A BME Kommunikáció és médiatudomány szak blogja

#Konzervtelefon


Miért ülünk ennyi tabun?

2019. szeptember 23. - KomMédia BME

Közéleti személyiségek beszélnek nyíltan a betegségeikről, függőségeikről és szexuális beállítottságukról. Azt gondolhatnánk, hogy az életnek már nincs olyan területe, amit ne lehetne kisebb-nagyobb társaságban megvitatni – különösen fiatalok között, akik már beleszülettek a digitális világba Ha ez így lenne, nem vágnánk rá annyi mindenre, hogy ez tabu: milyen témáktól érzi magát kínosan a ma embere és miért?

Tabu az, amiről nem beszélünk, amit nem kényelmes, vagy kifejezetten kínos felhozni – válaszolta 17 egyetemista egy rövid felmérésben arra a kérdésre, hogy szerintük mit jelent az, hogy tabu. Hozzátették, hogy különböző helyeken és körökben eltérő lehet az, hogy miről nem illik, vagy nem szokás beszélni. Arra is utaltak, hogy a tabukhoz gyakran félelem társul: például az előítéletektől, a kitaszítottságtól, a megbélyegzéstől. 

Vágyak, lehetőségek, meggyőződések

 Vajon mi számít szerintük a legnagyobb tabutémának ma Magyarországon? Mi az oka a tabuk kialakulásának, és hogyan kezeljük ezeket a helyzeteket? Íme, az összesített lista:

  • Anyagiak: erős félelem, hogy a fizetés nagysága határozza meg az ember értékét. A válaszadók egy része még a barátainak sem meri elárulni, hogy mennyit keres. Attól félnek, hogy a kevesebb bevétel miatt értéktelenebbé válnak a társaik szemében, rosszabb, kiszolgáltatottabb helyzetbe kerülnek a baráti körükben.
  • Betegségek: általában kellemetlennek tartják a betegség témát, főleg érintettként. Tudják, hogy a betegeknek a fizikai és lelki panaszokon kívül a környezetük bírálatával is meg kell küzdenie. Különösen feszélyezve érzik magunkat akkor, ha súlyosan beteg személlyel kell beszélnünk az állapotáról, mert félünk, hogy megbántjuk a beszélgetőpartnerüket a kérdéseinkkel.
  • Függőségek: az alkoholfogyasztás és a kábítószerek használatát a fiatalabb generáció igyekszik titkolni az idősebbek elől, a függők egy része nem mer a problémájával a családhoz fordulni, mert félnek az elítéléstől, így az otthoni közegből nem kapnak segítséget.

rajko_andrea_illusztracio.jpg(via)

  • Halál: kerülik a témát, hogy hárítsák a fájdalmat, akár a sajátjukat, akár másét, hiszen nem akarják a gyászoló sebeit feltépni. Nehezen tudnak mit kezdeni azzal, ha valaki szerette halálhírét közli, részvétet nyilvánítanak, de aztán elterelik a témát.
  • Homoszexualitás: a többségtől eltérő szexuális irányultságukat többen a homofóbiától való félelem miatt nem merik felvállalni. Félnek a megbélyegzéstől, a diszkriminációtól és a társadalmi elítéléstől, de a család és barátok reakciójától is tartanak.
  • Politika: a legtöbben a tabuk között emlegették, mivel úgy hiszik, hogy a politikai beállítódás felvállalása utálatot, szánalmat válthat ki másokból, beskatulyázás lehet a következménye és családon belüli konfliktusokat szíthat.
  • Szexualitás: ilyen kérdésekről általában nem kommunikálunk a családdal, a barátokkal viszont igen. De ez sem általános: van, aki szerint, ha társaságban felhoz valaki egy ilyen témát, illetlennek, erkölcstelennek fog tűnni, míg mások szerint a szex egyszerűen a magánélet része, ami nem tartozik másokra.

