Az SMS technológia civil felhasználói köre jócskán megkopott az utóbbi évtizedben. Az okostelefonok és a vezeték nélküli mobilinternet (3g, 4g, LTE) elterjedésével olyan alternatív szöveges üzenetküldési lehetőségek jelentek meg, melyek csorbát ejtettek az SMS régi nagy hírnevén. Ezt a folyamatot mindenki a saját bőrén érezheti: a Facebook Messenger-t, a Viber-t és a Whatsapp-ot napi rendszerességgel használjuk, SMS-t viszont valószínűleg a legtöbben már hetek, hónapok óta nem küldtünk. Az átállás ellenére a globális SMS forgalom évről évre történelmi rekordokat dönt. 

Történelmi kisokos

1992-ben egy 22 éves programozó, Neil Papworth küldte el a világtörténelem első SMS-ét, amit nem egy mobilról, hanem egy számítógépről továbbított egy telefonra. Az üzenetet Papworth főnöke, a Vodafone akkori vezérigazgatója kapta, aki két szobával odébb ült az indítás helyszínétől. Mivel december elején került sor a történelmi pillanatra az üzenet nemes egyszerűséggel annyi volt: "Boldog Karácsonyt!".

A telekommunikációs szempontból korszakalkotó üzenetküldésekor már három éve dolgozott Papworth a Short Message Service, vagyis az SMS létrejöttén. Persze az üzenetküldő szabvány nem egyedül az ő nevéhez köthető, több neves mérnök zsenialitása is kellett az SMS kifejlesztéséhez. A rendszer ötletét például egy 2015-ben elhunyt finn informatikus-mérnök, Matti Makkonen nevéhez kötik. A 160 karakteres maximális terjedelmet pedig egy német telekommunikációs kutató, Friedham Hillebrand találta ki.

Neil Papworth: az ember, aki az első SMS-t küldte

Lassan felpörgő bővülés

1994 elejétől az SMS technológiai háttere lényegében már bárki számára elérhető volt – ha hajlandó volt eleget költeni rá -, az legmodernebbnek számító szöveges üzenetküldési szabvány elterjedése mégis lassan ment végbe. 1995-ben például a telefonelőfizetők átlagosan havi 0,4 darab SMS-t küldtek globális szinten. A lassú népszerűség növekedéshez a telefonszolgáltatók és a készülékgyártók korai bizalmatlansága is hozzájárult.

Az első kereskedelmi forgalomban kapható díjcsomagot, amely támogatta az SMS-szolgáltatást, a finn Radiolinja (ma Elisa) nevű telekommunikációs cég dobta piacra. Ez a húzás pénzügyi öngyilkosságnak tűnt, hisz ekkoriban a készülékek egyáltalán nem támogatták az SMS küldését/fogadását. Az az első erre képes mobilt 1994 vált civil felhasználók számára elérhetővé, a szintén finn Nokia jóvoltából. A korszakteremtő telefon a 2010 kódnevet kapta.

Ezzel párhuzamosan a nagy szolgáltatók nem tudták beárazni az SMS piaci értékét, tekintve, hogy infrastrukturálisan egy rendkívül olcsó technológiáról van szó. Ezért az SMS ingyenesen volt hozzáférhető egy ideig, de csak az ugyanahhoz a hálózathoz tartozó felhasználók tudtak egymással üzenetet váltani. Amikor fizetőssé vált a szolgáltatás, az SMS-küldések száma 40 százalékkal visszaesett, de ismét hamar növekedési pályára állt: 2000-re a korábbi havi ügyfelenkénti 35 üzenet 357-re nőtt. 2007 volt az első év, amikor az amerikaiak már több SMS-t küldtek, mint ahány telefonhívást indítottak.

SMS gyilkos technológia

 2010-ben összesen 6,1 trillió (6.1 × 10¹²) darab SMS-t küldtek el a világon. Ez másodpercre lebontva átlagosan 193 ezer üzenetet jelent. Az SMS forgalom egy 114 milliárd dolláros ($) piac volt ebben az évben, így érthetően sok fejfájást okozott a telekommunikációs óriásoknak az olyan applikációk megjelenése, mint a WhatsApp és a Viber, valamint az olyan alapból elérhető okostelefonos szolgáltatások, mint az iMessage. Ezeknek az alkalmazásoknak a lényege, hogy a felhasználók a mobilinternet előfizetésük segítségével, vagy wifi kapcsolaton keresztül küldhetnek szöveges üzeneteket és más digitális tartalmat egymásnak, megkerülve ezzel a szolgáltatóknak jól jövedelmező SMS üzenetek küldését. Éppen ezért a szolgáltatók kifejezetten fenyegetésnek tekintettek ezekre a szolgáltatásokra. 8 évvel ezelőtt a szakértők azt prognosztizálták, hogy SMS kimúló félben van. 

