Sokaknak talán nem kell bemutatni a Fife közösséget, mert vagy ők is a körbe tartoznak, vagy van legalább egy barátjuk, akinek növényszülővé válását figyelemmel kísérték. De honnan jön ez az egész növénygyűjtés és növénynevelési mánia? Milyen szociálpszichológiai okai vannak és hogyan hatnak az érintett generációra? Kit hívnak Plant daddy-nek? És milyen szerepet játszik ebben a Facebook, Instagram és Pinterest? Posztunkban ezeket a kérdéseket járjuk körbe.

Különböző kimutatások alapján 2016-ban az amerikai fiatalok szobanövényvásárlási statisztikái elkezdtek jelentősen megugrani. Ennek szemléltetéséhez két számadatot vegyünk például: a 2016-os National Gardening Survey szerint ebben az évben eladott szobanövények 31%-át az 1980 után született generáció vásárolta meg. De talán még látványosabb az a statisztika, hogy abból a 6 millió amerikaiból, aki ebben az évben kezdett kertészkedéssel foglalkozni, 5 millióan 18-34 év közöttiek voltak. A millenniumi generáció tagjai között tehát hirtelen nagy népszerűségnek kezdett örvendeni a beltéri növénytartás, avagy növénynevelés.

Ahogy az lenni szokott, nem sokkal az amerikai fiatalok után a magyar fiatalok körében is hódítani kezdett az új hobbi. Itthon még ennyire konkrét statisztikák nem elérhetőek, ám ami a trendet igazolja, hogy az utóbbi években elszaporodtak az ezzel a témával foglalkozó közösségi oldalak és csoportok. Számtalan beltéri növényekre specializálódott virágbolt nyílik, külön márkák és különböző vendéglátó üzletek épülnek erre a tematikára és ennek a célcsoportnak a kiszolgálására. Nem meglepő tehát, hogy már van itthon is szakértője a műfajnak, és egyre több növényinfluencert követhetünk be a közösségi platformokon is.

(via)

Te kutyás, macskás vagy növényes vagy?

Hangozhatna kicsit erőltetetten a kérdés. Általában minden témát boncolgató szerző két fő gondolattal indokolja a fiatalok hajlandóságát a növénynevelésre; az egyik a kitolódott gyerekvállalás, a másik pedig a lakhatás kérdése. A kitolódott gyerekvállalás okairól és következményeiről a szociálpszichológusok bizonyára órákat tudnának beszélni. Az minden esetre könnyen belátható, hogy mivel ez a generáció, az idősebb korosztályhoz képest általában később vállal csak gyereket, a tudatos vagy tudattalan igény mégis meg lehet bennük arra, hogy valakiről vagy valamiről gondoskodjanak.

„Plant Ladies Are The New Cat Ladies”

Persze a gondoskodási igény kapcsán szóba jöhetne valamilyen háziállat is; kutya, macska, vagy egyéb kisebb szőrmók, esetleg papagáj vagy kétéltű, és sokan bele is vágnak a gazdilétbe. Vannak azonban, akik inkább a növényeket választják, mert az egyszerűbb. Igen, egyszerűbb, mert egyedül lehet őket hagyni egy-egy napra, netán hétvégére, és még talán egy hetet is kibírnak anélkül, hogy az éhezés szélére kerülnének. Egy növényszülő könnyebben tud utazni, bulizni, kimaradni este egy kutyatulaj barátjához képest. A növénynevelés tehát amellett, hogy a felelősségvállalás érzését megadja, mégis sokkal nagyobb szabadságot biztosít. Talán nevezhetnénk egy hibrid megoldásnak is, amiben kell is felelősséget vállalni, de nem érződik olyan végzetesen súlyosnak, amiben ki lehet élni a gondoskodást, de nem veszi el az ember napi 3-4-24 óráját. Megadhatja azt az érzést az egyedül élőknek, hogy van, aki várja otthon, akivel paradox módon úgy beszélgethetünk, hogy közben nem beszél vissza, mint egy idegesítő lakótárs. Végső soron a növénynevelésre tekinthetünk úgy, mint egy a gyerekvállalás felé vezető út első lépcsőfoka, amellyel egyúttal kiválóan tesztelhetjük, mennyire megy nekünk a felelősségvállalás.

A jelenség másik fontos oka a lakhatási kérdésben gyökerezik, hiszen a magas ingatlanárak miatt a legtöbben ebben az életkorban bérleményben laknak, ahova sokszor nem is lehet állatot vinni. Az albérlői viszony továbbá azzal jár, hogy nem alakíthatják, fúrhatják, szabhatják kedvük szerint a lakás falait, az otthonos berendezés és dekoráció limitált lehetőségekben merül ki. Viszont a növény pont egy ilyen praktikus és ideális lehetőség, amivel könnyedén és gyorsan kellemes hangulatú teret teremthetünk, anélkül, hogy nagy költekezésbe vernénk magunkat. Nem mellesleg a Pinteresten, Instagramon és YouTube-on is számos ötletet találunk hozzá.

