Közel 30 éve jelent meg Noam Chomsky és Edward Herman könyve, a Manufacturing Consent: The Political Economy of the Mass Media, mely radikálisan átalakította a politika és a média kapcsolatáról alkotott elképzeléseket. A szerzők amellett érvelnek, hogy a demokratikusnak hitt nyugati sajtó szabadsága csupán egy mítosz, és valójában kereskedelmi érdekektől vezérelve neveli a befogadókat a propaganda-gépezet gondolkodásra képtelen alkatrészeivé. A könyvből nemrég rajzfilm készült az Al Jazeera YouTube oldalán. A narrációt nem más, mint a Democracy Now!-ból ismert Amy Goodman adta.

A disztópikus videóban furcsa és rémséges antropomorf narancsok szerepelnek hasonlóan hátborzongató zenei aláfestéssel. A médiában szereplőknek csak szájuk van, míg a médiafogyasztóknak csak szeme és füle...

 Az 1928-as születésű Noam Chomsky amerikai nyelvész, filozófus, politológus. Neve a generatív nyelvészet elméletéhez fűződik, de évtizedek óta publikál a kommunikációtudomány területén és nyilatkozik meg közéleti-politikai kérdésekben is. Chomsky jelenleg az MIT, azaz a Massachusetts Institute of Technology nyelvészeti tanszékének professor emeritusa. 

Egyetértést gyártani - így hangzik a könyv eredeti címe. Ez arra utal, hogy a média nem megadja a lehetőséget az állampolgároknak a szabad véleményformálásra, hanem kizárólag elfogadtatja velük a hatalmon lévő politikai-gazdasági érdekcsoportok által kívánatosnak tartott gondolatokat. Az elméletüket leíró propaganda-modell szerint a demokrácia pusztán a média propaganda-gépezete által keltett illúzió. Öt szűrőt neveztek meg, amely bemutatja a nagyvállalatok, politika és a média intézményeinek érdekeltségi rendszerét. 

1. Profit

A tömegmédia is vállalatokból áll, a vállalatok célja pedig nem más, mint a lehető legnagyobb profit előállítása. Az újságírás másodlagossá válik a járadékvadászat mögött.

2. Hirdetések

Tekintettel arra, hogy a médiavállalatok rá vannak utalva a hirdetőkre (hiszen nélkülük képtelenek fenntartani magukat), a reklámok előtérbe kerülnek az újságírói tartalom rovására . A hirdetők nem a hirdetési helyekért fizetnek, hanem a médiatermékek közönségéért. Miközben a média a fogyasztónak ad el egy terméket, a fogyasztót is eladja termékként a hirdetőknek.

3. Hírforrások

Nemcsak a hirdetők és a média között fedezhetünk fel szimbiotikus kapcsolatot, hanem a kormányzati és piaci hírforrások tekintetében is. A média tehát rá van utalva a tőlük kapott információkra, így jó kapcsolatot igyekszik ápolni ezekkel a szervekkel, szervezetekkel.

4. Lejáratás

Lejáratás vár azokra a személyekre, csoportokra, akik megkérdőjelezik a politikai-gazdasági érdekcsoportok által preferált értelmezéseket, azaz a konszenzust.

5. A Mumus

A könyv publikációja idején, az 1980-as években, az USA legnagyobb ellensége a kommunizmus volt. A Szovjetunió felbomlásával a kommunizmus megszűnt totális ellenségkép lenni, ezért ma Oroszország, a terroristák és a migránsok tölthetik be ezt a szerepet. Ugyanis mindig szembe kell helyezkedni egy ellenséggel, aki ellen közösen fel lehet venni a harcot, és akitől félni kell.

Bár Chomskyt sok bírálat érte elméletéért, érdemes lehet belegondolni, hogy az internet térnyerésével mely részei forognak tovább a propaganda-gépezetnek.

Képek: innen. 

Casey Neistat, a YouTube örökifjú vlogger hőse egy ágyba bújt a médiaóriás CNN-nel, hogy egy alternatív hírszolgáltatást hozzanak létre a tradicionális médiából kiábrándult fiataloknak. Na, de ki profitál igazán az együttműködésből? És mi garantálja a sikert?

