A BME Kommunikáció és médiatudomány szak blogja

#Konzervtelefon


Mesterséges intelligencia a zenészek szolgálatban, avagy fenyeget-e a mentális elhízás?

2020. április 17. - KomMédia BME

Manapság a mesterséges intelligenciát egészen könnyen integrálhatjuk mindennapi tevékenységeinkbe. Gondoljunk csak az Amazon által fejlesztett Alexára, a különböző online platformok ajánlórendszereire vagy az okostelefonokra letölthető számtalan applikációra. A csaknem tíz évvel ezelőtt megjelent Wall-E című animációs film egyik jelenete bizalmatlanul reflektált erre a tendenciára: az emberiség a haldokló Föld bolygóról menekülve egy MI által irányított űrhajón kezd új életet. Hétköznapjaik minden mozzanata automatizálttá válik, mely végül odáig fajul, hogy rettentően elhíznak és képtelenek lesznek lábra állni. Bár a filmben felbukkanó önhajtó fotelek és a mozgásmentes életmód érája még nem köszöntött be, az automatizáltság absztraktabb kérdéskörére talán mégis érdemes figyelmet fordítani. 

Vajon mi történik akkor, ha nem testünket, hanem kreativitásunkat bízzuk mesterséges intelligenciára?  Fenyeget-e a mentális elhízás?

(via)

A mesterséges intelligencia, mint komponista

Ha alkotásról és mesterséges intelligencia kapcsolatáról beszélünk, nem tekinthetünk el az MI zeneszerzésben betöltött szerepétől. Számtalan kísérletről tudunk, mely az emberi kreativitás algoritmikus leképezése mentén igyekszik a programokat egyedi darabok megírására serkenteni.

1957-ben bemutatták az első alkotást, Illiac Suite for String Quartet címen, melyet teljes mértékben a Lejaren Hiller és Leonard Issacson által megtervezett MI alapú program kreált. 1980-ban David Cope megalkotta az EMI-t (Experimence in Musical Intelligence), mely korábbi darabok analizálása mentén képes volt új, egyedi kompozíciók létrehozására. Ma már egyre több és több alkalmazás áll az alkotók rendelkezésére, amelyek igény szerint más-más területeken segíthetik munkájukat, legyen szó szövegírásról, mintázatok elemzéséről vagy új melódiák kreálásáról.

(via)

 

Örökös, utópisztikus vita, hogy vajon egy szoftver képes lehet-e autonóm, művészi értékekkel rendelkező darabokat komponálni, el tudja-e érni az emberi kreativitás fokát. A diskurzusok végére azonban lehetetlen pontot tenni, hiszen a művészet és kreativitás fogalmai önmagukban is definiálásra szorulnak, nem létezik olyan zárt szabályrendszer, amely alapján ítéletet mondhatnánk. Azt azonban, hogy egy MI alapú program használatakor az ember és gép kooperációjából hogyan születhet gyümölcsöző kapcsolat, milyen mértékben marad terepe az emberi kreativitásnak és feltalálásnak, már annál tanulságosabb lehet megvizsgálni.

Mentor vagy diktátor – Flow Machine, Amper és IBM Watson

A mesterséges intelligencia alapú zeneszerző szoftverek szinte mind hasonló logikával működnek. Az alkotó kiválaszthatja, milyen stílusú zenét szeretne létrehozni, majd a szoftver a különböző műfajú számokból álló adatbázisából táplálkozva felállít egy egyfajta statisztikát arra vonatkozóan, hogy a megadott műfajon belül milyen ritmust, harmóniát, szekvenciát mi követ. Ezután algoritmusok alapján új zenei mintázatokat hoz létre, majd felajánlja azokat a felhasználónak: ezeket később megvághatja, változtathat a tempón és szöveget írhat rá. Az egyes applikációk ugyanakkor mutathatnak némi eltérést.

