Közel 30 éve jelent meg Noam Chomsky és Edward Herman könyve, a Manufacturing Consent: The Political Economy of the Mass Media, mely radikálisan átalakította a politika és a média kapcsolatáról alkotott elképzeléseket. A szerzők amellett érvelnek, hogy a demokratikusnak hitt nyugati sajtó szabadsága csupán egy mítosz, és valójában kereskedelmi érdekektől vezérelve neveli a befogadókat a propaganda-gépezet gondolkodásra képtelen alkatrészeivé. A könyvből nemrég rajzfilm készült az Al Jazeera YouTube oldalán. A narrációt nem más, mint a Democracy Now!-ból ismert Amy Goodman adta.

A disztópikus videóban furcsa és rémséges antropomorf narancsok szerepelnek hasonlóan hátborzongató zenei aláfestéssel. A médiában szereplőknek csak szájuk van, míg a médiafogyasztóknak csak szeme és füle...

 Az 1928-as születésű Noam Chomsky amerikai nyelvész, filozófus, politológus. Neve a generatív nyelvészet elméletéhez fűződik, de évtizedek óta publikál a kommunikációtudomány területén és nyilatkozik meg közéleti-politikai kérdésekben is. Chomsky jelenleg az MIT, azaz a Massachusetts Institute of Technology nyelvészeti tanszékének professor emeritusa. 

Egyetértést gyártani - így hangzik a könyv eredeti címe. Ez arra utal, hogy a média nem megadja a lehetőséget az állampolgároknak a szabad véleményformálásra, hanem kizárólag elfogadtatja velük a hatalmon lévő politikai-gazdasági érdekcsoportok által kívánatosnak tartott gondolatokat. Az elméletüket leíró propaganda-modell szerint a demokrácia pusztán a média propaganda-gépezete által keltett illúzió. Öt szűrőt neveztek meg, amely bemutatja a nagyvállalatok, politika és a média intézményeinek érdekeltségi rendszerét. 

1. Profit

A tömegmédia is vállalatokból áll, a vállalatok célja pedig nem más, mint a lehető legnagyobb profit előállítása. Az újságírás másodlagossá válik a járadékvadászat mögött.

2. Hirdetések

Tekintettel arra, hogy a médiavállalatok rá vannak utalva a hirdetőkre (hiszen nélkülük képtelenek fenntartani magukat), a reklámok előtérbe kerülnek az újságírói tartalom rovására . A hirdetők nem a hirdetési helyekért fizetnek, hanem a médiatermékek közönségéért. Miközben a média a fogyasztónak ad el egy terméket, a fogyasztót is eladja termékként a hirdetőknek.

3. Hírforrások

Nemcsak a hirdetők és a média között fedezhetünk fel szimbiotikus kapcsolatot, hanem a kormányzati és piaci hírforrások tekintetében is. A média tehát rá van utalva a tőlük kapott információkra, így jó kapcsolatot igyekszik ápolni ezekkel a szervekkel, szervezetekkel.

4. Lejáratás

Lejáratás vár azokra a személyekre, csoportokra, akik megkérdőjelezik a politikai-gazdasági érdekcsoportok által preferált értelmezéseket, azaz a konszenzust.

5. A Mumus

A könyv publikációja idején, az 1980-as években, az USA legnagyobb ellensége a kommunizmus volt. A Szovjetunió felbomlásával a kommunizmus megszűnt totális ellenségkép lenni, ezért ma Oroszország, a terroristák és a migránsok tölthetik be ezt a szerepet. Ugyanis mindig szembe kell helyezkedni egy ellenséggel, aki ellen közösen fel lehet venni a harcot, és akitől félni kell.

Bár Chomskyt sok bírálat érte elméletéért, érdemes lehet belegondolni, hogy az internet térnyerésével mely részei forognak tovább a propaganda-gépezetnek.

Képek: innen.