Ezek voltak azok a tabuk, amelyeket a többség megnevezett, de a felsoroltakon kívül szerepelt a listán a nyilvános szoptatás, az intim higiénia, a menstruáció, a gyermekvállalás megtagadása, a bántalmazás, a roma helyzet, a klímakatasztrófa, a szegénység és a szakítás is.

Tabukollekció, nagyító alatt

És hogy miért él ennyi tabu a fiatalok között? A válaszadók a neveltetés szerepét hangsúlyozták: a szülői hatás és a környezet, amelyben felnőttünk, erős hatással van arra, hogy miről merünk beszélni és miről nem. Emellett a média befolyásoló erejét hangsúlyozták: nem mindegy, hogy ezekről a témákról milyen mennyiségű, minőségű információt adnak a különböző sajtótermékek, műsorok.

Érdemes azonban még mélyebbre ásni. "A tabuk kialakulásának egyik legmarkánsabb oka az információhiány, az ok-okozati összefüggések feltárásának elmaradása, amely a rákérdezéstől való félelemből fakad - mondja Dr. Rajkó Andrea Fenya szociológus. Kurzusain hallgatók ezreit vezette már be a társadalmi tabuk témakörébe, és kutatóként is ezzel a területtel foglalkozik. - A vélt vagy valós következményektől, szankcióktól való félelem meghatározó eleme a tabu kialakulásának.

A félelemérzet azonban gyakran nem a tapasztalatra épül, a fiatalok sokkal inkább feltételezett következményekre hivatkoznak: „mérgesek lesznek a szüleim”, „megvernek”, „elutasítanak”, „kiközösítenek”, „elveszítem a bizalmukat”, „nem beszélnek majd hozzám” és hasonlók.”

A félelmek azonban nem csak az otthoni közeghez kapcsolódnak: a szakértő úgy tapasztalta, hogy a hallgatók szerint az egyetemi közegben tilos bármilyen előjelű beszélgetést indítani például politikai kérdéssel, kisebbséggel vagy szexuális orientációval kapcsolatban, mert attól félnek, hogy egy efféle próbálkozást olyan verbális retorzió követne, amelyet nem szeretnének magukra vállalni.Emiatt nem ismerik egymás véleményét, álláspontját, nem tudják elmondani saját averziójukat, félelmeiket, problémáikat, és kérdéseket sem tudnak nyilvánosan megfogalmazni. Minimális esetben, vagy egyáltalán nem adódik lehetőségük arra, hogy nyíltan vitát kezdjenek, akár egy szeminárium keretein belül, és megismerkedjenek hallgatótársaik véleményével. Ahogy az a mini kutatásból is kiderül, ebben a közegben inkább került témák lesznek például a romákkal kapcsolatos előítéletek és félelmek, vagy a halál helye a mai társadalomban.”

Tabuk éjszakája

Milyen szerepe lehet a saját magunk által létrehozott, vagy örökölt tabuknak a mindennapi életünkben? Milyen eszközeink vannak a tabudöntésre?  Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Dr. Rajkó Andrea Fenya előadása a Kutatók Éjszakáján.
A rendezvény ideje: 2019. szeptember 27. 16:45- 17:15. Helye: BME OMIKK

Rajkó Andrea Fenya úgy látja, hogy elmaradnak azok a párbeszédek is, amelyek egy-egy előítéletes magatartás okait tisztáznák, vagy feloldanák egy évtizedeken, generációkon keresztül cipelt, érthetetlen hagyomány röghöz kötő erejét. “Olykor kifejezetten fontos lenne nyíltan beszélni, párbeszédeket indítani és vitákat generálni egy nyilvánosabb felületen, hogy halljuk mások véleményét, tapasztaljuk azt, hogy miként gondolkodnak: kiderülhet, hogy vannak hozzánk hasonló nézetekkel, problémákkal rendelkezők körülöttünk.”

egon_schiele_selbstakt_1910.jpeg

(via)

Tabu a szemnek?