A Sony Computer Science Laboratories által 2012 óta fejlesztett Flow Machine nevű szoftveren belül például lehetőség van konkrét számok kiválasztására is, melyeket az alkotó szeretné, hogy a mintázatok megírásakor az felhasználjon. 2016-ban debütált az első szám, melyet a Flow Machine használatával írtak, a Beatles ihlette Daddy’s car. 2018-ban egy egész album jelent meg Hello World címmel, melyet több zenész bevonásával hoztak létre.

A 2014-től fejlesztett Amper Music a kiválasztott műfaj mellett felajánlja különböző „mood”-ok kiválasztását is (ilyen lehet például a boldogság, a szomorúság, vagy akár a vezetés is). Taryn Southern az elsők között hozott létre egy egész albumot ennek az alkalmazásnak a használatával, I AM AI címmel.

Az IBM Watson pedig talán még az előző két alkalmazásnál is tovább megy, különböző blogokat, cikkeket és közösségi média bejegyzéseket analizál, annak érdekében, hogy körvonalazza napjaink legjelentősebb témáit, és összegezze azok érzelmi karakterét. Így jöhetett létre Alex Da Kid Not Easy című száma, mely az első helyet foglalhatta el a Billboard Top 40-es listáján.

A különböző szoftverek felsorolását még lehetne folytatni (Dadabots, Jukedeck, Melodrive...) azonban egy lényeges közös pont ez a három példa alapján is élesen kirajzolódik. A mesterséges intelligencia alapú zeneszerző szoftverek az alkotásnak egy alapvető mozzanatára épülnek: az új mű létrehozása előtt a szerző felállítja magában a korábban megismert zeneszámokból álló preferenciarendszerét. Teljesen új, „minden mentes” művek megalkotása talán nem is lehetséges. A fent említett programok az alkotó helyett építenek rendszereket és  összefüggéseket - lehet, hogy nem teljes egészében alkotják meg a végleges művet, de fontos kiindulópontot adnak hozzá. 

Legyünk technofóbok?

A teljes egészében mesterséges intelligencia által írt zeneművek talán megrémíthetik a hallgatókat, hiszen rámutatnak arra, hogy egy gép is képes lehet hangzásában olyan darabot összeállítani, amely nem különböztethető meg egy ember által írottól. Bár mindez felvillantja annak lehetőségét, hogy az emberi tényező talán a művészet terén is helyettesíthetővé válhat, a közönség egy része bizonyára még jó ideig (vagy talán soha) nem lesz hajlandó elfogadni, hogy amit hall vagy lát, emberi beavatkozás nélkül készült. Talán épp ezért érdemelhet több figyelmet az a metódus, ahogy az automatizáltság átveszi az irányítást az alkotás bizonyos fázisai felett. Olyan alkotási folyamatokba lép be, amelyek minőségében változtathatják meg a zene és a zeneszerző közötti kapcsolatot. Mindezt pedig olyan szlogenek mögött teszi, mint ami akár a Flow Machine oldalán olvasható: eszerint az alkalmazás célja „a művészek zenei kreativitásának kiterjesztése”.

A bejegyzés célja nem az, hogy technofób irányba terelje az olvasót. Az innovációk, a digitalizáció, az intelligens, akár emberi munkát helyettesítő rendszerek számos pozitív eredményét ismerhetjük. Elkerülhetetlennek tűnik, hogy szerepet vállaljanak az alkotói folyamatokban is, hiszen ha ez nem történne meg, akkor a művészet – legyen szó bármelyik ágáról – egy idő után eltávolodna a mindennapi élettől, elfelejtene szólni arról, ami körbevesz minket. Lesznek alkotók, akik képesek megfelelő tudatossággal nyúlni ezekhez az eszközökhöz.

