Az utóbbi években a tágabb értelemben vett design egyre több területen kap teret, többek között a városok tervezésében is. Mit tehet egy grafikus vagy egy formatervező a városok fejlesztéséért? Hogyan járulhat hozzá egy város élhetőbbé tételéhez egy kommunikációs cég?

A városok építészek, várostervezők, mérnökök keze által fejlődnek, formálódnak, és elsősorban a politikai vezetők vannak abban a pozícióban, hogy döntéseket hozzanak a jövőjükről. Gyakran gondos tervezés által, máskor csak organikusan, „maguktól” változnak a városok, és sok folyamatot nem is tudunk kontrollálni: ilyen például a robbanásszerű népességnövekedést – ebben az esetben már csak a problémát tudjuk orvosolni. A design szó szerinti fordításban tervezést, formatervezést jelent, de mára ennél egy sokkal tágabb értelemben alkalmazzák. A design központú gondolkozás már az élet szinte minden területén jelen van: a grafikai tervezéstől kezdve, a felhasználói élmény tervezésen át a service, azaz szolgáltatás designig.

A designerek számos olyan tulajdonsággal rendelkeznek, amelyekkel a városokkal foglalkozó mérnökök vagy politikusok nem minden esetben – gyakran több területen is dolgoznak karrierjük során, így hamar alkalmazkodnak új helyzetekhez és rendkívül jók az emberek megértésében. Hiszen a design az emberről szól. A város egy érdekes szint, mert nagyobb, mint az egyén közvetlen környezete, de kisebb, mint az állami szint – más, mint egy vállalkozás, hiszen sok különféle szereplő formálja. Akármilyen sok kis részből áll össze, a város mégis egységet alkot, amely nem túl nagy ahhoz, hogy akár egy designer vagy egy alulról induló kezdeményezés valóban nagy hatással lehessen rá.

A továbbiakban lássunk két példát külföldről és egyet itthonról arra, hogy milyen sokféleképpen tudnak a designerek hozzájárulni egy város fejlődéséhez.

1. Egy példa külföldről, melyet a városvezetés kezdeményezett

A Brazíliában található Curitiba városában a polgármester létrehozott egy városfejlesztésért felelős kutatóintézetet azzal a céllal, hogy a különböző területeken dolgozó designerek megoldásokat találhassanak a város problémaira. A város zsúfolt és hektikus forgalmára megoldásként innovatív buszmegállókat és egy új buszközlekedési rendszert fejlesztettek ki. A buszmegállókat cső alakúra tervezték és úgy alakították ki őket, hogy kellemetlen időjárásban is megvédje a várakozókat, abba beszállva már megváltsák jegyüket és ezzel egyenesen a csőből, egyszerűen tudjanak az utasok felszállni a buszra.

Curitiba város innovatív buszmegállói és buszrendszere (via)

A buszok különböző típusait színkódokkal látták el, de nem csak a térképen, hanem magukat a buszokat is átfestették– így egy könnyen értelmezhető és hatékony szisztéma alakult ki. Elkülönített sávokat kaptak egyes buszok, extra hosszú buszokat indítottak a hosszabb, forgalmasabb vonalakon. Színekkel kódolt vonalakkal tették egyszerűen értelmezhetővé a rendszert: például a zöld buszok az agglomerációba szállítják az utasokat míg a kicsi fehérek csak a városközpontban köröznek.

A cső alakú buszmegállóba már a belépésnél szükséges a jegy, így felszállásnál nem kell már ellenőrizni (via)

2. Egy kisebb léptékű kezdeményezés Dániából

A Copenhagenize csapatának célja, hogy Koppenhágához hasonlóan a többi városban is népszerű és széles körben használt közlekedési forma legyen a bringázás. Ennek érdekében kommunikációs kampányokat indítottak a városi vezetéssel együttműködve. Ezzel összhangban többek között kis biciklifogantyúkat helyeztek el Koppenhága forgalmas biciklis csomópontjainál, ahol az oszlop helyett a fogantyúba tudnak megkapaszkodni a biciklisek, amíg várakoznak  a zöld lámpára. Céljuk a biciklizés, mint hétköznapi közlekedési forma népszerűsítése, ezzel pedig a város élhetőbbé tétele – hiszen a bringa semmilyen káros anyagot nem bocsájt ki, nem áll a dugóban, testmozgást biztosít és még a parkolással sem kell bajlódni.

A Copenhagenize kampánya a biciklizés népszerűsítésére (via)

3. És egy hazai példa

A Valyo egy önkéntesekből álló, különböző háttérrel rendelkező csapat. Céljuk a Duna közelebb hozása az emberhez, a folyó, mint helyszín jobb kihasználása. 2011-ben egy Duna menti sétára hívták a városlakókat, amelynek különböző állomásain egy-egy művész installációját tekinthették meg a résztvevők. De rendszeresen szerveznek kacsakő dobáló bajnokságokat, és elintézték, hogy nyaranta le legyen zárva a Szabadság híd és legújabban a rakpart egy része is – ezzel hozva közelebb az egyént a folyóhoz. A projektjeik nem csupán arról szólnak, hogy például szabadon biciklizhetünk, futhatunk, sétálhatunk vagy rajzolhatunk krétával hétvégenként a rakparton, hanem egyben figyelemfelhívás is arra, hogy a város a városlakóké, hogy a Duna partja másképpen is kinézhetne egy élhetőbb város részeként. 

A lezárt rakpartot magukévá tették a budapestiek (via)

A fenti három példából láthatjuk, hogy a világ különböző részein, különböző léptékben a design, az ötletek és az emberi tényező komoly elem, alakító erő tud lenni egy város életében. Hatása már egy ötletnek, kommunikációs kampánynak, programsorozatnak is lehet, mert ezek közelebb hozhatják a városlakókat ahhoz a térhez, amelyben élnek.  

A bejegyzés szerzője Sebes Lilla, a BME KomMédia mesterszakos hallgatója.