A szakértő azt is kiemeli, hogy a mini kutatásban főleg a verbális tabuk jelentek meg, pedig ezeknél gyakran sokkal erőteljesebbek a vizuálisak. “A szoptatásról például lehet beszélni, rengeteg honlap foglalkozik a témával, vagyis ilyen értelemben nem sorolható a társadalmi tabuk közé. Ugyanakkor a nyilvános helyen végzett szoptatás gondolata, és leginkább látványa azonban sok embert kínos érzéssel tölt el, elfordulnak, felháborodnak. Ugyanígy erőteljesebb vizuális tabunak számítanak a testtel kapcsolatos elváltozások, fogyatékosságok, betegségek, nemváltások, elhízás vagy épp a betegesen vékony test. A szexualitással kapcsolatos mediális túlcsordultság és feltételezett telítettség ellenére ez a korosztály tabuként tekint például a szexualitást reprezentáló műalkotásokra és a velük kapcsolatos verbális megnyilvánulásra is. Ugyanakkor ismeretlen és újszerű számukra annak felismerése, hogy a kultúra történetének egyes szakaszaiban, korai társadalmakban jóval természetesebben viszonyultak a különböző irányultságú és intenzitású szexualitáshoz vagy a haldoklás, halál folyamataihoz.”

A bejegyzés szerzője Hunfalusi Réka, a BME KomMédia alapszakos hallgatója. 
konzerv.png

Így válhatsz sikeresebb előadóvá 2019-ben

Ismerős lehet az érzés, amikor egy iskolai vagy munkahelyi prezentáció hallatán egyszerűen el nem tudjuk képzelni, az előadó hogy volt képes kiállni egy ilyen vontatott és szinte kibírhatatlan anyaggal. Szeretjük azt hinni, hogy előadást tartani könnyű, hiszen már fél siker, ha egyáltalán ki merünk állni a hallgatóság elé, és meg is bírunk szólalni. Ez így is van, ugyanakkor igazán jó, magával ragadó előadást annál nehezebb készíteni és bemutatni. A tavalyi évindító posztunkban az érvelésben adtunk tanácsokat, idén pedig újévi fogadalomnak azt ajánljuk, hogy határozzuk el, 2019-ben sikeresebb előadók leszünk!

Nézzük most hét egyszerű taktikát, melyek figyelembe vételével klasszisokkal javulhat prezentációs stílusunk, így remélhetőleg a hallgatóságunk sem fogja unott tekintettel, egy felsőbb hatalomhoz fohászkodva a mondandónk végét várni.

1. Tudd, hogy kikhez beszélsz

A jó előadás titka, hogy tudjuk, kik ülnek majd a közönség soraiban. Gondoljunk csak bele, más emberek más információbázissal rendelkeznek, ehhez mérten tanácsos összeraknunk előadásunk anyagát. Ha szakértők vesznek részt a prezentáción, úgy nem kell elmagyaráznunk a legalapvetőbb információkat, vagy ha éppen az azonos feladatkiírást kapó csoporttársaink hallgatnak minket, akkor nem kell végigmennünk a projekt minden pontján. Amennyiben vegyes közönséggel van dolgunk vagy nem tudjuk előre belőni, hogy kikre számíthatunk, érdemes az “intelligens laikus” szintjét becélozni, tehát nem szájbarágósan, de nem is szakszavakkal teletömve előadni.

o-boring-meeting-facebook-1068x534.jpg

(via)

2. Legyen B, sőt C terv is

A technológia ördöge minden pillanatban felütheti fejét, így készüljünk arra, hogy esetlegesen nem fog működni a számítógép vagy nem érzékeli az adathordozót, amin az előadásunkat vittük. Számtalanszor adódik gond a projektorral, ami miatt mégsem sikerül kivetíteni a prezentációnkat. Mindig érkezzünk felkészülten, legalább B és C tervekkel: pendrive-on és online is elérhető fájllal, akár saját laptoppal, illetve az előadásunk írásos vázlatával (már ha nem tudjuk azt fejből). Az elejét feltétlenül memorizáljuk, hiszen megeshet, hogy valaki a segítségünkre siet a technikával, mi viszont közben el is kezdhetjük az előadást. Az egyik legrosszabb eset a teljes áramszünet: hosszabb előadásnál egy handout sokat segíthet abban, hogy tudjuk követni magunkat. 