Mi tartja életben?

Azt minden okostelefontulajdonos tudja, hogy ma a telefonszámlájának már csak elhanyagolható részét teszi ki az adott hónapban elküldött SMS-einek az ára. Talán egyedül a nagyszülőkkel szokás használni ezt az múlt ezredbéli üzenetküldési technológiát, hisz az idősebb generáció egy része internet kapcsolattal nem rendelkező készülékekkel rendelkezik a mai napig. A 65-69 éves korcsoportnak csak a 41%-a használ okostelefont az Egyesült Államokban. Mindennek logikus következménye kellene, hogy legyen a globális SMS forgalom csökkenése, pedig a valóság pont ennek az ellenkezőjét mutatja. A világ SMS piaca – igaz csak tyúklépésben – folyamatosan bővül évről évre.  

Ennek a jelenségnek több oka is van, de mind más súlyozásban járul hozzá a világméretekben tapasztalható növekedéshez. Mind közül a legfontosabb a szolgáltatói SMS-ek (A2P, Application to Person, szoftvertől személynek) piacának folyamatos bővülése, ugyanis a nagyvállalatok csak és kizárólag SMS útján képesek elérni ügyfeleiket. 

Gondoljuk csak egy hatalmas bank SMS küldő szolgáltatására. Jóhiszeműen kijelenthetjük, hogy adott pénzintézet a kliensei 100 százalékának van telefonja, tehát hozzáfér az SMS szolgáltatáshoz. Az üzenetküldő applikációk (Facebook, Whatsapp vagy Viber) valamelyikét már biztos nem használja a teljes ügyfélkör, és ilyen értelemben nem lehet a szolgáltatói SMS-eket ilyen típusú lehetőségekkel helyettesíteni.

Az A2P típusú SMS-ek számának folyamatos növekedése tehát kompenzálni tudja a P2P (person to person, személytől személynek), azaz a két személyes felhasználó között történő üzenetváltás általános csökkenését. Persze a világ szummázott SMS forgalmának a bővüléséhez hozzájárul még, hogy globális szinten rengeteg helyen (például Fekete-Afrikában, vagy a szubszaharai régióban) még a mai napig sincs kiépítve a mobilinternetes infrastruktúra, ezért az itt élők kénytelenek SMS nyújtotta lehetőségekkel élni.

Az SMS napjai nincsenek megszámlálva

Az SMS bő negyedévszázados történetében jelenleg éli a fénykorát, a globális forgalom méretét veszük alapul. Annak ellenére is népszerű a szolgáltatás, hogy a Facebook Messenger, a Viber, a Skype, a közösségi oldalak és egy sor más azonnali üzenetküldésre alkalmas, interneten elérhető szolgáltatást is piacra dobtak. Az SMS-gyilkos lehetőségek ellenére nagyon valószínű, hogy egy darabig még az SMS lesz az egyetlen olyan szövegesüzenet-küldő szolgáltatás, amely minden telefontulajdonos számára elérhető, és amellyel minden mobilkészülék kompatibilis, így biztosan nem kell még temetnünk a technológiát – még ha idejétmúltnak tűnik is.

Képek: Innen, innen, innen és innen.

Nálad mit dob fel a YouTube a ’90-es évek kulcsszóra? A Spice Girls számait, a Jurassic Park első jeleneteit, a Cartoon Network ikonikus figuráit, vagy a nagyi kedvenc brazil szappanoperáit? 2010-es évek közepe óta újra reneszánszát élik a 90-es évek elfeledett kedvencei: utánajártunk, hogy a sorozatok, klipek, bulik, és a divat hogyan idézik meg ezt a korszakot. 

Az Y generáció tagjai elképzelhető, hogy nosztalgikus mosollyal az arcukon emlékeznek vissza a kazettás magnóra, amiből bömbölt az I Want it That Way, és az első számítógépükre, amit az egész család együtt használt. Azonban, ha fel akarják idézni a kilencvenes évek ikonikus stílusát, nem feltétlenül kell messzire menniük: 2010-es évek közepe óta újra divatba jött ez a korszak, mely a kulturális iparágakban, a ruhák, kiegészítők, és az applikációk világában is visszaköszön. 

Rendszerváltás: eljött az aranyélet?

Az Aranyélet című, HBO által gyártott magyar sorozat 2. évadának flashback jelenetei a kilencvenes évek Magyarországát idézik meg a képernyőn, amikor is a jobb élet reményében Európa középső és keleti része nyitni kezdett a nyugati világ felé. Az epizódok jól rávilágítanak arra, hogy a ma már nehezen értelmezhető frizurák és ruhaköltemények, olcsó benzin árak, útszéli presszók és diszkók világában volt egy réteg, mely szilárdan hitt abban, hogy most minden sikerülhet. Egy percig sem marad titok, hogy sokan nem csak merészen kockáztattak azért, hogy ez így is történjen, hanem a kisebb-nagyobb törvénysértésektől sem riadtak vissza. Az újdonsült vállalkozók között kemény verseny zajlott a piacon maradásért, a vaskezű hatalom iránymutatásai és a biztos munkahelyek a múlté lettek. Úgy tűnik, hogy az új rendszer rá is nehezedett az emberek fejére, ám mégis volt valami varázsa a korszaknak. 