David Bowie és az általa alkotott Verbatiser jó példa lehet erre, mely által Bowie korábban manuálisan végzett „cut-up” technikáját ültette át automatizált környezetbe. A  technika lényege, hogy különböző forrásokból származó szövegek (például újságcikkek, saját írások) alapján készített szómontázst: a leírt alapanyagot felvágta, kalapba szórta, majd a véletlenre hagyatkozva kihúzta és egymás mellé tette a szavakat. Az így kapott mondatokból később eltávolította az oda nem illő elemeket. Később a folyamat automatizálásával, a gép által generált véletleneken keresztül nyertek új értelmet az énekes szövegei. 

A mesterséges intelligencia használatával kapcsolatban érdemes tehát szem előtt tartani és kritikával kezelni a hogyan és milyen mértékben kérdéseket. 

A bejegyzés szerzője Koller Ágnes Hajnalka, a BME KomMédia képzés mesterszakos hallgatója. 

konzerv.png

 

Ipar 4.0 avagy beléptünk a jövőbe – 5 fogalom, ami segít az eligazodásban

A nyugati világ eddigi három ipari forradalma után világszerte újabb korszakváltást emlegetnek, mely az "ipar 4.0" nevet kapta. Milyen fogalmakat kell ismernünk, hogy megértsük ezt a jelenséget? Elképzelhető, hogy a fejlődés oda vezet, hogy a robotok elveszik a munkát az emberektől? A bejegyzésből kiderül. 

Az ipar 4.0-hoz kapcsolódó kérdések az "IVSZ - Szövetség a digitális gazdaságért" nevű szervezet nemrégiben lezajlott Vállalati innováció konferenciáján több előadásban is előkerültek. De mi is az új korszak legfontosabb sajátossága? Röviden összefoglalva az, hogy a fizikai gépek, tárgyak egy információs hálózatba kapcsolódnak, a termékeket és szolgáltatásokat pedig sok esetben szoftverek állítják elő emberi erőforrás helyett. Emiatt egyrészt munkahelyek szűnnek meg (azok, amik kiválthatóak nem humán munkaerővel), de újak is keletkezhetnek (hiszen az új rendszereket valakiknek létre kell hozni, meg kell építeni, karban kell tartani, stb.). Hogyan is jutottunk el idáig?

Az alábbi ábra mutatja, melyek voltak az ipar fejlődésének kulcsfontosságú stádiumai:

 

ke_p1_2.png

Az ipar 4.0 hatásait már mindennapjainkban is tapasztalhatjuk: az applikációk, az okos gépek, sőt okos otthonok világa megérkezett. Egy új kihívás, új lehetőség arra, hogy fejlődjünk, munkavégzésünk és életvitelünk hatékonyabb legyen, valamint még jobb szolgáltatásokat vehessünk igénybe és biztosítsunk más embereknek. Ha jobban belegondolunk, a fogalom ki is terjeszthető: nem csupán az ipar robbanásszerű fejlődéséről van szó, hanem a teljes gazdaság digitalizációjáról, mely az egész társadalmat átfogja. De ahhoz, hogy ki tudjuk használni az új korszak előnyeit, gondolkodásbeli váltásra van szükség. 

ke_p2_2.png

Big Data, IoT, cloud computing és társaik – egyre gyakrabban találkozunk ezekkel a fogalmakkal, de nem biztos, hogy tisztában vagyunk azzal, mit is takarnak ezek a kifejezések. Észrevétlenül válnak mindennapi szókincsünk részévé a technológiai fejlődés alapfogalmai, és a gyors terjedésük miatt fennáll a veszélye, hogy sokféleképp definiáljuk őket.

Itt az ideje tehát, hogy közös alapra hozzuk az ipar 4.0-val kapcsolatos ismereteinket! Összegyűjtöttünk öt fogalmat, amikkel mindenképp érdemes képben lenni. 

1. Kiber-fizikai rendszerek

Az IT-rendszerek és a fizikai világ szoros összefonódásával komplex kiber-fizikai rendszerek alakulnak ki, melyekkel valós időben lehet irányítani a termelést. Lehetővé válik az egyedi sorozatgyártás is: ez azt jelenti, hogy olyan személyre szabott termékeket lehet létrehozni, amilyenekre korábban nem volt példa. Ez az új lehetőség válasz az egyre konkrétabb ügyféligényekre, de a gyártási technológia változásának köszönhetően nem csak új termékek jönnek létre, hanem olyan platformok, ahol az ügyfél még részletesen kifejtheti elvárásait a gyártó felé.