2_4.jpg

(via)

Illetve, ha videó is szerepel a prezentációban, mindenképpen számoljunk azzal, hogy nagy valószínűséggel problémánk lesz a lejátszásával. Ne bízzuk az internetre a dolgot, mert kínos, ha percekig nem tölt be a YouTube - inkább mentsük le előre az anyagot.

Ha már videómegosztó: gondoljuk végig, hogy szeretnénk-e úgy belépni a saját fiókunkkal, hogy a közönség kivetítőn nézheti a számunkra ajánlott egyéb tartalmakat. Biztos mind az előadáshoz kapcsolódik? Profibb hatást keltünk, ha nem teregetjük ki a zenei ízlésünket, az általunk követett influencerek listáját, és ki tudja még mit. 

3. Figyeld, hogy figyelnek-e még

Általánosságban véve egy előadás elején még élénk tekintetek néznek vissza ránk, de a figyelem hamar lankad. Aztán megint aktívvá válhat a közönség, ha meghallják, hogy már csak pár gondolatunk maradt vissza. Ha azt vesszük észre, hogy az előadás derekán elvesztettük hallgatóságunk nagy részét, érdemes egy figyelemfelkeltő videóval vagy egyéb kiugró elemmel felráznunk őket, az unalomba semmiképp ne süppedjünk bele.

4. Használj személyes anekdotákat

Éthosznak nevezik a retorikában a meggyőzésnek azt az eszközét, amellyel az előadó saját magát mutatja meg a szövegben: ezzel tudja alátámasztani azt, hogy hiteles megszólaló a témában. Az előadást mindenképpen gazdagíthatja egy-két személyes részlet, például saját tapasztalat vagy a munkafolyamatba való betekintés. Természetesen a túlzásra ügyelni kell: ne hozzuk kínos helyzetbe a közönséget túlságosan részletes háttérinformációkkal, valamint igyekezzünk elkerülni a történetben szereplők név szerinti említését, hacsak nem olyan emberekről van szó, akiknek szakmai sikereit hangsúlyozzuk a prezentációnk témája kapcsán.

3_4.jpg

(via)

5. Légy tisztában a csend erejével

A csendnek nem feltétlenül kell kínosnak lennie, egy jól ütemezett hatásszünet nyomatékot adhat mondanivalónknak. Ne féljünk attól, hogy pár másodpercre elhallgatunk, hagyjunk bátran időt a közönségnek arra, hogy elgondolkozzon az előadás fontos pontjain, illetve a központi üzenetünkön. A hatásszünet olyan szempontból is hasznos, hogy a duruzsoló közönség hirtelen észreveszi magát, és remélhetőleg elcsendesül, pl. egy iskolai előadás során.

6. Gyakorolj, hiszen az teszi a mestert

Ha gyakran kell előadást tartanunk, sok szempontból rutinossá válunk, de még a profik számára is a jó prezentáció titka lehet az előzetes próba. Ne sajnáljuk arra az időt, hogy otthon elpróbáljuk az előadást! Így világossá válhatnak azok a pontok, amelyek logikailag nem megfelelően követik egymást, vagy éppen nehéz érthetően megfogalmazni őket. Ez pedig egy újabb problémához vezet: ez az időtúllépés, ami akkor következik be, ha élesben döbbenünk rá, hogy sokkal több mindent kell elmagyarázni és összekötni, mint hittük. Felkészületlenül jól bele lehet esni a csapongás, önismétlés, összefüggéstelen gondolatvezetés csapdájába.

7. Tudd, hogy az idő nagy úr

A megadott időkorlát be nem tartása több szempontból is problémás: a közönség ráun az előadásra, idegessé válik a késés miatt, illetve előfordulhat, hogy ezzel mástól veszünk el értékes perceket. Érdemes az előadást kicsivel rövidebbre tervezni, mint a megadott időkeret a már említett technológiai malőrök miatt, valamint a felmerülő kérdések okán is. Még ha nincs is kifejezett kérdés-válasz szekció, adjuk meg a lehetőséget a hallgatóságnak a releváns megjegyzések megosztására, hiszen ebből előadóként is rengeteget tanulhatunk.