Majka szerint anno „Mindenki táncolt”

Majoros Péter, ismert művésznevén Majka tavaly októberben páratlanul összefoglalta Mindenki táncol /90’/ című számában, hogy miről is szóltak a 90-es évek: melírozott haj, breakdance, videódiszkó, magnóból ordító zene, óriás karika fülbevalók, platform talpú cipők. A dal videóklipjében ezt hangulatot tovább erősítette az enyhén elmosódott, szemcsés, foltos filteren keresztül. 

A '90-es évek rongyrázó világához külföldi zenészek is visszanyúlnak: a többszörös Grammy-díjas Bruno Mars, és az albán származású, angol énekesnő, Dua Lipa is előszeretettel "öregítik" klipjeiket. 

Itt például Bruno Mars Cardi B rappernővel karöltve  reprezentálja zseniálisan a korszakra jellemző bohóságot:

Ha a 2010-es évektől kezdve szétnézünk a fast fashion márkák kollekciói között, azt látjuk, hogy újra előkerültek a kilencvenes évek alap darabjai - amikhez hasonlóakat talán a szüleink generációjának régi fotóin láthatunk. Egy-egy korstílus legerősebben talán a divatban tud visszaköszönni: a ruhagyártók időről időre visszanyúlnak a lecsengett trendekhez, többek között azért, mert az egyszer már bevált, sikeres dolgokat egyszerűbb új köntösbe csomagolva feleleveníteni, mint teljesen idegen dolgokat bevezetni a piacra. A nagy divatházak retró hullámait a világsztárok mellett a véleményvezérek, influencerek is sikerrel erősítik: napjaink divat ikonjait (Kim Kardashian, Rihanna, Selena Gomez) megannyiszor láthatjuk hasonló szettekben, mint a 90-es évek divatdiktátorait és szépségideáljait. 

Kim Kardashian idei outfitje ordítóan hasonlít arra a szettre, melyet Britney Spears 1999-es Baby One More Time című klippjében viselt

Selena Gomez 2017-ben, a jellegzetes oversized kabátban és színeslencsés körszemüvegben

Angelina Jolie 1994-ben, a cipője manapság abszolút kötelező darabbá vált

Ismét dübörög a ház

A '90-es évek zenei stílusára egyre több tematikus bulit is felépítenek, például ezt a vonalat fogta meg a Wannabe Budapest rendezvénysorozata: „100% glam a 90-es évekből! Pop, csillám és szabadság. Egy új fülbemarkoló románc a régi szerelem emlékére”. Teltházas bulikat csinál a Necc Party DJ formációja, akik többek között szintén ebből az időszakból merítik zenei stílusukat. 

Az eseményeket elsősorban online hirdetik, a közönséget az ikonikus videóklippek felvonultatásával és az egykori hírességek képeinek posztolásával hozzák hangulatba: ilyen például a Spice Girls, Take That, Backstreet Boys, ’N SYNC formációk, magyar viszonylatban pedig a Soho Party, Happy Gang, Emergency House. A teljes átszellemülést a dress code is segíti: ajánlott a kor szelleméhez öltözni. 

Virtuális retró

Nem csak a való életben, hanem a Snapchaten is retróba öltöztetheted magad: a milliók által használt applikációban visszaköszönnek a 90-es évek trendjei: számos filterben kör alakú szemüveget, fejkendőt, strasszköves sminket tehet az arcára az, aki szeretne. 

Még valami, ami nagyon ’90-es évek: a GIF-ek, melyek nagyjából ekkoriban kezdték el megörvendeztetni a világot - a kisebb, tömörített, gyorsan váltakozó képek színesebbé tették az online honlapok felületeit. A mai online kommunikáció egyik alap programját 1999-ben vezette be a Microsoft, ami nem más mint a Windows Live Messenger, közismertebb becenevén MSN, mely versenytársát (America Online Instant Messenger) lenyomva maradt fenn és alakult át. Eleinte csupán az azonnali online üzenetküldésre volt lehetőség, később már fényképeket, videókat és egyéb fájlokat is megoszthattak egymással a felhasználók, akik felvették egymást „emesenre”. A GIF-ek innen sem maradtak el, ma pedig már a Messenger mellett a 24 órán keresztül látható Instastory-nkat is feldobhatjuk ezekkel.

 Képek: innen, innen, innen, innen, innen, innen,