Izgalmas vizualizációs projektek valósítottak meg tavaly New York Cityben, amikor is az öt városrészben található összes fából interaktív térképet készítettek. A térképről megtudjuk, milyen a különböző fajtájú fák eloszlása, sőt olyan ökológiai tényeket is felfedezhetünk, hogy melyik mennyi energiát takarít meg. Mindezt persze dollárban számszerűsítve.
A New York-i Városfejlesztési Osztály (igen, a valóságban is létezik ilyen osztály, nemcsak a Parks and Recreation című sorozatban) célja az utóbbi években az volt, hogy felhívja a figyelmet a városi zöldövezetek és a környezet megóvásának a fontosságára.
2015-ben a Treescount! nevű program keretében 2300 önkéntes hónapokon át járta Bronx, Brooklyn, Manhattan, Queens és Staten Island utcáit egy speciális készülékkel felszerelkezve, melynek segítségével a környéken fellelhető fákat tanulmányozták. A számukon, méretükön és állapotukon kívül arra voltak kíváncsiak, hogy milyen ellátást igényelnek, valamint lejegyezték a környezetükre tett előnyös hatásaikat is.
Az összegyűjtött információkból megalkotott térképen mind a 685781 egyéni azonosítóval ellátott fa statisztikái szerepelnek. Az adatok között megtaláljuk a fák pontos helyét, párosítva a Google Street View képükkel. Ha kedvünk lenne csak az almafákat, vagy éppen csak a facsemetéket szemügyre venni, azt a szűrők segítségével meg is tehetjük. Sőt, a kedvenceinket el is menthetjük.
A térképből érdekes ökológiai tények is kiderülnek: például az, hogy a fák mennyi esővizet fognak fel. Ez a tulajdonságuk azért hasznos, mert a csapadék szennyezi a vízkészleteinket - a fákon maradó esőcseppek viszont elpárolognak, ahelyett, hogy elérnék a talajt. Azt is kideríthetjük, hogy mennyi elektromos áramot spórolhatunk meg egy-egy fával: a lombok ugyanis árnyékolják az épületeket, így alacsonyabb fokozaton használhatjuk a klímát, valamint a felfogják a szelet, ennek köszönhetően pedig a fűtésre kell kevesebbet költenünk. Azt pedig magyarázni sem kell, hogy a fák a légszennyezettséget is csökkentik. A megtakarítást a térkép számszerűsíti is: nem csak gallonban és kilowattórában, hanem dollárban is.
A városi dzsungelek nem csak a testi egészségünket és a pénztárcánkat óvják meg, hanem mentálisan is jó hatással vannak ránk: kedvező pszichológiai hatásaik közül érdemes kiemelni, hogy csökkentik a stressz szintet, fokozzák a boldogság érzetet, sőt, a közösségépítést is elősegítik.
A BME KomMédia képzés egyetemi docense, Dúll Andrea - aki egyben a ELTE PPK Gazdaság- és Környezetpszichológia Tanszékének vezetője is - az Indexnek elmondta, az igazán jó városokban nem csupán arra figyelnek oda, hogy sok legyen a zöld terület, hanem arra is, hogy ez hogyan jelenik meg, mit közvetít, és mire ad lehetőséget.