4_6.jpg

(via)

Ha szívesen tanulmányoznád mélyebben a prezentáció művészetét, itt és itt megteheted. 

konzerv.png

10 tanács, hogy inspiráló nyilvános beszédet mondj

A prezentációk vizuális támogatásával korábbi bejegyzésünkben már foglalkoztunk. Na de mi a helyzet akkor, ha cserben hagy bennünket a technika? Vajon lehet-e ppt/prezi nélkül is lebilincselő előadást tartani? A kérdésre természetesen igen a válasz. Ehhez tekintsük most végig 10 technikát, amik a kiváló nyilvános beszédek megvalósításához nyújtanak iránymutatást!

Camine Gallo TED-előadások című könyvében az inspiráló nyilvános beszédek titkait tárja fel. Megfigyelései szerint a leginkább magukkal ragadó előadások három alapvető tulajdonsággal bírnak, melyek nagyon is összefüggenek egymással:

  • érzelemgazdagok, vagyis a szívhez szólnak
  • eredetiek, miszerint tanítanak valami újat
  • emlékezetesek, tehát úgy szólnak a közönséghez, hogy egy ideig biztosan nem felejtik azt el

Ahhoz, hogy előadásaink rendelkezzenek a fenti ismérvekkel, nem árt, ha tudjuk, hogyan csinálják a profik. Ha éppen egy prezentációs kihívás előtt állsz, kövesd a népszerű kommunikációs szakember 10 tanácsát a felkészülés során!

1. Beszélj szenvedéllyel! 

Az érzelmeket sok előadó nélkülözi a prezentációjából, és csak a tudatra próbálnak hatni. Azonban a valódi szenvedélyünk kidomborításával nem csak inspirálhatunk, hanem – a retorika mestereihez hasonlóan – nagyobb eséllyel tudunk meggyőzni és cselekvésre ösztönözni másokat.

A népszerű kommunikátorok, mint a legnagyobb nézettségű videókat generáló TED-előadók, mind kiválóságai egy bizonyos területnek, eredményeiket hatalmas energiabefektetéssel és odaadással érték el, és mozgatórugójuk elsősorban a szenvedély. A neuroplaszticitás tudományának köszönhetően ma már tudjuk, hogy agyunk életünk végéig változik és növekszik. Ez annak köszönhető, hogy egy adott feladat huzamosabb ideig tartó ismételgetésének hatására új és erősebb idegpályák jönnek létre. Dr. Pascale Michelon, a  The Memory Practice igazgatója és a St. Louis-i Washington Egyetem óraadó tanára állítja, ha valamit rendszeresen, újra meg újra elvégzünk, az egyre jobban fog menni. Szerinte az új idegpályák kiépülése azoknál is végbemegy, akik rendszeresen beszélnek a szívükhöz közelálló témákról. Azoknál az embereknél, akik sok előadást tartanak, a nyelvvel kapcsolatos agyi területek hatékonyabban és aktívabban működnek.

2. Tálald máshogy!

A sikeres előadó olyasmiről beszél, amire a közönség még csak nem is gondolt. Seth Godin népszerű blogger és marketingszakember azáltal vált ismertté, hogy okos ötleteket a megszokottól eltérően tálalt. 2003-as TED előadásában arra figyelmeztette a közönséget, hogy egy olyan társadalomban, ahol túl sok a választási lehetőség, viszont túl kevés az idő, teljesen nyilvánvaló reakció az, hogy az ember a kínálat nagy részét figyelmen kívül hagyja. Hasonlatában a teheneket állította a középpontba: autózás közben nem állunk meg azért, mert teheneket látunk a pusztában, hiszen ez mindennapi jelenség. A tehenek tehát unalmasak és láthatatlanok. Azonban nagy valószínűséggel egy lila jószágot észrevennénk – egy ideig, hiszen, ha minden tehén lila lenne, arra is ráunnánk. 