A több mint 6 és fél millió feliratkozóval büszkélkedő youtuber, Casey Neistat évekkel ezelőtt újszerű vlogjairól, azaz videós naplóiról híresült el. Az 1981-es születésű amerikai családapa nem éppen arról híres, hogy egy feleséggel, 2.5 gyerekkel és egy kutyával éli mindennapjait egy csendes, fehér kerítéses kertvárosi házban. 15 évesen ugyanis otthagyta a gimit, majd évekig lakókocsiban élt a barátnőjével és kisgyermekével. Most pedig milliókat keres azzal, hogy lefilmezi magát, amint gördeszkával munkába megy. Munka alatt persze a teljes munkaidős YouTube-hivatását kell érteni. Éppen ezért sokkolta rajongóit, amikor a tavaly november 19-én posztolt videójában bejelentette, hogy felhagy a vlogolással, mert már nem érez benne kreatív kihívást. 

Legnézettebb videója egy luxus repülőútról:

Neistat 2016-ban megalkotott egy közösségi média applikációt, a Beme-et. A Beme alkalmazásban a felhasználók négy másodperces videókkal közvetíthették mi történik körülöttük, ráadásul olyan perspektívából, mintha a felhasználó szemével látnánk az eseményeket. Általánosságban véve pont a közösségi médiafelületeken megosztott videók személyessége, autentikussága és őszintesége vezetett oda, hogy a tradicionális médiával szemben ekkora teret nyerhetett a social media: eljött az idő, amikor az emberek már nem a tévét kapcsolták be, ha tényekre és őszinte véleményekre voltak kíváncsiak. A Beme végül képtelen volt lépést tartani a Snapchattel és az Instagram újabb funkcióival, így bedobta a törölközőt.

Ezt a Beme applikációt vásárolta meg 2016 decemberében a CNN, nem kevesebb mint 25 millió dollárért. A média egy emberként húzta fel a szemöldökét, hogy mégis mit akar a médiaóriás a vloggertől. Az együttműködés részleteit és céljait ekkor még homály fedte. Tény és való, hogy egyre több ember informálódik az internetről, így a CNN nyitása talán nem is olyan meglepő. A csatorna nem először bizonyítja innovativitását: a 24 órás hírszolgáltatást például már az internet fénykora előtt bevezették. Úgy tűnik, tisztában vannak vele, hogy újítaniuk kell, ha relevánsak felület akarnak maradni.

Az üzlet lényege persze nem a technológia, amit a Beme képvisel, sokkal inkább a szereplők együttműködése. Neistat számára a CNN-partnerséggel lehetősége nyílt egy addig nem tapasztalt produkciós szint megvalósítására, a CNN pedig nem más nyert potenciálisan az üzleten, mint egy addig számukra elérhetetlen célközönséget. Pontosan azt a célközönséget, amely kiábrándult a tradicionális médiából, és ezért bizalmatlansággal fordul a tévés hírek felé.

Mint kiderült, a két partner célja az, hogy egy alternatív hírszolgáltatást hozzanak létre, amiben a tervek szerint maga Neistat fog műsorvezetőként szerepelni. Azt nyilatkozták, hogy nyers és emberközeli tudósításokra, releváns témák feldolgozására számíthatnak az új "Casey Neistat Network" nézői, nem pedig a megszokott híradós formátumra és hangvételre.

De mégis mi garantálja a sikert? Miért éri meg a beruházás a CNN-nek? A következtetés egyszerű. A médiából származó információknak akkor hiszünk, ha bízunk a forrásban. Neistatban pedig milliók bíznak, így az ő neve által fémjelzett produkcióban is bízni fognak a fiatalok. Ergo a CNN hiteles hírforrásként tűnhet fel számukra. Legalábbis ez a terv. Neistatnak pedig egyre vastagabb lesz a pénztárcàja. Azt hiszem, erre mondják, hogy win-win. Na, de hol a win a közönség számára? Neistat rajongóinak hiányoznak a vlogok, és a CNN-nel kötött üzlet miatt egyre többen adnak hangot azon véleményüknek, hogy a vlogger eladta a lelkét.

Képek: innen, innen, innen, innen.