(via)

„Az idő, amit a rózsádra vesztegettél: az teszi olyan fontossá a rózsádat.”

Ahány témával foglalkozó cikk, mindegyik hasonló érveket sorakoztat a növénynevelés jótékony hatásai mellett. Külön-külön talán egyik érv sem különösebben meghökkentő, a mennyiségük mégis meglepő lehet. Akkor lássunk néhányat:

• szebb lesz tőlük a környezeted, kiváló dekorációs eszközök
• egészségesebb is lesz tőlük az otthonod, hiszen, ha kis mennyiségben is, de tisztább lesz a levegő
• nyugalmat árasztanak, feltöltenek, megteremtik az otthonlét hangulatát
• a velük való foglalkozás jó alkalom a lassításra és elmélyülésre, jó érzés megfigyelni egy növényt, hogy hogyan érzi magát, kell-e neki víz, vagy van-e más szükséglete, esetleg hozott-e egy új hajtást, aminek növekedését napról napra követhetjük
• gyors sikerélményt is adhatnak: egy-egy új levél vagy hajtás számunkra is pozitív visszajelzés, megerősítés, arra, hogy megfelelően gondozzuk őket.
• remek dekorálási és személyre szabási lehetőség rejlik bennük, ráadásul gazdaságosan.

Ha még mindez nem lenne elég, kutatások bizonyították, hogy ha növények vesznek körül minket, sokkal kreatívabbak leszünk, javítja a memóriánkat, segítenek koncentrálni, emiatt hatékonyabbak leszünk. A szobanövényekkel való érintkezés csökkenti a fizikai és lelki stresszt, műtött betegeknél még a gyógyulást is elősegíti. Sokkal empatikusabbak és segítőkészebbek leszünk, valamint tudatosságra és türelemre nevelnek minket. Végül, de egyáltalán nem utolsó sorban az azonos érdeklődéssel rendelkező egyénekből közösséget épít.

Növény-szülői közösségek

Bár a szobanövény-nevelés otthon történik, és általában „magányos” tevékenység, a téma iránti érdeklődés és gyűjtőszenvedély mentén létrejöttek online közösségek, Facebook-csoportok, melyeknek tagjai egymást segítik. Megosztják tapasztalataikat a különböző növényfajták gondozásával, esetleges meggyógyításával kapcsolatban, valamint tanácsokat és tippeket adnak egymásnak a növényvásárlási lehetőségeket, leárazásokat illetően. Talán a legnagyobb és legaktívabb ilyen csoport itthon a Fiatal felnőttek növényt nevelnek névre hallgat Facebookon. Innen származik a Fife (=fiatal felnőtt) kifejezés is. A meghívásos alapon működő csoport jelenleg már közel 7 ezer tagot számol, és a napi posztokat és kommenteket olvasgatni, a fotókat nézegetni valódi szívmelengető élmény, süt belőlük a szeretet, a növények felé és így egymás felé is, erre jó példa a címben is olvasható, gyakran ismételt kérdésforma.

(via)

Kinőtt tehát egy egymás segítő növénygyűjtő-nevelő közösség, aminek tagjai magukat egyébként csak növényszülőnek nevezik. Ennek legnépszerűbb angol megfelelői a #plantparent, #plantmom vagy #plantdaddy. Ez utóbbi kifejezés nem olyan rég már az Urban dictionarybe is bekerült az alábbi definícióval: „plant lover, plant buyer, plant supporter, urban jungle enthusiast, green thumb - man or woman!”. És ezt fontos megjegyezni, hogy tehát a növénynevelés nem csak a lányok szenvedélye lehet, a férfi nem egyre több képviselője kap rá a növénynevelgetés ízére, mint például Molnár Dávid, aki dzsungelesítési indíttatásáról a 24.hu-n vallott.

Hova tovább?

Ez az egész urban jungle és szobanővény mánia tehát már pár éve hódít itthon is, az új piaci szereplők pedig gomba módjára szaporodnak, a jelenség fókuszáltabb kutatása még várat magára. A növény nevelő közösségek tagjai milyen közös vonásokkal bírnak? Mennyire szélsőséges tud lenni a növények iránti megszállottság, és hogyan kell elképzelni a növényaddikciót? Milyen anyagi vonatkozása van egy-egy otthoni növénykollekció beszerzésének és gondozásának? És így tovább. 

A bejegyzés szerzője Tóth Klára Fanni, a BME KomMédia mesterszakos hallgatója.