3. Humor? Csak ha tudod is használni!

Nem csak az új információ átadása, vagy egy adott terület új szempontból való megközelítése jelenti az eredetiséget egy előadásnál. Ilyen hatást válthatnak ki a meghökkentő, ún. "hűha" pillanatok is, melyeknek egyik mestere kétségtelenül Steve Jobs volt – ezt a technikát a 6. pontban részletezzük. A jó humor alkalmazása sokaknál kényes kérdés, hiszen nincsenek tisztában azzal, miként építsék bele az előadói stílusba anélkül, hogy az erőltetettnek hatna.

4. Légy emlékezetes!

Az érzelmekre ható, eredeti ötletek könnyen elveszthetik jelentőségüket, ha a közönség nem sokkal az előadás után már egy szóra sem emlékszik belőle. Azt, hogy mitől válik emlékezetessé a prezentáció, meghatározza az üzenet átadásának hatékonysága. A maradandó üzenetek hat alapvető tulajdonsággal bírnak, ezek:

  • egyszerűség
  • váratlanság
  • konkrét megfogalmazás
  • hitelesség
  • érzelmesség
  • történet köré épültség

A felsorolt jelzők angol megfelelőinek (simplicity, unexpectedness, concreteness, credibility, emotions, stories) kezdőbetűit összeolvasva, és megtoldva azt az angol többes szám jelével, kijön a SUCCESs, vagyis "siker" szó.

5. Egyszerűen = nagyszerűen!

Az egyszerűség követelményének úgy tehet eleget az előadó, hogy megszabadul minden olyan sallangtól, ami nem a kulcsüzenetet támogatja. Einstein erről azt mondta, ha nem tudunk valamit elmagyarázni egyszerűen, akkor nem értjük eléggé. Az egyszerűség megegyezik az érthetőséggel, és ez nem csak a diaképekre vonatkozik, hanem az előadó szavaira, mondataira is. Paul Arden író és reklámszakember véleménye szerint az emberek azért mennek el egy előadásra, hogy az előadót hallhassák, láthassák, és nem a kivetítőn megjelenő szöveget akarják olvasni. Úgy véli, a prezentáció vizualitása nagy szerepet játszik abban, mennyire emlékeznek rá később a hallgatók, mennyire válik megragadóvá az üzenet. Carmine Gallo „Twitter-barát főcímnek” nevezi azt az egyetlen dolgot, amelyet a közönségének feltétlenül meg kell jegyeznie, hiszen ha a TED-előadásokon végig nézünk, egyiknél sem tapasztaljuk, hogy a főcím 140 karakternél hosszabb lenne. A Twitter-barát főcím hatásosságának oka először is abban keresendő, hogy az előadót a kulcsüzenet felismerésére és letisztázására kényszeríti, másodszor, a hallgatók könnyebben fel tudják idézni általa az előadás tartalmát. Garr Reynolds az egyszerűség fogalmát a világosság, nyíltság, kifinomultság, lényeglátás és minimalizmus szinonimájaként használja. Eszköz, amely az érthetőséget szolgáltatja a közönség számára, és ugyanakkor következmény, mellyel – továbbra is a hallgatóság igényeit előtérbe helyezve – érthető tartalmat, és ahhoz illő vizuális hátteret alkotunk. Az egyszerűsítés folyamata az előadó szemszögéből nézve nagyon időigényes, viszont a közönség rengeteg időt takaríthat meg vele, és egy emlékezetes élménnyel lehet gazdagabb a prezentáció végére.