2. A dolgok internete

A M2M (machine to machine) kapcsolatok megvalósulása egy speciális információs csatorna meglétét feltételezik. A dolgok internete (Internet of Things = IoT) olyan hálózatot jelent konkrét dolgok, vagy környezetek között, melyek digitálisan beágyazottak, és egymással emberi beavatkozás nélkül képesek adatcserét folytatni. Szenzorok, mikrochipek, digitális eszközök, szoftverek egymás közötti kommunikációjáról van tehát szó, melyek monitoroznak, menedzselnek és összekapcsolnak folyamatokat.

ke_p3_2.png

3. Big Data

A már-már kezelhetetlen méretű adathalmaz, a Big Data a gyártási folyamatok digitalizációja révén, robbanásszerűen jött létre. Egyes becslések szerint a Földön jelenleg tárolt adatok összmennyisége már most sok ezer exabyte-ban mérhető (1 exabyte 1 milliárd gigabyte-nak felel meg). Ennek az elemzése speciális tudást igényel, és egyre növekszik a szerepe a döntéshozatalban: ez a versenyképesség kérdését is meghatározza, hiszen az óriási adathalmaz előnyeit egyelőre nem sokan használják ki. 

ke_p4_2.png

4. Felhő

A felhő alapú szolgáltatások ma már nagyon elterjedtek, nem csak az egyéni felhasználók, hanem a vállalatok is nyitnak az új lehetőségek felé. Az összekapcsoltság kulcsaként aposztrofált, angol elnevezéssel élve „cloud computing” lehetővé teszi a távoli szerverekről történő elérést, kezelést vagy beavatkozást. Az utóbbi időben az IT-óriások, mint az Amazon, a Google, a Microsoft és társaik közötti kiélezett verseny fókuszában elsősorban a felhőalapú számítástechnika állt, melyből az Amazon került ki egyértelmű győztesként.

ke_p5_2.png

5. Robotok a munka frontján

A munkaerőhiány Magyarországon egyre nagyobb méreteket ölt, elsősorban a mérnök és informatikus végzettségű szakembereket tekintve, ami azt jelenti, hogy nincs elég munkaerő a digitális átalakulás végrehajtásához. A robotok a monoton munkaköröket veszik át, vagyis a jövőben a munkavállalók fizikai terhelése automatizálással váltható ki – de természetesen nem minden esetben. A leginkább érintett szektorok közé tartozik az autóipar, az elektronikai összeszerelő ipar, a fémipar, illetve a gyógyszeripar. A robotok és önkiszolgáló technológiák felőrlik az alacsony bérezésű állásokat, az egyre intelligensebb algoritmusok a magasabb képzettséget igénylő állásokat fenyegetik. 

A Universal Robots közép-kelet európai vezérigazgatója, Slavoj Musilek így nyilatkozott arról a kérdésről, hogy vajon a jövőben minden feladatot át tudnak-e venni az emberektől a robotok:

Egy biztos, a robotok sosem tudják helyettesíteni az emberi kreativitást, érzékeket, intelligenciát, vagy a döntéshozatali képességeket. Ezeknek mindig jelentős szerepe lesz az ipari termelésben, így valószínűleg a teljes automatizáció sosem fog megvalósulni.

ke_p6_1.png

A szakértők szerint Magyarországnak nyitottnak kell lennie a változásokra. A legnagyobb kihívást az jelenti, hogy a kis- és középvállalatok rálépjenek a digitális átállás útjára, hiszen amennyiben nem tudnak lépést tartani, a negyedik ipari forradalom versenyéből vesztesen fognak kikerülni.

képek: innen, innen, innen, innen, innen, innen és innen