6. Okozz meglepetést!

Váratlanságot meglepetéssel vihetünk a prezentációba. A meglepetés ugyan csak rövid ideig tart, törekedni kell rá, hogy az érdeklődést a továbbiakban is folyamatosan fenn tudjuk tartani, a közönségben felmerülő kérdésekre mindig megadjuk a válaszokat. Steve Jobs híres volt drámai prezentációiról – előadásaival nem csak informált, de tanított és szórakoztatott is, ezáltal a közönség mindig elégedetten, lenyűgözve távozott az eseményről. 1984-ben, amikor még sem PowerPoint, sem a későbbi rivális, a Keynote nem léteztek, és a TED ötlete sem született még meg, Jobs a Macintosh termékbemutatóján ámulatba ejtette a hallgatóságát. A paraméterek képekkel való illusztrációja után személyesen is bemutatta a forradalmi eszközt. A színpad közepén álló asztalon egy fekete vászontáskából előkerült a Macintosh, majd egy flopilemez segítségével számítógépen eddig nem látott betűtípusok, képek, műalkotások jelentek meg a kivetítőn, a Tűzszekerek című film főcímdalával kísérve. Már ezáltal a korszak legemlékezetesebb prezentációját produkálta Jobs, de tudta még fokozni a meglepetést: hagyta, hogy „a Macintosh most először önmagáért beszéljen”, és az végszóra géphangon megszólalt:

Helló! Macintosh vagyok. De jó végre kikerülni abból a táskából. Bár nem vagyok egy gyakorlott szónok, szeretnék megosztani Önökkel egy jó tanácsot, ami akkor fogalmazódott meg bennem, amikor először találkoztam egy IBM mainframe géppel: Sose bízz egy olyan számítógépben, amit nem tudsz felemelni.

7. Konkrétan.

Az üzenet konkrét megfogalmazása segíti elő annak egyszerű, természetes átadását. Dr. Pascale Michelon azt javasolja a kommunikátoroknak, absztrakciók és homályos képek helyett hozzanak konkrét példákat és képeket, amikor csak lehet, hiszen az emberi agy alapvetően nem az elvont fogalmakra van programozva.

8. Csak hitelesen!

A hitelességhez az adatok és a számok nem elegendőek, ugyanis a kontextusban és a jelentésben rejlik annak lényege a Heath fivérek szerint. Ide tartoznak az ügyfélvélemények és a sajtóból származó idézetek. Nancy Duarte Resonate című könyvében leírja, ma már nem elég egy termék részletes jellemzőit kommunikálni, hiszen, ha két egyforma tulajdonságokkal bíró terméket összehasonlítunk, azt fogjuk választani, amely emocionálisan vonz bennünket.

9. Vizuális élmény, nem puska!

Steve Jobs a képdominancia elvét rendszerint alkalmazta előadásaiban. Amikor bemutatta a MacBook Airt, melyet a világ legvékonyabb notebookjaként aposztrofált, a lehető leghatékonyabb eszközt választotta: egyetlen dián megjelenítette a számítógépet, alatta egy nála valamivel nagyobb borítékkal. A látvány magáért beszélt. Ahhoz, hogy a diaképek mindössze vizuálisan támogassák az előadást, mégis magabiztosságot sugározzon az előadó, nagyon felkészültnek kell lennie, és ez rengeteg gyakorlást kíván. 

10. Sztorizz!

A meggyőzésben jelentős szerepe van a történetmesélésnek. Brené Brown, öndefiníciója szerint kutató-mesélő, a történetet olyan adathalmaznak tartja, melynek lelke van. Bryan Stevenson, akit a közönség a TED történetének legnagyobb vastapsával jutalmazott, előadásának 65%-ában csak mesélt. Sikerének oka abban keresendő, hogy ahogyan MRI vizsgálatok is kimutatták, a történetek stimulálják az emberi agyat, ezáltal segítenek a közönségnek a személyes és érzelmi kötődés kialakításában. A történetmesélés az emberi kommunikáció egyik legjellegzetesebb aktusa, Cliff Atkinson szerint, még mielőtt prezentációkészítő szoftver segítségével megterveznénk az előadást, ki kell találnunk a megfelelő történetet hozzá, és pontos forgatókönyvet kell alkotnunk.

képek: innen, innen és innen

Tetszett a bejegyzés, és nem akarsz lemaradni a következőről? Akkor kövesd a Konzervtelefon Blogot, és a BME Kommunikáció és Médiatudomány Facebook oldalt!